Putyin az Orbánnal folytatott találkozó után: A háború véget ér, ha Kijev lemond keleti és déli megyéiről

Putyin az Orbánnal folytatott találkozó után: A háború véget ér, ha Kijev lemond keleti és déli megyéiről

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken Moszkvába látogatott és találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozónak nagy jelentőséggel bír, mivel csak pár nappal ezelőtt jár a magyar kormányfő Kijevben és tárgyalt több órát Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel (ebből másfél órát négyszemközt, tolmács nélkül).

Putyin pénteken Orbán Viktornak kijelentette, hogy hajlandó vitázni az ukrajnai háborúval kapcsolat békejavaslat „nüanszairól”.

Az MTI közlése szerint Putyin azt mondta,

Az orosz államfő időszerűnek és hasznosnak nevezte a megbeszéléseket, és megköszönte a magyar kormányfőnek, hogy ellátogatott Oroszországba. Hozzátette, Moszkva Orbán Viktor látogatását a párbeszéd helyreállítására tett kísérletnek tekinti.

Putyin kételkedik Zelenszkij legitimitásában

Vlagyimir Putyin meglehetősen alaposnak, közvetlennek és őszintének nevezte a több mint két és fél órás eszmecserét, amelyet a magyar miniszterelnökkel folytatott. Közölte, hogy szó esett az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetséges módjairól, és Orbán Viktor beszámolt neki keddi kijevi tárgyalásairól, amelyek során tűzszünetre szólított fel, hogy megteremtse a feltételeket az Ukrajnáról hosszabb távra szóló tárgyalásokhoz.

Putyin ismételten kifejezte Oroszország készségét a konfliktus tárgyalásos rendezésére, hozzátéve, hogy Kijevben ezzel szemben még mindig bíznak a győzelemben, és úgy vélve, hogy Ukrajna támogatói továbbra is megpróbálják „ezt az országot és népét faltörő kosként, áldozatként felhasználni az Oroszországgal való konfrontációban”.

Álláspontja szerint az ukrajnai vezetésnek azért sem érdeke a megegyezés, mert a hadiállapot visszavonása után, szabad választásokon „közel nulla esélye” lenne „elvesztett legitimitásának” visszaszerzésére.

„Nem egyszerűen fegyvernyugvásnak vagy ideiglenes tűzszünetnek kell lennie, nem valamiféle szünetnek, amelyet a kijevi rezsim arra használhatna fel, hogy pótolja a veszteségeit, átcsoportosítást hajtson végre, és újrafegyverkezzen. Oroszország a konfliktus teljes és végleges befejezése mellett van”

mondta az orosz elnök. Rámutatott, hogy Moszkva szerint ennek érdekében maradéktalanul ki kell vonni az ukrán erőket a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régióból, de vannak egyéb feltételek is.

Orbán: Azt akartam megtudni, hogy merre van a békéhez vezető legrövidebb út

Európának a béke a legfontosabb. A magyar EU-elnökség a következő félévet – az akkor végzendő munkát – békemissziónak tekinti – hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös sajtótájékoztatóján pénteken Moszkvában – írja az MTI.

Orbán Viktor közölte: a találkozón elmondta az orosz elnöknek, hogy az elmúlt évtizedek kivételes európai fejlődésének alapját a béke adta.

„Most viszont két és fél éve a háború árnyékában élünk Európában, és ez rendkívüli nehézséget okoz Európa számára”

Hírdetés

– tette hozzá.

A miniszterelnök szavai szerint az elmúlt két és fél évben azt tanultuk meg, hogy dialógus nélkül és diplomáciai csatornák nélkül nem tudjuk elérni a békét.

„Mert a béke nem magától lesz, hanem meg kell teremteni, azért dolgozni kell”

– hangsúlyozta, hozzátéve: Európának békére van szüksége.

Ennek módozatait tárgyalta meg a találkozón az orosz elnökkel, azt akarta megtudni, hogy „merre van a békéhez vezető legrövidebb út”. 

A magyar miniszterelnök közölte: három kérdésben szerette volna hallani az orosz elnök álláspontját. Elsőként arról kérdezte, hogy mit gondol az asztalon lévő béketervekről és a béketárgyalási formátumról.

Másodsorban arra volt kíváncsi, hogy mit gondol a tűzszünet és a béketárgyalás viszonyáról, hogy „lehetséges-e hamarabb tűzszünet, mint béketárgyalás?”

Kíváncsi volt továbbá az orosz elnök véleményére a háború utáni európai biztonsági rendszerre vonatkozóan – sorolta a magyar kormányfő.

Orbán Viktor kijelentette: hálás az orosz elnöknek a nyílt és őszinte megbeszélésért.

Kitért arra is, hogy az elmúlt két és fél év során „fogytak és alig maradtak” olyanok, akik mindkét háborúzó féllel tudnak beszélni. Magyarország a nagyon kevesek egyike – mutatott rá, hozzátéve: ezért járt a héten Kijevben és ezért van most Moszkvában.

„Megtapasztaltam, hogy az álláspontok messze vannak egymástól, a háború lezárásához és a béke megteremtéséhez szükséges lépések száma magas, de a dialógus és párbeszéd helyreállítása tekintetében az első fontos lépést ma sikerült megtenni”

– mondta Orbán Viktor, majd megjegyezte: folytatja ezt a munkát.

A megrögzött háborús héják őrjöngenek

Nyugaton gőzerővel bizonygatják, hogy Orbán Viktor nem az egész EU nevében (mint az EU soros elnökségét ellátó országvezető), hanem kétoldalú keretekben, kizárólag Magyarország vezetőjeként tárgyalt az orosz elnökkel.

Josep Borrel, az EU leköszönő külügyi főképviselője (akinek szakmai teljesítményét nem nagyon lehet érdemben értékelni) azt hangoztatta, hogy Orbán nem kapott mandátumot semmilyen tárgyalásra, és nem lehet szó semmilyen béketárgyalásról.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság volt és valószínűleg új elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy Putyin nem állítja meg a tárgyalás – vagyis ő is a háború folytatása és eszkalálása mellett tette le a voksát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelezte, hogy Budapest előre értesítette őt arról, hogy Orbán Viktor Moszkvába utazik, majd ő is hangsúlyozta, hogy nem a NATO nevében jár el.

Ukrajna szintén kritizálta a magyar miniszterelnök látogatását, pontosabban tagadta, hogy bármilyen megállapodás született volna Orbán és Zelenszkij között a moszkvai látogatás kapcsán.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »