A Magyar Nemzet a vasárnapi albániai választások kapcsán egy helyzetelemzést közölt szombati számában.
Parázs hangulatban fut neki a vasárnapi parlamenti választásoknak Albánia: szerdán Elbasan városában egy embert lelőttek, további négyet megsebesítettek az elfajuló kampányrendezvényeken. A meggyilkolt 56 esztendős férfi állítólag az Edi Rama miniszterelnök vezette Szocialista Párt aktivistája volt, akit az ellenzéki Demokrata Párt hívei azzal gyanúsítottak, hogy szavazatokat vásárol.
A voksolás tétje, hogy másodszor is újrázni tud-e az országot 2013 óta vezető egykori kosárlabdázó, festő és író, Edi Rama, vagy kihívója, a konzervatív Lulzim Basha kerekedik felül. A közvélemény-kutatások szerint a baloldali kormánypárt az esélyesebb, a szavazatok több mint negyven százalékára számíthatnak, így még egy jobboldali összefogás se szoríthatja meg őket. Kérdés, hogy az esetleges győzelmébe belenyugodna-e az ellenzék vagy a fentihez hasonló erőszakos válaszra lehet számítani.
Mindkét politikai erőről elmondható, hogy unióbarát, ezért az Európai Uniónak nincs favoritja. Az uniós érdek csupán annyi, hogy stabil, az integrációt folytató kormány alakuljon. Kampányukban a miniszterelnök-jelöltek egyaránt a csatlakozás felgyorsítását ígérték”
– értékelte a lapnak az albán választások tétjét uniós szempontból Németh Ferenc. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója ugyanakkor azt is hozzátette: való igaz, hogy az elmúlt években az albán kormány nem haladt a megfelelő ütemben az unió által megkövetelt jogállamisági kritériumok teljesítésében.
A kormány és az ellenzék 2017 óta lényegében nem kommunikál, erős aggályok fogalmazódnak meg a sajtószabadsággal kapcsolatban, és adottak a tipikus „nyugat-balkáni betegségek”: a korrupció, a szervezett bűnözés – sorolta a legfőbb kihívásokat. Hozzátette,
A szakértő egyelőre nem sok esélyét látja annak, hogy Albánia a közeljövőben csatlakozzon az Európai Unióhoz. Egyrészt azért, mert Tiranának is számos problémát orvosolnia kell még, másrészt mert bizonyos nyugat-európai országokban is nagy az ellenállás.
A lassú folyamat ellenére a társadalom meglepő módon támogatja az uniós csatlakozást. Azért meglepő módon, mert a térségben ellenkező trendek figyelhetők meg: az unió egyre láthatatlanabb és hiteltelenebb a Nyugat-Balkánon – vélekedett Németh Ferenc.
Korábban voltak olyan elképzelések, hogy Albánia és Koszovó egyesülésével létrejöhet Nagy-Albánia, amelyhez akár olyan területek is csatlakoznának, ahol tömbben élnek az albánok, de mára ez a terv lekerült a napirendről. Realitása nincs, és ezt már a politikai elit is látja, így a kampányban sem jött szóba. Már csak azért sem, mert Albánia 2009 óta NATO-tag, és a szövetségesek sem néznék jó szemmel, ha a kormányzat Nagy-Albániáról szövögetne álmokat.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
