A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitünkből fakadó kultúra, kulturális értékek gondozását, méltó bemutatását. Az elmúlt évben kevesebb lehetőségünk adódott megismerni ezeket az értékeket, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozat indult a főegyházmegye honlapján. A hetedik részben a veszprémi székesegyház zenei életének kezdeteit mutatják be.
A török háborúk és a kuruc harcok elmúltával Eszterházy Imre püspök kormányzása alatt (1723-1725) Veszprémben új élet kezdődött. A püspök hozzáfogott a székesegyház restaurálásához és az Eszterházy névhez méltó barokk pompában újjáépíttette a románkori alapokon álló gótikus templomot. Eszterházy püspök utóda, Acsády Ádám (1725–44) pedig megvetette a székesegyház barokk zenei életének alapjait.
Amikor Acsády Ádám átvette az egyházmegye vezetését, a székesegyház zenéjéről már három fizetett státuszú muzsikus gondoskodott: az iskolamester, az orgonista és a succentor, azaz a kántor. Mindhármuknak pontosan lejegyzett munkaköre volt. Az iskolamester elsősorban hit dolgában okította a fiúkat és lányokat, és gondoskodott róla, hogy a kanonok és a succentor rendelkezése szerint hangszeres vagy énekes szolgálatot is ellássanak a diákok a székesegyházban. Az orgonista munkakörét már akkor lejegyezték, amikor 1630 után Lippay György püspök megépíttette Veszprém első barokk orgonáját, egy 6 regiszteres pozitívot. Az orgonistának külön szolgálati lakás állt rendelkezésére a székesegyház közelében, a külső vár épületei között; tehát megélhetési gondjai nem adódhattak, a feladatára koncentrálhatott. Érdekes, hogy munkakörében nem csak az egyházi liturgiák alkalmával kellett az éneket hangszeresen vezetnie, hanem az iskolamesterrel együtt névnapok, esküvők, nagyobb vendégségek és hasonló világi rendezvények alkalmával uraságoknál és úrhölgyeknél is szórakoztatták énekkel, zenével az egybegyűlteket.
A székesegyház első orgonistája Kanisay András volt, aki szolgálatát Eszterházy Imre püspök idejében kezdte. Utódának, Kupy Györgynek fontos szerep jutott a székesegyház zenei életének alakításában. Acsády püspök sokat várt tőle: 1735-ben átadta neki sümegi rezidenciájában lévő hangszereit. 2 vadászkürtöt, 2 üstdobot, bőgőket és egy cimbalmot. Kupy György elhozta a hangszereket Sümegről, és azok átvételéről és felhasználásáról jegyzőkönyv is készült. Az 1735 adventjén felhangzó zenekaros hajnali mise új időszakot nyitott a székesegyház zenetörténetében. Ez volt az első zenekaros mise Veszprémben.
Ahhoz, hogy ezt a zenei stílust rendszeresen művelni tudják zenészekre is szükség volt. Zenekar szerződtetésére azonban nem volt elegendő tőke. 1737-ben a püspök 300 Ft-os alapítványt tett le, hogy annak évenkénti 6 százalékos kamatából az orgonista időnként zenészeket fogadjon, és nagyobb ünnepeken zenekaros misét adjon elő.
Ezekkel a lépésekkel vette kezdetét a 18. században a hangszeres zenélés a székesegyházi liturgiákon, és a felzárkózás az európai országokban működő zenei gyakorlathoz.
Forrás: Veszprémi Főegyházmegye
Fotó: Lambert Attila (a kép Udvardy György érsek beiktatásán készült 2019. augusztus 31-én)
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
