Az elmúlt héten, február 12–18. között zajlott a házasság hete, melyet Sepsiszentgyörgyön is megtartanak évről évre februárban, Bálint-nap környékén. Amint az idei rendezvénysorozat mottója is jelzi, a házasság egy olyan intézmény, mely csak „állandó megújulásban” tud jól működni, de ez a megújulás csak meghatározott keretek között értendő. A rendezvény programja csak részben változott az elmúlt évekhez képest, és a résztvevők között is voltak ismerős párok, akik visszajárnak töltekezni, kapcsolatukat erősíteni.
Idén is vasárnap rajtolt az eseménysorozat a szervező egyházak nyitó istentiszteletével, illetve szentmiséivel az Unitárius Egyházközség, valamint a Szent József- és Krisztus Király-plébánia templomaiban.
Páratlan párok
Hétfőn a Krisztus Király-templomban kezdődött a házasságról való nyilvános beszélgetések sora, ahol Takó István plébános és Vargha Fruzsina alpolgármester köszöntő szavai után két „páratlan pár” – Albert Zoltán idegenforgalmi menedzser és neje, Kincső, valamint Bajcsi István mentős asszisztens és neje, Erika – vallott őszintén a házasságáról Pál Tünde pasztorálpszichológus és Kovács István unitárius püspök kérdéseire válaszolva.
Amint Pál Tündétől elöljáróban megtudhattuk, a párhuzamosan huszonegy országban zajló eseménysorozat sepsiszentgyörgyi szervezői immár negyedik éve próbálnak gondolatban körüljárni egy olyan párkapcsolati tényezőt, melynek fontos szerepe van a stabil, boldog házasság kialakításában. Idén az önbecsülés volt ez a tényező, az első beszélgetést pedig a döntés, hűség, egyenrangúság, intimitás, közös értékrend fogalmakra próbálták felfűzni.
Az állandó megújulásban mottó kapcsán Kovács István fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy korunk rengeteg rossz példája ellenére a házastársaknak együtt kell megélniük a megújulást, változatosságot időről időre. A meghívott párok kapcsolatuk kezdetéről, közös értékeikről, a hit szerepéről az életükben, a kommunikáció, a tudatosság, az egymásra figyelés és a közösen eltöltött minőségi idő fontosságáról, hasonlóságukról és különbözőségükről, házasságuk könnyebb és nehezebb időszakairól, megpróbáltatásokról és újjászületésekről meséltek.
Kovács István, Pál Tünde, Albert Kincső és Albert Zoltán
Imaséta
Kedden a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség templomában került sor a hagyományosan megszervezett imasétára, mely során a párok kettesben járhatták be házasságuk különböző állomásait, olyan kérdésekre válaszolva önmaguknak és egymásnak, hogy ki is számukra a házastársuk, mennyire ismeretlen vagy ismerős, milyen érzésekkel viseltetnek iránta. Közös emlékeikből felidéztek egy-egy olyan élethelyzetet, amikor félelmet, illetve igazi boldogságot éreztek, megbeszélték, hogy miért jó együtt lenni, mit tanulnak egymástól, mi az, amiben igazán számíthatnak egymásra, de azt is, hogy mi hiányzik az életükből, mit szeretnének hangsúlyosabbá tenni a házasságukban. Ugyanakkor aggodalmaikról és reménységeikről, közös jövőképükről is lehetőségük volt beszélgetni a szervezők által előkészített „feladatlapok” útmutatásai nyomán.
Koncert és kiállítás
Szerdán a Mácsafej zenekar koncertjére, valamint Pál Tünde pasztorálpszichológus és Németh László képzőművész Kapcsolódások című közös kiállítására került sor ugyancsak az Unitárius Egyházközségben. A Mácsafej megzenésített versekből álló koncertje rövidebb volt a szokásosnál, de ugyanolyan jó hangulatban zajlott – régi és újabb dalok, valamint egy annyira friss szerzemény is elhangzott, mely csak néhány napja született.
A kiállítás Pál Tünde megadott szövegeire készült annak a sorozatnak a részeként, amelyet négy éve indítottak el Sepsiszentgyörgyön, és amelynek célja, hogy képekben is bemutassa azt a tizenkét meghatározó tényezőt, amelyet betartva sikeressé, stabillá válhat egy házasság. A kiállítást Várallyay Réka művészettörténész nyitotta meg, aki lelkesen mesélt a fogalmak „leképezéséről”, a láthatatlan láthatóvá tételéről, mely mindig jellemezte a vizuális művészeteket. Az absztrakció attól izgalmas, hogy nem az agyunkkal kell megfejtenünk, hanem az intuíciónkkal, megérzésünkkel, érzéseinkkel – mondta a szakember, majd kifejtette, hogy a kiállítást is meghatározó önbecsülés fogalmához a kör formáját társította a művész, mely minden művészettörténeti korban a teljességet, isteni jelenlétet szimbolizálta. Az állandóság, stabilitás jelképe is a kör, olyannyira, hogy még a „firkateszteken” is ez a forma szokta jelölni a harmonikus családi kapcsolatokat – mutatott rá a művészettörténész, elmesélve egy közelmúltban végzett kísérletét, majd gratulált a szervezőknek a kiállításhoz.
Kovács István és Pál Tünde a „Páratlan párokat” faggatják
Kilépni a rutinból
Csütörtökön a Nanni Moretti által rendezett Fényes jövő című olasz romantikus vígjátékot láthatták az érdeklődők a Művész moziban, utána pedig dr. Antalka Ágota pszichológus vezetésével próbáltak párhuzamokat találni saját párkapcsolataik és a filmben látottak között.
A szakember egyik alapgondolata a film margóján az volt, hogy buktatók nélkül nincs hosszú távú kapcsolat, a házasság egy döntés, amely kézen fogva indít el a közös úton, de ezen az úton néha különálló, magányos emberek futnak egymás mellett, többnyire a megfelelő kommunikáció hiánya miatt. Mert nagyon nehéz megfogalmazni egymásnak az igényeinket, annál is inkább, hogy folyamatosan változunk. Ezért aztán néha rádöbbenünk, hogy az évek során egészen eltávolodtunk egymástól, és fogalmunk sincs arról, hogy mi történik a társunkkal. Időnként tehát nagyon fontos visszatekinteni oda, ahonnan elindultunk, és meg kell próbálnunk néha kiszállni a hétköznapi rutinból, a komfortzónából, olyan dolgokat cselekedve, amelyektől fel tudunk szabadulni. Nemcsak a karrierből és betervezett megvalósításokból áll az élet, hanem játékos, spontán cselekvésekből is, ezek adhatnak lendületet a házasságunknak is. Mert az önfeledt pillanatokban rejlenek az igazi örömeink.
Pál Tünde és Antalka Ágota a vetítés utáni beszélgetésen
Családi mintáink
Pénteken Antal Attila pszichológus, kiképző családterapeuta előadását hallgathatták meg az érdeklődők a Krisztus Király-plébánia templomában. A szakember meglehetősen elméleti értekezésében a kötődéselmélet alaptételeiből kiindulva közelítette meg a párkapcsolatok általános kérdéseit, hangsúlyozva, hogy alapvetően kapcsolati lények vagyunk, de felnőtt kapcsolataink lehetnek diszfunkcionálisak és patológiások is, ha a „Fontos Másiktól” függő gyermekből nem sikerül önálló, autonóm emberré válnunk. Gyermeki kapcsolataink működése tehát rányomja a bélyegét felnőttkori kapcsolatainkra is, gyermekkori családi mintáink nagymértékben meghatározhatják házasságunkat.
Egy házasság alapképlete, hogy az „én” és „te” „mi”-t alkot, ahol a közös érdekeknek kellene irányítaniuk az életünket, de a folyamatosan változó családi életciklusok közepette újabb és újabb kihívásokkal kell közösen szembenéznünk. Előadásában a szakember hangsúlyozta, hogy a szeretetnek három fontos összetevője van – szenvedély, intimitás, elköteleződés –, és ezek bármelyikének hiánya felborítja a házasságunk egyensúlyát. * A párok szombati kosaras, gyertyafényes vacsorája érdeklődés hiányában elmaradt, de vasárnap a szokásos módon, hálaadó istentiszteletekkel, szentmisékkel, a házaspárok megáldásával ért véget az idei házasság hete a szervező egyházak templomaiban.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
