Áldás a vetőkre – A Nyíregyházi Egyházmegye pedagógusai közösen adtak hálát az elmúlt tanévért

Áldás a vetőkre – A Nyíregyházi Egyházmegye pedagógusai közösen adtak hálát az elmúlt tanévért

Közös hálaadásra gyűltek össze a Nyíregyházi Egyházmegye köznevelési intézményeiben dolgozó pedagógusok június 27-én az újfehértói görögkatolikus templomba. A kiemelkedő tevékenységet folytató munkatársak püspöki dicséretben és Szent Gellért-díjban részesültek. Az ünneplés után szakmai-módszertani workshopokra hívták a jelenlévőket.

A Nyíregyházi Egyházmegye Oktatási Irodájának meghívására az egyházmegye minden oktatási-nevelési intézményéből érkeztek pedagógusok – csaknem négyszáz fő – a tanévet lezáró hálaadó és szakmai együttlétre.

Az esemény Szent Liturgiával vette kezdetét a görögkatolikus templomban, ahol a házigazda, Sivadó Csaba atya, valamint az intézmények lelkivezetői – tizenhárman – vettek részt szolgálattevőként a liturgiát vezető Szabó Tamás pasztorális helynök mellett.

Szabó Tamás Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök üdvözletét és hálaszavait adta át elsőként az egyházmegye oktató-nevelő munkatársainak, majd a magvető példázatából kiindulva építette fel ünnepi gondolatait.

„Krisztusban kedves vetőtársak!” – szólította meg a jelenlévőket. A padsorokban „azok az emberek ülnek, akik arra szegődtek, hogy egy életen keresztül vessenek: a pedagógusok és a papok. Milyenek azok, akik szüntelenül vetnek? – tette fel a kérdést. Reménytelenül optimisták, bizalomteljesek. Hiszik, hogy van értelme a kimondott szónak, a tanításnak, van értelme a befektetett energiának.” Valamilyen megmagyarázhatatlan módon bíznak abban, hogy az ismeretlen gyermekekbe vetett hitből csoda születik.

Ezen túl „a vetők – folytatta Tamás atya – jövőt építenek: a jelenben dolgoznak, de a jövő záloga van a kezükben. A jövőépítés azon emberei, akik nem látják, hogy mikor, vagy lesz-e egyáltalán aratás, mégis két kézzel szórják a tudás, az emberség, a szeretet és az odafigyelés magvait.”

„A jövő embere: a pap vagy a pedagógus a jelenben dolgozik, mégis jövőt épít, az örök jövő letéteményese.”

Kifogyhatatlan zsákjából mindig elő tud venni valamit – olykor saját magától megvonva: még egy marék tudást, figyelmet, még egy marék emberszeretetet, reményt, még egy marék biztatást.

Krisztus úgy tanít: más az, aki vet és más az, aki arat. Nem tudhatjuk, kik aratják le kezünk munkáját, vagy mikor lesz hálás egy munkáltató, egy férj/feleség, egy társadalom, mondván: áldás a vetőkre, hála a vetésért.

Hírdetés

Ezt a napot úgy is átnyújthatnák a vetőknek, hogy ezzel köszöni meg az arató a munkásoknak a szolgálatot, ám nem csak ezért vagyunk itt – magyarázta Tamás atya. Mert a szentírási üzenet is világossá teszi: ez a munka hivatás. A magvető az Emberfia, Jézus Krisztus. Az Isten azzal a feladattal ruházza fel az embert, hogy magvető legyen – ez az isteni küldetése.

Így a pedagógusok, papok az „Emberfiának válnak sorsosává. Ez az élethivatás megválaszolja a miérteket és segít megvalósítani a hogyanokat, megmutatja a teremtett világ szépségeit és gazdagságát, a folyamatos növekedést adó Isten kezébe helyezi a gyermekeket.”

„Hála az Istennek, aki meghívott minket” – és tovább sorolta, hogy ki mindenkit illet hivatásuk segítésében a hála: szüleiknek, akik támogattak; a munkatársaknak, vezetőknek, akik engedik, hogy kiteljesedjenek; családjuknak, hogy elviselik élethivatásukat, melléjük állnak; önmaguknak.

Folytatva a hálaadás szavait Szent Pált idézte prédikációja végén: „Aki pedig magot ad a magvetőnek, és kenyeret nyújt eledelül, megsokasítja majd a ti vetéseteket is, és megszaporítja igazvoltotok gyümölcsét. Így mindenben gazdagok lesztek minden jószívűségre, amely általunk hálaadást eredményez Isten iránt.”

A szertartás után Kovácsné Dibáczy Zsuzsanna, a Nyíregyházi Egyházmegye Oktatási Irodájának vezetője szólította mikrofonhoz az intézményvezetőket, akik az általuk delegált díjazottak méltatásait felolvasták.

A tanév végi találkozás ugyanis hagyományos módon arra is alkalmat adott, hogy kiemelkedő munka alapján odaítélt püspöki dicséreteket is kiosszák: Szabó Tamás pasztorális helynök, Kovácsné Dibáczy Zsuzsa irodavezető, valamint az adott intézmény lelkivezetője adta át a kitüntetést és gratulált a díjazottaknak.

A Szent Gellért-díj arany fokozatát idén Grunda János atya, az oktatási iroda tanácsadója vehette át, a püspöki dicséretben részesültek nevét ITT olvashatják.

A házigazda az újfehértói Istenszülő Oltalmáról Elnevezett Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola volt, ahol bár a diákok számára véget ért a tanév, a pedagógusok még beültek a padokba, hogy szakmai-módszertani ismereteiket is bővítsék. Az idei pedagógus piknik ugyanis a nap ünnepi része után tizennégy különböző tematikájú, de oktatási vonatkozású workshopot kínált az iskola és az óvoda termeiben.

A lelkivezetők tanévet záró értekezletet tartottak az egyházközség parókiáján. A nap végén az iskola tornacsarnokában, terített asztalnál együtt költhették el az ebédet a pedagógusok, munkatársak és papok.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »