Románia utolsó uralkodójának, I. Mihály királynak az 1944-es román átállásban játszott történelmi szerepét méltatta pénteken a "totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján" a román államfő.
Klaus Iohannis az elnöki hivatal honlapján közzétett üzenetben idén is megemlékezett arról, hogy augusztus 23-át, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját 2008-ban a "fasizmus és kommunizmus áldozatainak európai emléknapjává" nyilvánította az Európai Parlament.
Iohannis minden politikai korrektséget bevetve emlékezett a holokausztról és a "fasizmus áldozatairól", miközben az áruló Románia áruló királyát, I. Mihályt méltatta.
A kommunizmus idején ugyanis augusztus 23-a volt Románia nemzeti ünnepe, amelyet az akkori hatalom az "1944-es nemzeti antifasiszta és antiimperialista fegyveres felkelés" napjaként ünnepelt. A kommunisták a második világháborús román kiugrás napját sajátították ki: 1944. augusztus 23-án (amikor a szovjet hadsereg már Bukaresthez közeledett) Románia a tengelyhatalmak oldaláról a Szövetségesek oldalára állt át (vagy az MTI-s polkorrekteskedés helyett inkább: árulta el a szövetségeseit – a szerk.), az akkor alig 23 éves Mihály király vezetésével.
A román államfő szerint a tengelyhatalmak, így például Magyarország hátbadöfése "történelemformáló és bátor cselekedet" volt az uralkodó részéről, és leszögezte, hogy "akár egyetlen ember fellépése is sorsfordító lehet a totalitárius rendszerek által hirdetett gyűlölettel szemben".
Iohannis úgy értékelte: I. Mihály megmentette Romániát a küszöbönálló katasztrófától, amikor – népe és hazája iránti kötelességét megértve -1944. augusztus 23-án letartóztatta a németbarát Antonescu marsallt, fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, majd hadat üzent addigi szövetségesének, a hitleri Németországnak.
Iohannis szerint Európa ma egy biztonságosabb hely, Románia pedig a regionális stabilitás és biztonság biztosításának pillérévé vált, de a populizmus és gyűlöletkeltés napjainkban is jelen van. Ezért nem szabad tétlenül nézni a megkülönböztetés és az intolerancia terjedését, a román társadalomnak és Európának meg kell akadályoznia a demokráciát fenyegető szélsőséges erők felemelkedését – tette hozzá.
Ha már "totalitárius diktatúrákról" beszélünk, a román államfő arra nem tért ki, hogy a román árulás nagyban hozzásegítette a kommunista erőket ahhoz, hogy Erdélyt elfoglalják, a védelmi vonalakat pedig – immáron az áruló román katonákkal közösen – könnyebben áttörjék, majd utat nyerjenek Belső-Magyarország felé. Amennyiben a tengelybarát romániai vezetés a helyén marad, a Vörös Hadsereget hónapokkal tovább fel lehetett volna tartani.
Ám a román politika ezúttal sem okozott meglepetést, s azok emlékét ápolják, akik áruló módon viselkedtek – a román történelemben sokadik alkalommal.
Az áruló királyt egyébként méltó módon "jutalmazták meg" kommunista barátai: 1947 decemberében a Román Királyság megszűnt létezni, Mihályt és családját pedig következő év elején kiutasították az országból, és állampolgárságuktól is megfosztották őket.
(MTI nyomán Kuruc.info)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
