Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
Lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly legújabb számunk vezércikkében David Attenborough-val kérdezi, hogy Ki rázza az üveget? Mert, mint kiderül, ez lenne a lényeg. Miért nem lehet őszintén beszélni, hova tűnt a szólásszabadság korunk Európájából? Tanulságként egy dokumentumfilmet idéz, amely arra kereste a választ, hogy miként sodródott bele a világ a második világháborúba. Volt ott minden, diplomaták báloztak, kémek sürgölődtek a háttérben, haláltáncát járta Európa, csak egy aprócska kérdés nem hangzott el: miért? Csak úgy? Oktalanul, egy diktátor hóbortjából? Mintha nem lett volna társadalmi igény arra az őrületre, amit nem győzünk elítélni, s azzal riogatni lassan száz esztendeje.
Bekerítik Oroszországot? Olvad a jégvilág, hamarosan hajózhatóvá válik a Jeges-tenger és elérhetővé válnak a tengerfenék igencsak értékes ásványkincsei. Nem furcsállom már, hogy Svédország és Finnország a semlegesség helyett az észak-atlanti szövetséget választotta. Mást nemigen tehetett, a Balti-tenger uralásához Svédország kulcsfontosságú. Az ukrajnai háború sok mindenre jó ürügy. Az európai uniós népek lélektani nyomás alá helyezésére, orosz veszéllyel való riogatására. És annak álcázására főként, hogy folyik a készülődés Oroszország bekerítésére, írja külpolitikai jegyzetében N. Gyurkovits Róza.
„Panaszkodó nyelvhasználat jellemzi a magyarokat. Sokkal inkább, mint másokat” – mondta a MAGYAR 7-nek adott interjújában Balázs Géza, a felvidéki ősökkel rendelkező nyelvészprofesszor, aki arról is beszélt, hogy mit tehetünk a hétköznapokban ez ellen. Névai Gábor arról is kérdezte, hogy értjük-e már a nyelvek működését, mit gondol a kultúrák összeomlásáról, a nyelvi szétfejlődésről, a kétnyelvűségről, és a bürokratikus nyelvezet kínjairól, illetve arról, hogy nehéz-e a magyar helyesírás? Az interjú címe: A veszélyeztetett nyelv virágzik ki igazán.
A Willkommenskultur diktátuma című elemzésében Kövesdi Károly azt írja, hogy nekünk nincs kétszáz évünk, mint a keresztényeknek volt, amikor a szeldzsuk törökök terjeszkedését akarták megállítani. A migrációs paktum eredményeként sokkal gyorsabb lehet a muszlim terjeszkedés, ráadásul a paktum szinte törvényen felüli jogalanyokká emeli a civil szervezeteket. Míg az embercsempészek elítélhetők, a gyakorlatban ugyanezt a „hasznos munkát” végző NGO-k (csak nem a szárazföldön, hanem a tengeren) zavartalanul folytathatják.
Két hónap van hátra az európai parlamenti választásig. A Magyar Szövetségnek ennyi idő alatt kellene 5 százalék fölé emelnie a támogatottságát. A törzsválasztói tudvalevőleg nincsenek ennyien, de meríthet az otthonmaradók, illetve a más pártra szavazó magyarok köréből. De hogyan? Öllös László politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke néhány ötlettel is szolgál a Rakjuk csak össze! című írásában.
Az apadó folyó krónikája cím a tulajdonképpen folyamatosan apadó felvidéki magyar szavazóbázis alakulását jelenti. A Pro Civis átfogó elemzése döbbenetes módon szembesíti az embert a tényekkel. A Dunaszerdahelyi járásban például a 2002 és 2023 közötti időszakban a 86 százalékról 47 százalékra csökkent a magyar pártokra leadott szavazatok aránya. És még egy összehasonlítás: 2002-ben a szavazatok 11,2 százalékával lett kormánypárt az MKP, 2023-ban a támogatottság 4,38 százalékra esett a Szövetség esetében, de ha hozzáadjuk a másik két mikropárt eredményét, akkor sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. Őry Péterék elemzésének legfontosabb megállapításait foglalta össze Somogyi Szilárd.
Az egyik legismertebb magyar hadfi Simonyi József (1771–1832) huszárezredes kalandjairól és csúfos végéről olvashatnak a Leporolt históriákban Lacza Tihamér tollából.
„Batrán! elereé magyár!” Így bíztatta Guyon Richárd a harcoló magyarokat. A tavaszi hadjárat második hadműveleti szakaszában, 1849. április 19-én Nagysalló mellett fényes győzelmet arattak a honvédek. Tápióbicskei, isaszegi és váci fiaskóit követően Klapka György vezérőrnagy itt már megemberelte magát és Görgei távollétében derekas módon vezényelte le az ütközetet, írja Múltunk rovatunkban Babucs Zoltán hadtörténész.
Nagy port kavart a köztársaságielnök-választás előtt a kormány kihelyezett galántai ülése. Voltak, akik bűzölgő politikai összeesküvést, a magyar szavazatok megvásárlásának igyekezetét látták benne, mások pedig a korábban elmaradt odafigyelést és pénzt, amelyből a köz érdekeit szolgáló, leginkább infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak meg a magyar többségű településeken. A Galántai járás falvainak vezetőit kérdezte Szomolai Andrea.
A sokrétű tevékenységet kifejtő Kárpátia Sport Polgári Társulás először 2018-ban tartotta meg a magyar költészet napját Komáromban, idén azonban már a Felvidéki Értékőrzőkkel és az Egressy Béni Városi Művelődési Központtal közösen szervezte meg az örökérvényű gondolatok és lélekemelő versek, dallamok rendezvényét, amelyen hazai és magyarországi művészek szerepeltek. Nagy-Miskó Ildikó: Nemzetmegtartó erő a magyar irodalom
Perbenyikben, a Mailáth-kastély dísztermében emlékeztek meg a falu neves személyiségéről, a 166 éve, a költészet napján született székhelyi gróf Mailáth Józsefről. Az est során a Széchényi Könyvár munkatársai átadták a több száz csodás könyvet tartalmazó adományt, tudjuk meg Molnár Gabriella beszámolójából.
Schermann Szilárd botanikus, biológus, a Kárpátok egyik legalaposabb ismerője gyakran magával vitte a fényképezőgépét a túrákra. Fotói alapján tudjuk, milyen is volt Gömör és a Szepesség a 20. század első felében. Ezeket a képeket június elejéig tekinthetik meg a Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában, írja Fábián Gergely.
Tök, váza, húsvéti tojás, focilabda – ilyen és ehhez hasonló díszeket, használati tárgyakat esztergál fából a füleki Luky Péter, aki négy éve hobbiként űzi ezt a különleges mesterséget. A műhelyében eltöltött idő alatt igazi csodák születnek, mindegyik darabjában ott van a precizitás, a szenvedély és a tehetség. Agócs Szvorák Emese: Fából készült csodák.
Vígh Viktorról, a fiatal gólkirályról szól Lacza Gergely írása, amelynek címe: Céltudatosság és magabiztosság fiatalon.
Az Erdélyi Hegyalja – a Tündérkert zordon ékessége a címe a Hazajáró rovat legújabb, fotókkal gazdagon illusztrált cikkének.
Gyümölcsös finomságokat kínál Balogh Tímea, Vas Gyula az MG5 Electric Excite autót tesztelte.
Ismét jelentkezett hűséges kulcsodi olvasónk, Halgas Ildikó, és megosztja olvasóinkkal egy régi, izgalmas emlékét.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
