„Aki nem szelektál, fizessen többet!” – változik a kormány hulladékpolitikája Kacsinecz Krisztián2026. 01. 14., sze – 19:07
Ami a hulladékgazdálkodást illeti, Szlovákia fő célja a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaságra való fokozatos átállás – áll a 2035-ig szóló hulladékgazdálkodási stratégiában, amelyet szerdán hagyott jóvá a kormány.
Az új stratégia a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó korábbi hulladékgazdálkodási program értékeléséből indul ki. A dokumentum meghatározza az egyes hulladéktípusokra vonatkozó célokat és intézkedéseket is.
Eszerint az egy főre jutó kommunális hulladék mennyiségének 2035-ig 15 százalékkal kell csökkennie a 2020-as szinthez képest. Ezt elsősorban az újrahasználat támogatásával, a hulladékképződés megelőzésével és a fogyasztói magatartás megváltoztatásával kívánják elérni.
Túl sok a vegyes hulladék
A stratégia tartalmazza azt is, hogy 2035-ig a kommunális hulladék újrahasznosítási arányát közel 62 százalékra kell növelni – az eredeti cél 65 százalék volt. Az újrahasznosítás jelenlegi aránya 51 százalék, a dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy egyes adatok a nem megfelelő nyilvántartás miatt „részben torzítottak” lehetnek.
A kormány által jóváhagyott stratégiában az is szerepel, hogy az eddig elfogadott intézkedések nem elegendőek az újrahasznosítás növeléséhez.
Az egyik kulcsfontosságú új intézkedés, amit a környezetvédelmi minisztérium javasol, a vegyes kommunális hulladék elszállításáért fizetett átalánydíjakról a ténylegesen termelt hulladékmennyiség alapján történő fizetésre való átállás. Ezt néhány településen már bevezették, de ez a fizetési mód még mindig csak a lakosság mintegy 18 százalékát érinti, holott kutatások igazolták, hogy ez az intézkedés jelentősen csökkenti a nem szelektált hulladék mennyiségét.
Kapcsolódó cikkünk Felsőszeli |
A napokban kézbesítették ki a hulladékelhordás éves díját a faluban és vannak, akiknek olyan magas összeget számláztak ki, amelyet nem tudnak kifizetni. Szerkesztőségünkbe is érkezett egy olvasói levél.
Felsőszeliben 2022-ben kezdték el a szemetes kukák ürítésének elektronikus nyilvántartását, a kukákat egy speciális elektronikus csippel látták el. Így a súly alapján határozzák meg, hogy az adott háztartás mennyit fizet a szemételhordásért. Az utolsó teljes év, amikor még személyenként fizettek a lakosok 2023 volt, akkor a fizikai személyek 35 eurót fizettek évente.
A szerkesztőségünkbe eljuttatott levél írója azt kifogásolta, hogy nincs jól kiszámítva az összeg.
Annak ellenére, hogy ők otthon szelektálnak, az építkezési hulladékot a gyűjtőudvarba viszik, mégis közel 880 kilogramm szemetet mért a rendszer, ami 438,25 euróra jött ki. Egy olyan háztartásban, ahol hárman élnek.
Van aki 550-600 eurós számlát kapott. Olvasónk állítja, a mérés során csalás történik, a kukák nincsenek is tele. Kifogásolja továbbá, hogy a falu a lakosokkal fizetteti meg a nyilvános területekről történő szemét összeszedését és elszállítását, a fűnyírást, a temető karbantartását, valamint a karácsonyfa elszállítását.
A mérés korrekt és pontos
„Három évvel ezelőtt a kukákat, a kommunális és a bioszemétre szolgálót is csippel jelöltük meg. Egy-két évig teszteltük a rendszert, hogyan működik, mennyire szelektálnak a lakosok. 2024-től élesedett az elektronikus rendszer. Közben voltak felvilágosító kampányok, szórólapok arról, hogyan, mit és miért kell szelektálni” – kezdte Dobosy Pál polgármester.
Felsőszeliből a szemetet az albári székhelyű FCC Slovensko hulladékgazdálkodó vállalat szállítja el. A kommunális hulladék elektronikus mérését a WAMA Environmental Solutions pozsonyi cég végzi, akik certifikált méréseket végeznek. Amikor az autó megérkezik az albári szeméttelep depójába, fizikai mérés is történik, a két mérés közötti eltérés nem lehet több, mint 5%. Az autó GPS-sel felszerelt, nem fordulhat elő, hogy másutt megáll, szigorúan a megadott útvonalon halad, minden egyes mérést kontrolálnak, fényképeznek.
2024-ben az előző évi (2022, 2023) adatok alapján a község előleget állapított meg a háztartások számára. A súly alapú gyűjtésnél az önkormányzat rendeletben határozza meg az előleg nagyságát 0,01 és 0,2 euró közötti összegben, kilogrammonként. Felsőszeliben a maximális 20 centtel számoltak.
A polgármester elmondta, hogy az elszámoláson két tétel szerepel:
előleg és elszámolás. Tavaly kilogrammonként 20 cent előleget fizettek a lakosok, aszerint, hogy előző évben mennyi szemetet termeltek.
2025-ben a kikézbesített elszámolások tartalmazzák az előző év elszámolását és az aktuális évre vonatkozó előleget. A 2024-ben a szilárd kommunális hulladék kilogrammonkénti kezelési költsége 0,5066 euróba került a falunak.
Hűtőszekrény és gumiabroncs a temetőben
2024-ben 286 413,06 eurójába került a falunak a hulladékelszállítás és kezelés. A település kommunális hulladéka 562,32 tonna volt.
Odáig fajult a helyzet, hogy a temetőből hűtőszekrényt és autógumit szállítunk el
– hangsúlyozta a polgármester. Általánosságban elmondható, hogy a cél a kommunális hulladék mennyiségének csökkentése.
Volt olyan lakos, aki az egész tavalyi évben 9,80 kilogramm szemetet termelt, volt aki 1444 kilót. A falu 60-65 százaléka belefért a 400 kilós súlyhatárba. A maradék 35-40 százalék ennek a háromszorosát, négyszeresét tette bele a kukába. Volt, aki visszakapott az elszámolás során: a legkevesebb összeg 15 cent volt, a legmagasabb 58 euró.
Hozzátette, hogy ha még mindig személyenként fizetnének a lakosok (átalánydíjat), akkor 90 euróra jött volna ki az egy főre jutó szemétszállítási illeték a tavalyi évre, ami törvénybe ütköző lenne, mert a törvényileg megállapított legmagasabb összeg 73 euró lehet.
Rákérdeztünk, miért számolták bele az elszámolásba olyan, a szemételszállítással nem kapcsolatos tételeket, mint a szúnyogirtás, a közvilágítás karbantartása, a gyep szellőztetése, permetezés, karácsonyfa-elszállítás és a közterületekről történő szemét összeszedése.
Ez rendben van .Mi a helyi adókról, a helyi települési hulladék és az építési törmelék helyi illetékéről szóló 582/2004-es törvényt vettük figyelembe, nem a módszertani útmutatót. Az utóbbi az elszámolásra vonatkozik
– fogalmazott a polgármester.
A polgármester elmondta, ha felkeresik a községi hivatalt, akkor mindenkinek elmagyarázzák, hogyan számították ki az egyéni díjat. Minden egyes háztartásnak egyenként számolták ki az összeget, mert ilyen szoftverrel nem rendelkezik a falu.
A faluban található gyűjtőudvart augusztus elsejétől csak a helyi lakosok használhatják, akik rendelkeznek a használatra jogosító kártyával. A lakosok a WAMA Environmental Solutions vállalat ewa e-waste analytics nevű, ingyenesen letölthető applikációján keresztül tájékozódhatnak az egyes kategóriák legközelebbi ürítési időpontjairól. Itt hasznos információkat is találnak arra vonatkozóan, mit szabad beledobni és mit nem a kukába.
Közben a faluban petíció aláírásába kezdtek. A soron következő képviselő-testületi ülés június 23-án lesz.
A dokumentum kitér az újrahasznosított textíliák mennyiségének növelésére is a használt ruhák és a textilhulladék gyűjtési infrastruktúrájának fejlesztése által. 2035-ig a háztartásokból szelektíven gyűjtött textilhulladék mennyiségének el kell érnie az évi 5 kilogrammot lakosonként – közölte a környezetvédelmi minisztérium.
Még mindig túl sok műanyag, papír és üveg kerül a fekete konténerekbe
2019 és 2024 között Szlovákiában évente átlagosan 13 millió tonna hulladék keletkezett, a kommunális hulladék a teljes termelés körülbelül egyötödét tette ki. A veszélyes hulladék az összes hulladék mintegy 4 százalékát alkotja – 2020 óta több mint egyharmaddal nőtt a mennyisége.
Annak ellenére, hogy Szlovákiában működik a műanyag, papír és üveg szelektív gyűjtése, ezek aránya a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló fekete gyűjtőedényekben továbbra is magas:
a műanyag több mint 10 százalékot, a papír több mint 7 százalékot, az üveg közel 5 százalékot tesz ki. Jelentősebb csökkenést csak a biológiailag lebomló hulladék esetében sikerült elérni, de még így is a vegyes kommunális hulladék 32 százalékát teszi ki.
A minisztérium célja, hogy 2030-ig 25 százalékra, 2035-ig pedig 20 százalékra csökkentse a biohulladék arányát a vegyes kommunális hulladékban. Csökkenteni kívánják továbbá az élelmiszerhulladékot is, a vendéglátásban és a háztartásokban legalább 30 százalékkal.
Kapcsolódó cikkünk
A pozsonyi utószelektáló üzembe látogattunk, hogy kiderítsük, mi a helyes hulladékszelektálás titka, és egyáltalán miért olyan fontos szétválogatni a szemetet.
A Farkastorokban (Vlčie hrdlo) található létesítményben fény derült számos, a szelektálással kapcsolatos tévhitre és arra is, mi történik azzal a temérdek hulladékmennyiséggel, amit naponta kitermelünk.
Napi 30 tonna
Az OLO pozsonyi szemétszállítási vállalat részeként működik az ország legmodernebb utószelektáló üzeme, ahol naponta mintegy 30 tonna hulladékot válogatnak szét. Az üzemben több mint 10 anyagfajtát képesek elkülöníteni – például PET-palackokat, tetrapakokat, műanyag kannákat, tálcákat (hiszen ezek mind-mind különféle, és így többféle módon hasznosítható műanyagból készülnek), továbbá alumíniumdobozokat, konzervdobozokat stb.
A szétválogatott anyagokat aztán bálákba préselik, majd a 200-250 kilogrammos kockákat továbbítják az újrafeldolgozó cégeknek, amelyek pedig új termékeket gyártanak belőlük.
Ez azonban már a folyamat vége – a kezdet a kukásautó, amely a városban nap mint nap összegyűjti a szelektív kukák tartalmát. Egy rövid biztonsági tájékoztatás, valamint a védősisak és a láthatósági mellény felöltése után kaptunk bebocsátást arra a területre, ahová az OLO járművei naponta több tucat tonna, elvileg szelektíven gyűjtött hulladékot szállítanak – a sárga konténerek és zacskók tartalmát, amelyekbe a fővárosban a műanyag hulladék mellett a fém csomagolóanyagokat és az italoskartonokat (tetrapakok) gyűjtik. Ezek utólagos szétválogatása egy több lépcsős eljárás, amelynek nagy része ma már automatizált.
Míg az országban a legtöbb helyen még mindig kizárólag kézi válogatás zajlik, a pozsonyi üzemben a fémhulladék szeparálására mágneses, az egyéb hulladékok szétválogatására pedig optikai technológia működik, amely fényvisszaverődés alapján azonosítja az anyagokat, majd légsugarakkal szétválasztja őket. A folyamat ezen részét ráadásul számítógép irányítja.
Ugyanakkor a kézi munkát – és főleg a több szem többet lát elvét – itt sem lehet teljesen mellőzni. Mielőtt megkezdődne az automatikus szelektálás, az alkalmazottak eltávolítják a szállítószalagról a veszélyes tárgyakat, utólagosan pedig ellenőrzik, hogy a gépek minden hulladékot a megfelelő kategóriába soroltak-e – ahogy igyekeznek kiszűrni az olyan „baleseteket” is, amikor egy műanyag mosóporos edényre véletlenül ráragad egy joghurtos doboz alumínium fedele. A megfelelő újrahasznosítás szempontjából nagyon fontos ugyanis, hogy a szelektált hulladékból préselt kockák homogének legyenek, vagyis egy bálába csak egyféle anyag kerüljön.
Elemi csapás
De mégis milyen veszélyes tárgyak kerülhetnek a sárga gyűjtőedényekbe? Szinte minden, amit csak el tudunk képzelni. Egyik kísérőnk, Zuzana Balková, az OLO szóvivője egy ceruzaelemmel a kezében fogadott minket, aminek a sárga kukába dobása ártatlan „vétségnek” tűnhet ugyan, de a valóságban súlyos gondokat okozhat. Ezek ugyanis összenyomódva felrobbanhatnak, és tüzet okozhatnak akár már a hulladékszállító autóban is – ahogy az már elő is fordult korábban.
Emellett találtak már a hulladékkupacban például:
videokazettákatbőröndötkenyérpirítótés elektromos rollert is.
Míg például a VHS azért veszélyes, mert a szalag rátekeredik a berendezésekre, és akár több órás fennakadást is okozhat (ugyanez igaz egyébként az egyéb műanyag szalagokra, fóliákra, sőt arra a műszálas hálóra is, amelybe a karácsonyfákat csomagolják), az elektromos berendezések még ennél is nagyobb galibát – tüzet okozhatnak, ami az egész létesítményt veszélyezteti. De mégis hogy kerülnek ezek a sárga konténerekbe?
„Az emberek gyakran abból indulnak ki, hogy ha valami műanyagból és fémből van, akkor az a sárga tárolóedénybe tartozik – valójában azonban ezek veszélyes hulladéknak minősülnek, amelyeket a megfelelő gyűjtőpontokon kell leadni”
– magyarázza Balková. A gyűjtőudvarok mellett ráadásul a legtöbb elektronikai szaküzletben is gyűjtik alkatrésznek a kiszuperált berendezéseket.
A szelektálás során a másik leggyakoribb hiba, hogy különböző anyagokat, például konzervet és műanyag csomagolóanyagokat vegyesen, egybecsomagolva, összekötött nejlonzacskóban dobnak a sárga kukába – akár egy tízórai maradékaként. Az optikai válogatórendszer ilyenkor rosszul azonosítja az anyagot – vagy csak a műanyagcsomagolást, vagy csak a fémet, vagy csak a zacskót ismeri fel. Ezért is van szükség a gépi szeparálás utáni ellenőrzésre. Balková szerint úgy tudunk segíteni, ha mindent külön szórunk a konténerbe vagy a zsákba – vagyis fölösleges a hulladékot újabb hulladékba csomagolni.
De miért is olyan fontos a hulladék szétválogatása?
A megfelelően szelektált hulladék újrahasznosításával számos használati tárgy állítható elő – a műanyagból például játékok, tárolóedények, tollak stb.
Az üveg és a fém ráadásul végtelenszer újrahasznosítható. Mintegy 650-700 alumínium italos doboz újrahasznosításával elkészíthető egy új kerékpár váza.
Fontos tudatosítani, hogy a fekete konténerekben gyűjtött, nem szelektált, vegyes hulladékot az országban sehol nem szelektálják utólag (a pozsonyi utószelektáló üzembe is csak kizárólag a sárga konténerek és zsákok tartalma kerül). A vegyes hulladékot jobb esetben energetikailag hasznosítják – Pozsonyban a ZEVO nevű hulladékégető villamos energiát, valamint hőt termel több ezer háztartás számára. Ez azonban a fővároson kívül csak Kassán működik így, az ország többi részén a vegyes hulladék lerakókra kerül, ahol már semmilyen módon nem hasznosítható tovább, és akár évszázadok is eltelhetnek, mire a szelektálatlan műanyag lebomlik.
A szelektív hulladékgyűjtéssel ráadásul pénzt takaríthatunk meg – a lakos csak a vegyes hulladék elszállításáért fizet, a szelektív hulladék elszállítása ingyenes, mert azt a csomagolóanyagok és az egyéb termékek gyártói és forgalmazói finanszírozzák.
Az OLO munkatársai és Marek Brinzík, a Natur-Pack gyártói felelősségvállalási szervezet marketingigazgatója is egyetértenek abban, hogy a hulladékszelektálás sikere végső soron minden egyes lakos döntésén múlik.
Hogy egy csomagolás nyersanyagként, új használati tárgyként, vagy energiaként hasznosul-e, esetleg hosszú évtizedekre a lerakón marad, szennyezve a vizet és a talajt, nagyrészt attól függ, hogyan döntünk a kuka mellett.
A legfontosabb szabály, hogy bár a vegyes hulladéknál sokkal környezetbarátabb a szétválogatott, mégis a legjobb hulladék a nem létező hulladék. Ha ugyanis nem termelünk hulladékot, akkor a szelektálásával és az újrahasznosításával sem kell bajlódni. Vásárlás előtt ezért kérdezzük meg magunktól: „Tényleg szükségem van erre?” – és amikor csak lehet, válasszuk a tartós, javítható, újrahasználható alternatívát. Az OLO és a Natur-Pack számos tippet ad a hulladékmennyiség csökkentésére. Azt se felejtsük el, hogy évente fejenként átlagosan csaknem fél tonna hulladékot produkálunk, és ennek csak valamivel több mint fele (58%) hasznosul.Semmit nem kell elmosni, elöblíteni (sem a konzervdobozt, sem a joghurtos, tejfölös dobozokat, se az ételhordókat), mert az csak fölösleges vízpazarlás. Elég mindent teljesen kiüríteni, tehát minden nagyobb ételmaradékot eltávolítani a csomagolásból, és amit csak lehet, összelapítani, így helyet takarítunk meg a konténerben. A gépi préselés, egyéb folyamatok során minden egyéb szennyeződés távozik a hulladékból.A joghurtos, tejfölös stb. tégelyekről érdemes letépni az alumínium fedőt, mert azt külön dolgozzák fel.A többféle komponensből álló hulladékot annak alapján kell szelektálni, hogy miből van a nagyobb része (több mint a fele). Ha például több benne a műanyag, mint a papír, akkor (Pozsonyban) a sárga konténerbe való.Fontos tudatosítani, hogy a szelektív hulladékgyűjtés Szlovákiában nem egységes, a hulladék gyűjtésének és szeparálásának különböző módozatai ismertek, amelyek városonként és településenként változhatnak. Ezért készítette el a Natur-Pack A kommunális hulladék szelektív gyűjtésének alkímiája című útmutatót több változatban is – ezek a hasznos segédeszközök az idei évtől már több nyelven, így magyarul is elérhetők. Hogy milyen gyűjtési rendszert alkalmaznak a lakóhelyén, megtalálható az önkormányzat weboldalán, valamint az egyes gyűjtőedényeken (konténereken) is. Veszélyben a lerakatokra vonatkozó célkitűzés
A dokumentum szerint a hulladéklerakatokra kerülő kommunális hulladék aránya 38 százalék, és ez az elmúlt három évben szinte nem is változott. Az EU jelenlegi átlaga 22 százalék.
A hulladéktárolás arányának 2035-re 10 százalék alá kellene visszaesnie, de ez a cél nem garantált – mutatott rá a Denník N.
A stratégia értelmében az állam a jövőben nem engedélyezi új, nem veszélyes hulladéklerakók építését, de bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a meglévők bővítését. A veszélyes hulladéklerakók bővítése a stratégia szerint ugyanakkor „elkerülhetetlen” az önellátás elvének érvényesítése érdekében.
A dokumentum továbbá kilátásba helyezi, hogy a jövőben három-négy új égetőmű, vagyis a hulladék energetikai hasznosítására szolgáló létesítmény épülhet.
Alkalmas helyszínként a vasúti összeköttetéssel rendelkező, már meglévő ipari területek, vagyis az úgynevezett barnamezős („brownfield”) zónák vannak megjelölve.
A hulladékégetők egészségügyi és környezetvédelmi kockázataira már több tanulmány és környezetvédelmi szervezet is rámutatott, itt írtunk róluk bővebben.
A palackvisszaváltási rendszer bevált
Szlovákia jól teljesít az az egyszer használatos italcsomagolások visszaváltása terén: a rendszer 2022 óta működik, és már a második évben sikerült elérni a 92 százalékos visszagyűjtési arányt, ezzel túlteljesítve a 2025-re kitűzött célt.
Ennek köszönhetően a PET-palackok aránya a fekete kukákban gyakorlatilag minimálisra csökkent.
Kapcsolódó cikkünk Szenc |
A TOMRA nevű norvég vállalat bemutatta a legújabb nagy kapacitású visszaváltóját, ami sokak életét könnyítheti meg.
Nemrégiben lapunk is beszámolt arról a nagy kapacitású palackvisszaváltó automatáról, amelyet a fővárosban, a Bajkál (Bajkalská) utcában található Billában helyeztek el. A berendezés jelentősen gyorsítja a műanyag flakonok és fémdobozok visszaváltását, hiszen a korábbi gépekkel ellentétben – amelyekbe egyesével kellett behelyezni a palackokat – az új típusú automatába egyszerre akár egy teljes zsáknyi palackot is beleszórhatunk, és ezeket egy percen belül fel is dolgozza. Ezzel megszűnhetnek a visszaváltók előtt álló hosszú sorok, amelyeket a palackvásárlók jól ismerhetnek.
A berendezést mi magunk is kipróbáltuk, az alábbi videóban megtekinthetik a működését és a tapasztalatainkat.
Pozitív visszajelzések érkeztek
A nagy kapacitású visszaváltót augusztusban helyezték üzembe, és összességében elmondható, hogy a vásárlók részéről főként pozitív visszajelzések érkeztek. Az eddigi adatok alapján naponta átlagban 9229 csomagolóeszközt dolgozott fel. Érdekesség, hogy ezek 62 százalékát műanyag flakonok alkotják, 38 százalékát pedig fémdobozok. A gép rekordteljesítménye eddig 14 ezer feldolgozott csomagolóeszköz volt egy nap leforgása alatt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Dunaszerdahely |
Pár nappal ezelőtt a fővárosban elhelyeztek egy nagykapacitású palackvisszaváltót, melynek gyártói azt ígérték, egy perc alatt akár száz flakont is feldolgoz. Ellátogattunk a helyszínre, és leteszteltük, valóban beváltja-e a hozzá fűzött ígéreteket, majd összehasonlítottuk egy másik, Dunaszerdahelyen már évek óta működő visszaváltóval. Utóbbinál azt is megtudtuk, hogy akadnak olyan vásárlók, akik már óvszert is próbáltak visszaváltani.
Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy a TOMRA nevű norvég vállalat augusztus végén üzembe helyezte az első nagykapacitású visszaváltó automatáját a fővárosban található Bajkál utcai (Bajkalská) Billa szupermarketben. A cég azt ígérte, hogy a berendezés jelentősen megkönnyíti majd a palackvisszaváltás folyamatát.
A Szlovákiában használt automaták többsége még a „pepecselős módszerrel” működik, tehát a csomagolásokat egyenként kell bedobni a gépbe.
Ez a kisebb mennyiségű palackok és fémdobozok esetében nem is jelent akkora problémát, viszont ha valaki nagyobb mennyiséggel érkezik a boltba, akkor a folyamat hosszú perceket vehet igénybe.
A TOMRA új, modern technológiájának segítségével azonban az automata 1 perc alatt akár 100 palackot is képes feldolgozni, ami nagy mennyiségek esetén lényegesen lerövidíti a visszaváltást. Legalábbis ezt ígérte a vállalat, mi pedig a gyakorlatban is leteszteltük, vajon tényleg olyan gyorsan működik-e a nagykapacitású visszaváltó.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Elege van a hosszú sorokból és a várakozásból a palackvisszaváltó automaták előtt? A fővárosban már üzembe helyzetek egy olyan visszaváltót, amely egy perc alatt akár 100 műanyag flakont és fémdobozt is képes feldolgozni, elég beleönteni a palackokat.
A TOMRA vállalat augusztus végén üzembe helyezte az első nagykapacitású visszaváltó automatáját a pozsonyi Bajkál utcában (Bajkálska) található Billa szupermarketben. Ez a cég első ilyen berendezése Szlovákiában.
A vállalat a sajtóközleményében hangsúlyozza, hogy a hagyományos automatákkal összevetve az új visszaváltók rengeteg időt spórolhatnak a vásárlóknak, egyúttal ösztönözhetik a visszaváltást egyelőre kerülő lakosokat is.
Hogyan működik?
Bár Szlovákiában a palackok és fémdobozok visszaváltása kifejezetten sikerprojektnek számít, az automaták kapcsán gyakran érkeznek panaszok. Mivel az eddigi berendezések csak egyenként tudták „átvenni” a palackokat, ezért nagyobb mennyiség esetén a visszaváltás kifejezetten elhúzódik. Ráadásul egyes automatáknál gyakran szükség van a bolt személyzetének beavatkozására is. Az új visszaváltók azonban véget vethetnek ennek.
Az egyesével történő adagolás helyett a vásárlók akár a teljes táska vagy zsák tartalmát is beleönthetik a gépbe;A készülék egy percen belül akár száz flakont és fémdobozt is képes felismerni, amivel jelentősen lerövidítheti a várakozási időt;A visszaváltó felismerő rendszere úgy lett kialakítva, hogy nem kell külön válogatni a PET-palackokat és a fémdobozokat, egyszerre is beleönthetjük a gépbe;Ennek köszönhetően nem kell egyesével megfogni a ragadós vagy más módon szennyezett csomagolóeszközöket;A gép működése egyszerű, akár gyermekek vagy idősek is könnyedén igénybe vehetik;A betétdíj kiváltása a megszokott módon zajlik: a palackok és dobozok azonosítása után kézhez kapunk egy bizonylatot, amelyet a vásárlás során felhasználhatunk.
Egy „beöntős” automata működés közben Svédországban
Még több palack visszaváltását remélik
Szlovákiában a betétdíjas rendszer bevezetése óta a palackok és fémdobozok újrahasznosítási aránya jelentősen megemelkedett. Az eredeti terveket – melyek 2025-re 90 százalékos visszaváltási aránnyal számoltak – már két évvel korábban, 2023-ra sikerült teljesíteni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A műanyag palackok és a fémdobozok visszaváltási aránya 2023 első félévében elérte a 88 százalékot – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium. Katarína Butkovská, a tárca államtitkára úgy véli, ezek a számok is alátámasztják, hogy a tavaly bevezetett betétdíjas rendszer jól működik.
A 88 százalékos arány azt jelenti, hogy az idén piacra bocsátott 550 millió műanyag palack és fémdoboz közül a lakosság több mint 490 milliót visszaváltott.
Ha a betétdíjas rendszer bevezetésének kezdetét, vagyis 2022. január elsejét vesszük alapul, akkor a visszaváltási arány 77 százalék körül mozog, ami 1,3 milliárd visszaváltott italcsomagolásnak felel meg. Butkovská kiemelte, az ország jó úton halad a 2023-ra kitűzött cél teljesítése felé, vagyis a 80 százalékos arány eléréséhez.
„A visszaváltási arány már tavaly is 10 százalékkal meghaladta az előzetes várakozásokat, az idei év első félében pedig további 20 százalékkal emelkedett. Ez az eredmény is bizonyítja, hogy az emberek hozzászoktak a betétdíjas rendszerhez, a mindennapi életük részének tekintik. Ezúton szeretném megköszönni minden állampolgárnak, akik segítenek a környezet védelmében, és bízom benne, hogy a jövőben tovább folytatódik a pozitív eredmények elérése”
– fogalmazott a zöldtárca államtitkára.
A legtöbb csomagolást idén Pozsony, Nyitra és Kassa megyében váltották vissza, a legkevesebbet Trencsén megyében. Butkovská azonban hangsúlyozta, a megyei eredmények között nincsenek drámai különbségek, vagyis a visszaváltás az egész ország területén jól működik.
A minisztérium június 30-ig összesen 3147 visszaváltási pontot jegyzett. Ennek 37 százalékát azok a boltok adják, amelyeknek az alapterülete meghaladja a 300 négyzetmétert – a törvény alapján nekik kötelezően be kellett szállniuk a rendszerbe. A fennmaradó 63 százalék, vagyis a kisboltok önként vezették be a visszaváltást.
„Nagyon örülünk a magas érdeklődésnek, amelyet az önkéntesen bekapcsolódó eladók részéről tapasztalunk. Ezen boltoknak is köszönhető, hogy a visszaváltás ilyen sikeres lehet Szlovákiában”
– jegyezte meg Marián Áč, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság igazgatója.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Végleg lekerültek a polcokról a nem visszaváltható műanyag palackok és fémdobozok. Június végén lejárt a féléves átmeneti időszak, mellyel a betétdíjas rendszerre való zökkenőmentes átállást igyekeztek garantálni. Magyarországi környezetvédők Szlovákia példájával érvelve sürgetik a visszaváltható palackok újonnani bevezetését.
A parlament közel 3 évvel ezelőtt bólintott rá a környezetvédelmi minisztérium javaslatára, mely 2022. januárjától lényeges változást hozott az újrahasznosítás terén. A kétéves felkészülési időszakot egy féléves türelmi szakasz követte – a fogyasztók ezalatt az idő alatt még találkozhattak olyan italdobozzal, melyen nem szerepelt a visszaválthatóságot jelölő „Z” – betű. Július elsejétől azonban kizárólag betétdíjas PET-palackokat és fémdobozokat lehet forgalmazni. Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter szerint a kereskedők többségének a határidőn belül sikerült eladni a nem betétdíjas csomagolású árut, így nem feltételezi, hogy az elkövetkezendő hónapokban gond lenne a jelöletlen termékekkel. Lucia Morvai, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság kommunikációs igazgatója kiemelte, az érintett országok közül Szlovákiában volt az egyik leghosszabb átállási időszak. „Egyrészt, hogy biztosítva legyen a csomagolások kicserélése, másrészt azért, hogy a törvény elegendő időt biztosítson a forgalmazóknak a régi áru eladásához” – magyarázta Morvai.
Kevesebb hulladék
A tárcavezető januárban hangsúlyozta, a feleslegessé vált palackok gyakran a természetben végzik, a műanyag hulladék bekerül a folyókba, onnan pedig eljut az óceánokba, s hatalmas mértékű szennyezést okoz. A lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben szintén kiemeli, a betétdíjas rendszer bevezetésének elsődleges célja a természetvédelem volt. Emlékeztetett, a hulladék szelektálása nem elég hatékony megoldás – így mindössze a műanyag palackok felének újrahasznosítását sikerül elérni. A zöldtárca mellett működő Környezetpolitikai Intézet (IEP) által készített tanulmányban szintén megerősítették, a hazai piacra évente körülbelül egymilliárd egyhasználatos PET-palack és körülbelül 345 millió üdítőitalos fémdoboz érkezik, a gyűjtőrendszerrel azonban csak ezek 62%-át sikerül összegyűjteni. „A többi csomagolás gyakran a természetben végezte” – figyelmeztetett Budaj. Hozzátette, a betétdíjas módszernek köszönhetően a palackok több mint 90%-át tudjuk majd ismételten feldolgozni. Az európai uniós jogszabályok értelmében 2029-re minden tagállam köteles biztosítani az üdítőitalos palackok legalább 90%-ának begyűjtését.
Beismerte, nem volt könnyű az ilyen nagyszabású projekt beindítása, de úgy véli, sikerült elérni a kitűzött célokat. „Kijelenthetjük, hogy az emberek megszokták, és a sikeresen befutott rendszernek köszönhetően Szlovákia példaként szolgálhat a környező országok számára is” – jelentette ki. Mária Trčková, a rendszerkezelő társaság vezérigazgatója megjegyezte, a visszaváltható palackok révén minden lakos hozzájárult a környezetvédelemhez Szlovákiában. „A betétdíjas rendszer jelentős változást hozott Szlovákiába – társadalmi szinten tudatosítjuk az országunk iránti felelősségünket” – tette hozzá. A 15 centes betétdíjat különösebb ellenállás nélkül fogadta a közvélemény, s az emberek a kezdeti nehézségek után fokozatosan megbarátkoztak az új rendszerrel is. Előfordul ugyan, hogy megmakacsolja magát az automata, illetve az is, hogy a sérült csomagolás miatt nem tudjuk leadni a palackot, többnyire azonban zökkenőmentes a folyamat.
Követendő példa
Január elsejétől június utolsó napjáig 2638 átvevőponton több mint 264 millió italdobozt gyűjtöttek össze. A minisztérium adatai szerint több mint 2 ezer automatát és 627 kézi szkennelőt használtak országszerte.
Közép-Európában Szlovákia lépte meg először a betétdíjas rendszer kialakítását. A Greenpeace Magyarország aktivistái pénteken egy piros masnival átkötött hatalmas bála PET-palackot vittek Palkovics László technológiai és ipari miniszternek. A környezetvédők a tárcavezető távolléte miatt a főosztályvezetőnek adták át az 55 ezer aláírást, melyben a visszaváltható palackok bevezetését követelik. A közösségi oldalon olvasható bejegyzésben kiemelik, a parlament közel másfél éve hagyta jóvá a kötelező visszaváltási díjról szóló jogszabályokat, a megvalósítás terén azonban nem történt előrelépés. „Azt akarjuk, hogy a kormány ne halogasson, hanem szorítsa rá az üdítőitalgyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre. Az eldobható kultúrával járó pazarlást ráadásul most nemcsak a hulladék, hanem a nyersanyagigény miatt is fontos lenne visszafogni. A műanyaggyártáshoz ugyanis rengeteg kőolaj és földgáz kell” – figyelmeztetnek. Magyarországon legkorábban 2023-ban kezdődhet meg a betétdíjas rendszerre való átállás.
Hozzátette, a jövőben a logisztikai rendszerek fejlesztésén szeretnének dolgozni, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok oktatására is. Továbbá elmondta, két héttel ezelőtt a Tátrai Nemzeti Park területén elhelyeztek egy gyűjtőpontot, és a közeljövőben a többi nemzeti parkban is hasonlóképpen járnának el.
Emellett a meglévő gyűjtőautomaták felújítását tervezik, amelyek sok esetben nehezen használhatók a mozgássérültek számára.
Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a természetbe kerülő szennyezőanyagok mennyisége. A rendszer elindítása óta mintegy 3,75 milliárd forgalomba bocsátott csomagolóeszköz került újrahasznosításra.
„Hosszú távon több mint 90%-os visszaszállítási arányt tartunk fenn a palackok és fémdobozok esetében. Minden olyan megoldás, amely növeli a fogyasztók kényelmét és motiválja őket a visszaváltására, egy újabb lépés a betétrendszer fejlesztése felé. Az emberek régóta igénylik, hogy egyszerre több csomagolást is visszaválthassanak, és örülünk, hogy Szlovákiában egyre több olyan berendezés jelenik meg, amely kielégíti ezt az igényt”
– mondta Marián Áč, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság igazgatója.
Gyors és egyszerű
A Bajkál utcai Billába szerdán dél körül érkeztünk meg, és bár a boltban meglehetősen sokan vásároltak, az automata előtt nem volt sor. Egyetlen vásárló ürítette ki előttünk a palackokat tartalmazó zsákját, de néhány pillanaton belül ő is távozott.
A visszaváltó alapvetően érintőképernyővel működik, itt olvashatjuk az eligazító információkat és azt is, hol tart a feldolgozás folyamata. Különösebb digitális készségekre ennek ellenére sincs szükség, hiszen egyetlen érintéssel kinyithatjuk a biztonsági zárat, és azonnal önthetjük a zsákunk tartalmát a gépbe. Jó hír, hogy nincs szükség a PET-palackok és a fémdobozok különválogatására, ezt a gép elvégzi helyettünk.
De vajon tényleg annyira gyors, ahogy azt a vállalat ígéri?
A válasz igen, az automatának kevesebb mint egy percre volt szüksége ahhoz, hogy az általunk beszórt 43 csomagolóeszközt felismerje és feldolgozza. Akadt néhány olyan palack is, amelyet a gép visszaadott – mint kiderült, ezek külföldön vásárolt palackok voltak, amelyeket nem láttak el a „Z” jelöléssel, tehát nem alkalmasak a visszaváltásra.
A csomagolások után járó betétdíj a megszokott módon működik: a vásárló kap egy kupont, amelyet kizárólag az adott szupermarketben használhat fel, és a visszaváltott csomagolások után járó betétdíjat levonják a vásárlás összegéből.
A dunaszerdahelyi is jól működik?
A korábbi cikkünk publikálása után több olvasónk is jelezte, hogy Dunaszerdahelyen már működik egy hasonló automata, igaz, azt nem a TOMRA vállalat üzemelteti. Volt olyan hozzászóló, aki arra panaszkodott, hogy az említett berendezés lassú és sokat kell várakozni, ezért úgy döntöttünk, személyesen is meggyőződünk az automata működéséről.
A pozsonyi visszaváltóhoz hasonlóan Dunaszerdahelyen sem kellett sokat várakozni, mindössze két vásárló tartózkodott előttünk. Az első látványos különbség, hogy ennél a berendezésnél nincs olyan biztonsági zár, mint a pozsonyinál, gyakorlatilag azonnal szórhatjuk a csomagolásokat.
A feldolgozásnál kisebb problémákba ütköztünk, hiszen a gép nem volt képes egyszerre elnyelni a flakonokat, viszont némi kézi „rásegítés” után már beindult a folyamat. Itt meg kell jegyezni, hogy a dunaszerdahelyi visszaváltóba 66 csomagolást szórtunk be, vagyis 23-al többet, mint a fővárosban.
Mindent figyelembe véve a teljes folyamat nagyjából 3-4 percig tartott, majd kézhez kaptuk a kupont, amit a helyi Jednotában lehet beváltani.
Érdemes még megemlíteni, hogy az utánunk érkező vásárlóknál éppen betelt a gép egyik konténere, amely a feldolgozott csomagolóeszközöket tartalmazza, ezért a bolt egyik dolgozójához kellett fordulni. Ő azonban 1-2 percen belül meg is érkezett és kifejezetten segítőkész volt, így a vásárlók legfeljebb 10 perc után távozhattak.
Tapasztalatok és tanulságok
A személyes tapasztalataink alapján elmondható, hogy összességében mindkét visszaváltó elvégzi a feladatát. A pozsonyi berendezés jóval modernebbnek tűnik – nyilván azért, mert a dunaszerdahelyit már régebben üzembe helyezték –, és alapvetően gyorsabban is dolgozik, mint Jednotánál található visszaváltó. Ugyanakkor a dunaszerdahelyi gépnél sem kellett sokat várakozunk – még azoknak sem, akik az alkalmazott segítségére szorultak. Ha ugyanezen mennyiségű csomagolóeszközt a hagyományos módon, egyesével kellett volna bepakolni a gépbe, jóval tovább tartott volna a visszaváltás.
A dunaszerdahelyi automatánál szóba elegyedtünk néhány vásárlóval is. Úgy nyilatkoztak, kedvelik a gépet, mert minden hibája ellenére is sokkal gyorsabb mint a „pepecselős” berendezések.
Az egyik hölgy azt mondta lapunknak, azért is kényelmesebb, mert nem kell hozzáérni a piszkos, szennyezett flakonokhoz, ezért ő és a családja már csak ezt használják.
Mi mindent dobnak a gépbe?
A bolt dolgozója, aki a gép karbantartásáért felel, lapunknak elmondta, a „beakadásokért” sokszor maguk a vásárlók tehetők felelőssé, hiszen olyan termékeket dobnak be a gépbe, amelyeknek ott semmi keresnivalója.
Elmondása szerint talált már használt pelenkát, óvszert, felnőtteknek való „játékot” és egyéb tárgyakat is, amelyek nyilvánvalóan fennakadást okoznak a berendezés működésében.
Megjegyezte, ha mindenki rendeltetésszerűen használná az eszközt, jóval kevesebb lenne a fennakadás és a várakozás.
Miben más az új gép?
Az említett visszaváltót, amelyet a TOMRA vállalat R1-es modellnek nevez, most kiegészítik a még újabb, R2-es modellek, amelyeket a cég a szerdai sajtótájékoztatóján mutatott be.
Az új típus hasonló elven működik, mint a régi:
egyszerre akár egy zsáknyi csomagolóeszközt is beleönthetünk, és ezt alig egy perc alatt feldolgozza;nem szükséges különválogatni a palackokat és a dobozokat, a rendszer ezeket különválogatja helyettünk;a vásárlóknak nem kell megérinteniük a ragacsos, szennyezett csomagolásokat, ezáltal kényelmesebb a visszaváltás;az érintőképernyőn látható, mennyi palackot váltottunk vissza és mekkora összegű betétdíj üti a markunk.
Amiben viszont különbözik, az a visszaváltó mérete. Az R1-es típust főként a nagyobb boltok engedhetik meg maguknak, amelyeknek nem okoz problémát az automata feldolgozó egységének elhelyezése.
Az R2-es modellhez, amely kisebb helyigénnyel bír, viszont már hozzáférhetnek a kisebb alapterületű boltok is.
A berendezés további előnye, hogy a karbantartási munkálatok kizárólag a gép hátsó oldalán zajlanak, így a szervizmunkák nem okoznak fennakadást a vásárlásban.
Az innovációk fontosságát emelik ki
Marián Áč, a Betétdíjrendszer-kezelő társaság igazgatója örömmel fogadta a norvég vállalat új berendezését. Mint mondta, Szlovákiában a betétdíjas rendszer kifejezetten sikerprojektnek számít, hiszen a forgalomba kerülő csomagolóeszközök mintegy 90 százaléka visszaváltásra kerül. Úgy véli, azok az innovatív megoldások, amelyek növelik a vásárlók kényelmét, még vonzóbbá teszik a visszaváltók használatát, ami végeredményben a teljes rendszer fejlődéséhez vezet.
„Az emberek régóta igénylik, hogy egyszerre több csomagolást lehessen visszaváltani, és örülünk, hogy Szlovákiában első sikereit aratja az a berendezés, amely ezt az igényt kielégíti. Az olyan innovációk, mint az új TOMRA R1 és TOMRA R2 visszaváltó berendezések, hozzájárulnak a csomagolások magas visszaváltási arányának fenntartásához”
– zárta Marián Áč.
Ami az iparhoz és energetikához kötődő hulladékot illeti, az utóbbi ágazatban jelentős éves csökkenés történt – a hulladékmennyiség közel 400 ezer tonnával esett vissza, főként a vajáni és nyitranováki szénerőművek leállításának köszönhetően.
Hosszabb távon csökken a bányászati hulladék mennyisége is, ami elsősorban a felső-nyitrai bányák kitermelésének korlátozásával függ össze. Csökkenést mutat az építőipar is, a másik oldalon viszont növekszik a hulladék mennyisége a nagy- és kiskereskedelmi szektorban. Jelentősen nő az egészségügyi szektorban keletkező hulladék mennyisége is, ami a kórházfelújításokkal, illetve az új turócszentmártoni kórház építésével függ össze.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
