Árpád hídi torlódás: balesetveszélyes elemet cserélnek, még hetekig eltart

Árpád hídi torlódás: balesetveszélyes elemet cserélnek, még hetekig eltart

Hetek óta állandósultak a torlódások az Árpád hídon és a környékbeli utakon egy dilatációs elem cseréje miatt. Az InfoRádió utánajárt, hogy miért tart ilyen sokáig a munka és miért kell akkor is lezárni egy-egy sávot, ha ott nem dolgozik éppen senki.

Még február második hetében jelentette be a BKK, hogy felújítás miatt egy sávot lezárnak az Árpád híd Pest felé vezető oldalán, a margitszigeti lehajtó utáni szakaszon; a munkálatok várhatóan negyven napon át tartanak. A tájékoztatás szerint a forgalomkorlátozást a dilatációcserével kapcsolatos munkálatok miatt vezetik be a hídon.

A közúti forgalom napközben két sávon haladhat, óránkénti 30 kilométeres sebességkorlátozás mellett, emiatt rendszeresek a torlódások a hídon és az oda vezető utakon, miközben az építési területen a nap nagy részében nem látni munkásokat.

A Budapest Közút az InfoRádió érdeklődésére korábban azt közölte, hogy „a híd dilatációs szerkezetei korukból és a forgalmi terhelésből adódóan mennek tönkre, ezért a hídszerkezet épségének és tartósságának védelme miatt ki kell cserélni azokat”. A munka várhatóan március végéig tart, mostanáig ütemterv szerint halad a munka.

Azt is jelezték, hogy a meglévő dilatációs szerkezet kibontása megtörtént, ez a hídfőben a vasbeton szerkezet, a hídon acélszerkezet bontásával jár. Az új szerkezet behelyezését és beállítását követően betonozási és hegesztési munkák zajlanak, majd az acélszerkezeteken helyre kell állítani a korrózióvédelmet a pályaszint alatt, majd javítani kell a pályalemez szigetelését és az aszfaltburkolatot.

Hírdetés

Az InfoRádió annak is utánajárt, hogy miért tart ilyen sokáig a munka és miért kell akkor is lezárni egy-egy sávot, ha ott nem dolgozik éppen senki.

Horváth Adrián, a Budapesti Műszaki Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének ipari professzora elmondta, hogy a most kicserélt dilatációs szerkezetnek az a feladata, hogy a hídfelszerkezet hőtágulásból adódó mozgását ne gátolja semmi. „Ha nem tennénk be dilatációs szerkezetet a híd bizonyos pontjaira, akkor ott egy nagy rés lenne” – mondta a szakember, és hozzátette, az is a feladata, hogy lehetőleg ne engedje be a vizet a pályaszint alá, mert ha a sózott víz odakerül, akkor az nagyon súlyos korróziós károkat okoz.

Horváth Adrián az Árpád hídon zajló munkát ismertetve elmagyarázta, hogy a keresztirányú bordák közül az egyik eltört, ezt okvetlenül ki kell cserélni, mert balesetveszélyes. A folyamat pedig nem egyszerű, mert a teljes elemet kell cserélni, ehhez le kell vágni a híd acélszerkezetéről, másrészt pedig ki kell vésni a vasbetonból a rögzítő elemeit.

„A hegesztés elvágása viszonylag gyors, de a kivéséshez idő kell. Utána be kell helyezni az új dilatációs szerkezetet, és egész nap nem tudnak folyamatosan dolgozni mindenhol, mert közben a forgalmat fenn kell tartani. A technológiai időket ki kell várni, a betonnál a kötési időt, a festéseknél a száradási időt, ráadásul több réteg a festék. Ha nem kellene fenntartani a forgalmat, lehet, hogy egy-két héttel korábban végeztek volna” – mondta a professzor.

Az InfoRádió értesülései szerint két héten belül végeznek a munkálatokkal az Árpád hídon.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »