Megannyi szabályozási kérdést felvet a kriptovaluták térhódítása, de a magyar jog szerint az adós például Bitcoinnal is rendezheti a tartozását, ha így állapodtak meg a felek.
A Bitcoint és más virtuális fizetőeszközöket jelenleg sem dologként, sem jogként, sem pénzként, sem pedig követelésként nem tudja értelmezni a magyar jog – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Hargittay Szabolcs, a Hargittay és Tóth Ügyvédi Iroda partnere. Mint mondta, a Bitcoin alapjául szolgáló technológia egy nyílt forráskódú szoftver, azaz szerzői jogi védelem illeti meg, maga a Bitcoin azonban nem tekinthető szellemi alkotásnak.
Az ügyvéd hangsúlyozta, ha a felek megállapodnak abban, hogy a tartozást Bitcoinnal vagy más kriptovalutával is ki lehet egyenlíteni, akkor – a polgári törvénykönyv diszpozitivitásából adódóan – az adós jogosult Bitcoinnal rendezni tartozását, a hitelező pedig követelheti, hogy azzal teljesítsen az adós. Kötelmi jogi szempontból tehát minősülhet kötelezettségnek, pénznek a Bitcoin. Hargittay elképzelhetőnek tartja továbbá, hogy nemsokára a munkáltató és a munkavállalók közös megegyezése alapján a munkabér is kifizethető lesz kriptovalutában. Ehhez először a munka törvénykönyvének vonatkozó paragrafusait kell módosítani.
A jogi szabályozás szükségszerűségét jelzi, hogy már több mint ezer kriptovaluta létezik, a bennük tartott pénzmennyiség pedig meghaladja az 500 milliárd dollárt. A kriptovaluták jogi megítélése országonként más és más, ám mind a bankok, mind pedig az egyes kormányok képviselői egyetértenek abban, hogy a jogi kereteket előbb-utóbb meg kell adni ennek a gyorsan fejlődő és változó technológiának. A magyar jogi terminológiában már kezd körvonalazódni, hogy milyen fogalomkörbe nem sorolhatók be a virtuális pénzek, de pontos – vagy akár hozzávetőleges – definíció még nincs. Ahogy azonban fejlődik ez az iparág, és a befektetők egyre több pénzt tartanak kriptovalutákban, úgy lesz egyre égetőbb a szabályozás szükségessége – mutatott rá a szakember. Leginkább a kényes egyensúly megtartása okozhat nehézséget. Olyan rendszerre van ugyanis szükség, amely egyfelől átlátható, tervezhető és biztonságot nyújt még a laikus befektetőknek is, másfelől képes megtartani a kriptopénzek és a mögöttük álló technológiák előnyös tulajdonságait is.
Hargittay Szabolcs felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) álláspontja szerint egyes fizetésre használható virtuális eszközök – így különösen a Bitcoin – nagyságrendekkel kockázatosabbak, mint a felhasználók által már jól ismert elektronikus fizetési megoldások, például a bankkártya vagy az elektronikus pénz. Az MNB kockázatként értékeli, hogy a kriptovalutáknak nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország szabályozó hatóságának, jegybankjának a felügyelete alá, sem nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok.

Hargittay Szabolcs hangsúlyozta, a Bitcoin tehát olyan fizetési ígéretet testesít meg, amely követelésként mutatható ki, nincs kamata, de ha pénzre váltják, illetve felhasználják, akkor hozama lesz, ami lehet nyereség vagy veszteség. A megszerzésével kimutatott követelést az erre fizetett pénzösszegben, a Bitcoinnal kiegyenlített követelés értékében vagy az ellentételezésként adott termék, nyújtott szolgáltatás értékében indokolt a könyvekben felvenni. Ellenérték fejében történő megszerzése tehát önmagában nem keletkeztet eredményt, így társaságiadó-fizetési kötelezettséget sem – jelentette ki.
Tömegeket érintő új technológiáról beszélünk, így adatvédelmi aspektusuk is van a kriptovalutáknak. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalása értelmében a Bitcoin-rendszerben a blokklánc-technológiát egy olyan virtuális fizetőrendszer kifejlesztésére használták fel, amely anonim maradhat, mivel az egyes érmékkel végzett műveletekhez nem kell megadni a személyes adatokat – értelmezte a hatóság állásfoglalását Hargittay Szabolcs. Ettől még elképzelhető olyan rendszer, amelyben a blokkban tárolt, alapvetően fizetésre használt adatokhoz személyes adatokat is kapcsolnak. Ekkor felmerülhet a kérdés, hogy ki minősül adatkezelőnek. Az információs törvény fogalmai alapján elsősorban az a személy, aki meghatározza a személyes adatok kezelésének célját, meghozza és végrehajtja az erre vonatkozó döntéseket. Mivel a blokklánc egy olyan decentralizált hálózat, ahol nincs olyan központi entitás, amely felügyeleti jogot gyakorol a rendszer működése és az adatokkal végzett tranzakciók felett, ezért az adatokat gyakorlatilag az egyes felhasználók kezelik – mondta az ügyvéd.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »


