A legjobb dolog, melyet a negyedik műszaki forradalom hozott az az adatkezelés rendkívüli könnyülése. (Első: a mezőgazdaság megjelenése, második: a fémfeldolgozás kezdete, harmadik: az ipar kezdete, negyedik: informatika.)
A legelső PC-számítógépem merevlemeze – ez 31 éve volt – 120 MB-os volt, ez akkoriban egyébként nagynak számított, akkor a legtöbb számítógépben 40 MB volt a szokásos.
Jelenleg a telefonomban van egy 128 GB-os memóriakártya, s van még egy ugyanekkora a tabletemben is. Az asztali számítógépemben pedig 2 merevlemez van, az egyik 1,5 TB, a másik 1 TB nagyságú, s van még egy 4,5 TB-os külső merevlemezem is.
Vicces belegondolni: de a telefonomban ma több mint 1000-szer annyi adat fér el, mint az 1991-es számítógépemben.
A telefonomban vannak a hangoskönyvek és a zenék, s egyes letöltött műsorok, melyeket nem akarok onlájn hallgatni/nézni. A tabletemben meg a könyveim. A legértékesebb dolgokat lementem a külső merevlemezre is, minden más ideiglenes, azaz megnézés/elolvasás után törlöm az adott eszközről. Néha onlájn is nézek dolgokat, de ez ritkább, csak nagyon friss dolgok esetében csinálok így.
Ha nem lennének ezek a szokásaim, kb. meghaltam volna az unalomtól, amikor nemrég 23 napot voltam kórházban.
A nagy liberális óriáscégek mindent elkövetnek, hogy megnehezítsék a felhasználókat. A YouTube pl. még a fizetett előfizetői státusszal se teszi lehetővé a letöltést, a fizetős felhasználók egyetlen komoly előnye a reklámmentesség. Egyébként a reklámmentesség és a letölthetőség elérthető ingyen is, csak ez egy állandó harc: a YouTube folyamatosan “javítja” algoritmusát, hogy blokkolja a működő lehetőségeket, miközben mások meg újabb és újabb megoldásokat találnak ki az algoritmus kikerülésére.
Ami a hangoskönyveket illeti, itt a probléma az, hogy valakinek ki kell fizetnie a felolvasás fáradságos munkáját. Jó esetben ezt a különféle vakokat egyesítő szervezetek csinálják (a magyar hangoskönyvek kétharmada ilyen), rosszabb esetben ez profit tevékenység. Ez utóbbi esetben kell azonban egy kritikus tömeg, mely hajlandó fizetni, mert ellenkező esetben senki se fog ilyet csinálni. Bolgár hangskönyvek pl. szinte nem is léteznek, mert olyan mértékű az ingyenes letöltés, hogy képtelenség a hangoskönyvgyártást profitszerzésre használni.
Ami pedig az elektronikus könyveket illeti, ott a helyzet jobb, ma is másodlagos ez az olvasási forma.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
