Mécsest helyezett el Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a budapesti Terror Háza Múzeum emlékfalánál csütörtök délelőtt a kommunizmus áldozatainak emlékére – hangzott el az M1 aktuális csatornán.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
Címlapkép: Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita (j) mécsest gyújt a kommunizmus áldozatainak emlékére a Terror Háza Múzeumnál az emléknapon, 2021. február 25-én. MTI/Bruzák Noémi
Gulyás Gergely: a kommunizmus által okozott szenvedés és a hősies helytállás nemzeti identitásunk része
A kommunizmus által okozott szenvedés és a diktatúrával szembeni hősies helytállás is nemzeti identitásunk része, a hősiesség nemzeti emlékezetbe vésett mementója – mondta Gulyás Gergely a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebook-oldalán csütörtök reggel közzétett videóban úgy fogalmazott: az emléknapon „több százezer honfitársunkra és a kommunizmus világszerte több mint 100 millió meggyilkolt áldozatára emlékezve gyújtunk gyertyát. Helytállásuknak, hősiességüknek, életáldozatuknak köszönhető napjaink szabad Magyarországa.”
Kitért arra: a kommunizmus és a totalitárius diktatúrák áldozatai előtti főhajtás a szabadság próbaköve. „Nincs és nem is lehet alku a kommunizmus bűneit és a bűnösöket mentegetőkkel. Nincs alku azokkal, akik manapság naponta minden alap nélkül képesek úgy aggódni a szabadságért, hogy korábban egy tömeggyilkos diktatúra kiszolgálói voltak.”
Gulyás Gergely emlékeztetett: amikor 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát – mentelmi jogát semmibe véve – a Szovjetunióba hurcolta a szovjet állambiztonság, mindenkinek világossá vált, hogy az „1944-es megszállással elvesztett szabadságunkat a németeket váltó szovjet megszállók sem fogják visszaadni”.
Nem csak azt az esélyt veszítette el Magyarország, hogy saját akaratát követve hasonló utat járhasson be, mint az Európa nyugati felén fekvő országok a második világháború után. Nem csak a magántulajdont szüntették meg államosítással, nem csak az alapvető szabadságjogokat tiporták lábbal, és nem csak a múltat akarták végképp eltörölni. Az emberi méltóság teljes felszámolását tűzték ki célul: kivégzésekkel és kínzásokkal, börtönnel és internálással, fizikai megsemmisítéssel, megalázással vagy testi és lelki megtöréssel – sorolta.
A miniszter úgy fogalmazott: „Az áldozatok élettörténete fényében érthetjük meg és élhetjük át, milyen fontos, milyen törékeny, milyen nélkülözhetetlen kincs a szabadság és az emberi méltóság feltétlen tisztelete.” Magyarország több mint harminc éve szabadságban és demokráciában élhet. „A mában, de nem a mából és nem csak a mának élünk” – tette hozzá Gulyás Gergely.
Varga Judit: a kommunizmus áldozataira emlékezünk
Személyes önfeláldozásukkal építették szabadságunkat a kommunizmus áldozatai – írta Varga Judit igazságügyi miniszter a kommunizmus emléknapján, csütörtökön Facebook-oldalán.
„Sok magyar ember személyes áldozatával és önfeláldozásával építette fel mai függetlenségünket és szabadságunkat. Rájuk emlékezünk, a kommunizmus áldozataira” – fogalmazott a miniszter.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
Kövér: egyre fontosabb lesz az iskola szerepe
Egyre fontosabb lesz az iskolarendszer szerepe abban, hogy a fiatalok megismerjék a kommunista diktatúrákkal kapcsolatos információkat, mert már nincsenek olyan közvetlen társadalmi élmények, amelyeket szüleiktől, nagyszüleiktől átvehetnének – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke csütörtökön, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a közmédiának adott nyilatkozatában.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke koszorúz a Nemzeti vértanúk emlékművénél a Vértanúk terén a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2021. február 25-én. MTI/Szigetváry Zsolt
Kövér Lászlót azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Rákóczi Szövetség, az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából közös online megemlékezést szervezett középiskolásoknak Magyarországon és a határon túl is.
A házelnök szerint hosszú időn keresztül a családi, nemzedéki emlékezet az iskolarendszer nélkül is megoldotta azt a problémát, hogy a fiatal generációk átéljék a szüleik, nagyszüleik múltját, életét, élményeit, és ezeken keresztül azokat az értékeket is, amelyek alapján „az élet élhető tud lenni egyáltalán”.
Mi már olyan generáció vagyunk – nem beszélve a gyerekeinkről, unokáinkról – akik békében születtek és békében nőhettek fel, semmilyen társadalmi kataklizma, háború nem fenyegette az életünket – mutatott rá. Szerinte ezért hatványozottan fontos megszerezni azt a védekezőképességet, „oltóanyagot”, ami a jövőben „bármely nem kívánt társadalmi esemény esetén valamilyen szintű védelmet nyújt”.
Úgy vélte: itt az iskolarendszer egyre fontosabb lesz. „Különös tekintettel arra, hogy a fiatalok a mai világban, mai információáramlás feltételei közepette a szinte másodpercenként változó valósághoz vannak hozzákötve, és egyszerűen ki vannak ragadva abból a történelmi dimenzióból, amiben még a mi generációnk is benne gyökerezett” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: már nincsenek olyan közvetlen társadalmi élmények, amelyeket át lehetne a szülőktől, nagyszülőktől venni, ezért muszáj, hogy a könyvekből és az internetből megszerezhető ismeretekre hagyatkozzunk.
A házelnök azt is fontosnak nevezte, hogy ezeket az ismereteket valaki összefüggésében el tudja helyezni, és rá tudjon mutatni arra, hogy ma is vannak ugyanolyan veszélyes, emberellenes, ordas eszmék, mint amilyenek a nagyszüleink vagy dédszüleink idejében felforgatták a világot, és jó, hogyha ezeket időben észrevesszük annak érdekében, hogy tudjunk ellene küzdeni.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
