Agyelszívás tegnap és ma: Szlovákia már évtizedek óta veszít a fiatalokon

Agyelszívás tegnap és ma: Szlovákia már évtizedek óta veszít a fiatalokon

Szlovákia felsőoktatási hallgatóinak negatív migrációs egyenlege nem új keletű jelenség, de az elmúlt évek adatai különösen riasztó képet mutatnak. A V4-országok és Ausztria közül egyedül Szlovákia az, ahonnan tartósan több diák távozik külföldre, mint amennyi érkezik. Ez nem pusztán oktatáspolitikai kudarc, hanem hosszú távon gazdasági és társadalmi zsákutca is, hívja fel a figyelmet a problémára az INESS.

A szakértők szerint az emberi tőke elvesztése a legdrágább veszteség: a jól képzett fiatalok nélkül nincs innováció, nincs versenyképes gazdaság, és nincs fenntartható jólét. A helyzetet súlyosbítja, hogy a külföldön tanulók alig 40 százaléka tér vissza diplomája megszerzése után. Bár az utóbbi időszakban a külföldi – főként ukrajnai – hallgatók megjelenése némileg javítja a statisztikákat, ez nem pótolja a saját utánpótlás elvesztését.

Mindez különösen ismerős a szlovákiai magyar közösség számára. Már több mint egy évtizeddel ezelőtt pontos képet adott a problémáról a Körképet is működtető Vox Juventae polgári társulás felmérése, amelyet Lampl Zsuzsanna szociológus vezetésével készítettek. A 2012–2013-ban zajló kutatás azt vizsgálta, miért választják a felvidéki magyar fiatalok a csehországi tanulást és munkavállalást – és legfőképp: terveznek-e hazatérni.

Agyelszívás – Csehország vonzó a szlovákiai magyarnak

Hírdetés

Az eredmények egyértelműek voltak. A Csehországban tanuló és dolgozó szlovákiai magyarok fele már akkor sem tervezte a visszatérést. A cseh egyetemeken tanuló fiatalok mindössze 13 százaléka gondolkodott azon, hogy diplomája megszerzése után hazatérjen szülőföldjére. A többséget a minőségi oktatás, a jó hírű egyetemek, valamint a kiszámíthatóbb jövőkép vonzotta.

A felmérés arra is rávilágított, hogy a fiatalok többsége nem tartott attól, hogy tanulmányai befejezése után munka nélkül maradna, és jövőjét sokkal inkább Csehországban vagy Nyugat-Európában képzelte el. Szlovákia – és benne a magyar régiók – már akkor is csak minden ötödik válaszadó számára jelentett reális perspektívát.

A mai adatok fényében világos: ami tizenhárom évvel ezelőtt figyelmeztető jel volt, mára rendszerszintű problémává vált. A kérdés már nem az, hogy elmennek-e a fiatalok, hanem az, hogy Szlovákia – és különösen a szülőföldjükhöz érzelmileg kötődő közösségek – képesek lesznek-e valaha valódi okot adni a visszatérésre.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: INESS Fb-oldala


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »