Akár Bitcoinban is kaphatjuk majd a bérünket

Akár Bitcoinban is kaphatjuk majd a bérünket

Megannyi szabályozási kérdést felvet a kriptovaluták térhódítása, de a magyar jog szerint az adós például Bitcoinnal is rendezheti a tartozását, ha így állapodtak meg a felek.

A Bitcoint és más virtuális fizetőeszközöket jelenleg sem dologként, sem jogként, sem pénzként, sem pedig követelésként nem tudja értelmezni a magyar jog – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Hargittay Szabolcs, a Hargittay és Tóth Ügyvédi Iroda partnere. Mint mondta, a Bitcoin alapjául szolgáló technológia egy nyílt forráskódú szoftver, azaz szerzői jogi védelem illeti meg, maga a Bitcoin azonban nem tekinthető szellemi alkotásnak.

Az ügyvéd hangsúlyozta, ha a felek megállapodnak abban, hogy a tartozást Bitcoinnal vagy más kriptovalutával is ki lehet egyenlíteni, akkor – a polgári törvénykönyv diszpozitivitásából adódóan – az adós jogosult Bitcoinnal rendezni tartozását, a hitelező pedig követelheti, hogy azzal teljesítsen az adós. Kötelmi jogi szempontból tehát minősülhet kötelezettségnek, pénznek a Bitcoin. Hargittay elképzelhetőnek tartja továbbá, hogy nemsokára a munkáltató és a munkavállalók közös megegyezése alapján a munkabér is kifizethető lesz kriptovalutában. Ehhez először a munka törvénykönyvének vonatkozó paragrafusait kell módosítani.

A jogi szabályozás szükségszerűségét jelzi, hogy már több mint ezer kriptovaluta létezik, a bennük tartott pénzmennyiség pedig meghaladja az 500 milliárd dollárt. A kriptovaluták jogi megítélése országonként más és más, ám mind a bankok, mind pedig az egyes kormányok képviselői egyetértenek abban, hogy a jogi kereteket előbb-utóbb meg kell adni ennek a gyorsan fejlődő és változó technológiának. A magyar jogi terminológiában már kezd körvonalazódni, hogy milyen fogalomkörbe nem sorolhatók be a virtuális pénzek, de pontos – vagy akár hozzávetőleges – definíció még nincs. Ahogy azonban fejlődik ez az iparág, és a befektetők egyre több pénzt tartanak kriptovalutákban, úgy lesz egyre égetőbb a szabályozás szükségessége – mutatott rá a szakember. Leginkább a kényes egyensúly megtartása okozhat nehézséget. Olyan rendszerre van ugyanis szükség, amely egyfelől átlátható, tervezhető és biztonságot nyújt még a laikus befektetőknek is, másfelől képes megtartani a kriptopénzek és a mögöttük álló technológiák előnyös tulajdonságait is.

Hargittay Szabolcs felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) álláspontja szerint egyes fizetésre használható virtuális eszközök – így különösen a Bitcoin – nagyságrendekkel kockázatosabbak, mint a felhasználók által már jól ismert elektronikus fizetési megoldások, például a bankkártya vagy az elektronikus pénz. Az MNB kockázatként értékeli, hogy a kriptovalutáknak nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország szabályozó hatóságának, jegybankjának a felügyelete alá, sem nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) álláspontja szerint a Bitcoin nem tekinthető hagyományos értelemben vett fizetőeszköznek, mert fedezetét nem egy nemesfém vagy egy kormány, hanem a piac és a hálózat biztosítja – emlékeztetett az ügyvéd. Így a NAV olvasatában a Bitcoinnak pusztán attól van értéke, hogy a piaci szereplők közül egyesek elfogadják fizetőeszközként. A Bitcoin a hatályos jogi szabályozás alapján nem tekinthető értékpapírnak sem, mivel nem rendelkezik az ehhez szükséges, jogszabályban meghatározott kellékekkel. Mivel csak virtuálisan létezik, nem tekinthető birtokba vehető dolognak sem. Lényegében egy olyan fizetési ígéret, amely az éppen aktuális árfolyama alapján pénzre váltható, vagy vásárolt termékért, szolgáltatásokért – bizonyos szállítóknak – fizetni lehet vele – összegezte az adóhivatal véleményét a jogász.

Hargittay Szabolcs hangsúlyozta, a Bitcoin tehát olyan fizetési ígéretet testesít meg, amely követelésként mutatható ki, nincs kamata, de ha pénzre váltják, illetve felhasználják, akkor hozama lesz, ami lehet nyereség vagy veszteség. A megszerzésével kimutatott követelést az erre fizetett pénzösszegben, a Bitcoinnal kiegyenlített követelés értékében vagy az ellentételezésként adott termék, nyújtott szolgáltatás értékében indokolt a könyvekben felvenni. Ellenérték fejében történő megszerzése tehát önmagában nem keletkeztet eredményt, így társaságiadó-fizetési kötelezettséget sem – jelentette ki.

Tömegeket érintő új technológiáról beszélünk, így adatvédelmi aspektusuk is van a kriptovalutáknak. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalása értelmében a Bitcoin-rend­szerben a blokklánc-tech­no­lógiát egy olyan virtuális fizetőrendszer kifejlesztésére használták fel, amely anonim maradhat, mivel az egyes érmékkel végzett műveletekhez nem kell megadni a személyes adatokat – értelmezte a hatóság állásfoglalását Hargittay Szabolcs. Ettől még elképzelhető olyan rendszer, amelyben a blokkban tárolt, alapvetően fizetésre használt adatokhoz személyes adatokat is kapcsolnak. Ekkor felmerülhet a kérdés, hogy ki minősül adatkezelőnek. Az információs törvény fogalmai alapján elsősorban az a személy, aki meghatározza a személyes adatok kezelésének célját, meghozza és végrehajtja az erre vonatkozó döntéseket. Mivel a blokklánc egy olyan decentralizált hálózat, ahol nincs olyan központi entitás, amely felügyeleti jogot gyakorol a rendszer működése és az adatokkal végzett tranzakciók felett, ezért az adatokat gyakorlatilag az egyes felhasználók kezelik – mondta az ügyvéd.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »