Régi fájdalma az amerikai mezőgazdaságnak, hogy Európa nem szívesen vásárol genetikailag módosított növényeket, ahogy a hormonkezelt amerikai marhahúst is elutasítja. A Bloomberg szerint az ukrajnai háború most majd arra készteti a vállalatokat, hogy a napraforgóolaj alternatívái felé forduljanak, és a kereskedelmi forgalomban bekövetkező változás valószínűleg a kukoricára is kiterjed, amelyet elsősorban állati takarmányként használnak. Eddig az Európai Unió importjának mintegy felét az Ukrajnából származó nem génmódosított kukorica tette ki.
Bár az EU-ban a vállalatoknak nem kell címkézniük a géntechnológiával módosított növényekkel etetett állatokból származó húst vagy termékeket, az elmúlt évtizedben a fogyasztók egyre nagyobb igényt mutattak a nem géntechnológiával etetett tehenekből származó tejtermékek, illetve egyéb hústermékek iránt. Európa egyik meg nem oldott gondja a fehérjetakarmányok hiánya, így az összes tagállam rákényszerül, hogy genetikailag módosított szóját vásároljon. A többi növény esetében viszont a legtöbben ódzkodnak a génmódosítottaktól.
A Bloomberg beszámolója szerint az EU az élelmiszerellátás megerősítése érdekében enyhíti az importra vonatkozó szabályokat.
Spanyolországban, amely a következő hetekben kukoricaszállítmányokat vár az Egyesült Államokból, Argentínából és Brazíliából, a kormány ideiglenesen engedélyezi a nyomokban növényvédő szereket tartalmazó áruk importját is, hogy kompenzálja az ukrán termelés kiesését.
A kukorica és más gabonafélék ára az orosz invázió nyomán megugrott. Ukrajna március végéig mintegy 6,6 millió tonna kukoricát exportált az EU-ba, szemben az ötéves 7,2 millió tonnás átlaggal.
A növényi génmódosítás körül folyik a vita
A géntechnológiával módosított növényekbe idegen génszekvenciákat építenek be vírusvektorok segítségével. Különböző szenkvenciákat, például baktériumok rovarűző és -irtó fehérje gyártásáért felelős génrészeit vagy olyan szekvenciákat, amely a módosított növényt ellenállóvá teszi a glifozátokkal (totális gyomirtó) szemben. A génsebészek ezt a nemesítés egy modernebb módszerének tartják, míg a környezetvédők nehezményezik, hogy az ilyen mértékű génátalakítás könnyen beláthatatlan következményeket okoz. A glifozátok használata pedig különösen érzékeny környezetvédelmi kérdés. A másik oldalon viszont a növénytermesztőnek egyelőre könnyebbséget okoz a géntechnológia a növényvédelemben. A termés nagyságát nem befolyásolja, viszont olcsóbbá teszi a termelést.
Magyarországon nem engedélyezett a génmódosított növények termesztése, ami akár versenyelőnyt is jelenthet a hazai termékeknek, így a hazai termékek felértékelődhetnek egy éhínségektől sújtott, génmódosításra kényszerülő világban – írja a Mandiner.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
