Alzheimer Café Kolozsváron a méltóságteljes gondozásról

Alzheimer Café Kolozsváron a méltóságteljes gondozásról

A Romániai Máltai Szeretetszolgálat szervezésében a kolozsvári Szent Mihály-pébánia ad otthont minden hónap utolsó szerdáján az Alzheimer Cafénak, amely a betegséggel küzdők családtagjai számára nyúlt lelki és szakmai segítséget. A program vendége április 27-én Nemes Melinda Mária volt, aki a kolozsvári állami idősotthonban dolgozik szociális munkásként.

Az est házigazdája a Máltai Szeretetszolgálat részéről Andrásy Paula volt, aki bemutatta az előadót, moderálta a beszélgetést. Az Alzheimer Café áprilisi témája ez volt: Méltóságteljes gondozás demens-barát környezetben.

Nemes Melinda Mária, aki évtizedek óta kezel alzheimeres betegeket, valamint a családban is megtapasztalta a betegséget, előadásában kitért a méltóság fogalmának meghatározásaira, beszélt a szentírási alapjairól, s hangsúlyozta: az Isten képére teremtettség mindig megmarad, nem lehet elvenni. Felhívta a figyelmet az Alzheimer-kór korai ismérveire, jeleire, amelyek figyelemfelhívó jellegűek. Kiemelte, hogy például az autóvezetésben is óvatosnak kell lenni, mert a reflexek is gyengülnek a memória fokozatos gyengülésével. Ahogy a betegség súlyosbodik, úgy szaporodnak a tünetek is. Jellemző, hogy téveszméi lesznek a betegnek, azt hiszi, meglopják, nem tudja, hol van, előfordul, hogy nem ismeri fel a környezetét: Kik ezek? Kik vagytok?

Az előadó beszélt arról is, milyen elvekre kell figyelni a demens betegek gondozásában. Hangsúlyozta, tudni kell felismerni a beteg méltóságával való visszaélést! A beteget kell központba állítani, nem a betegséget; figyelembe kell venni, hogy még betegen is bio-pszichoszociális, spirituális lény az ember. A beteg jogairól az előadó elmondta, hogy az Európai Uniós országokban a méltóság alkotmányos jog.

Hírdetés

A demens betegek esetében fontos szerepe van a foglalkoztatásnak is. Ahogy a beteg képességei romlanak, a foglalkoztatás számára érzelmi, önkifejezési lehetőség; hasznos lehet például az állatasszisztált terápia, a rajz, a festés, a zene… Fontos a beteg életútjának megismerése e szempontból is; ha tudjuk, mit szeretett, könnyebb megszervezni a foglalkoztatást, ezek függvényében az aktivitásait személyre szabottan tudjuk megszervezni.

A beteggel való kommunikáció is fontos, ahogyan lehet, állapotához mérten, mert ha odafigyelünk, jelzi, mi zavarja. A demens betegnek a legjobb otthon, a megszokott környezetben lennie, mert ez támogatja önállóságát, segíti a tájékozódását, otthon biztonságban érzi magát. 

Ami fontos még, amit Nemes Melinda Mária kiemelt, hogy legyen fény, mert a beteg fél a sötétben. Javasolta azt is, hogy optimális, ingergazdag környezetet alakítsanak ki a beteg körül, használjanak feliratok helyett piktogrammokat. A színkiemelés, színkontraszt segít a betegnek tájékozódni. Ameddig tud közlekedni, hasznos a kulcstartóján, zsebében, táskájában tartott azonosító. Egy védett környezetben, ha lehet, jó kialakítani egy sétautat, kerengőt, virágokkal, apró látnivalókkal. Az úgynevezett „emlékek parkja” vagy „emlékek sétánya” lehetőség szabad levegőn lenni, sétálni. A kertészkedés növeli a fizikai aktivitást, stresszcsökkentő hatása van, támogatja a szociális interakciót.

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »