A törvény szerint

A törvény szerint

Nálunk mindenki törvényesen jár el. Nem is csoda, hiszen az államvezetés adja erre a példát. Nem oly régi kormányunk agyba-főbe érvel a törvényekkel, csak sajnos sokszor nem lehet tudni, hogy éppen melyikkel.

A kezdetekben Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter vitte a prímet, a szolgálatukból általa felfüggesztett rendőrtisztek és nyomozók címére egyre csak azt szajkózta, hogy ő a törvény szerint cselekedett, sőt a törvény értelmében kötelessége volt megtenni mindazt, amit tett. Aztán láthattuk, mennyire tartotta be a törvényt.

A mindennapi ember pedig kapkodhatta a fejét: hát ilyenek a mi törvényeink? A Büntető Törvénykönyv módosításáról folyó vitában pedig olyasmi is elhangzott, hogy nem rossz a módosítás tervezete. Miért, mondta az egyik kormánypárti parlamenti képviselő, az eddigi törvénykönyv jó volt? Vagyis szerintük (ezt már én értelmezem így az elmondottak alapján): eddig „nekünk” nem volt jó, most majd „nekik” nem lesz jó! (A „nekik”-be beleértve az egyszerű halandókat is.)

A miniszterelnök is a törvény értelmében vette luxuslakását félmillió euróért. Kész! Punktum! Vége a vitának. Ja, hogy ennyi pénze a keresetéből nem lehetett az adóbevallásai alapján? Volt azonban egy nagyon jó jövedelemforrása az elmúlt néhány évben: a médiával folytatott és megnyert peres ügyeiből származó 250 ezer euró. Hahaha, mondja nevetve a miniszterelnök, a média képviselői (azok a hiénák! – ugye?) szponzoráltak engem a lakás fele árával.

Hírdetés

Most meg itt van az újabb ügy, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatójának, Peter Olexának a hobbija, az orvvadászat. Annak idején, amikor (november közepén) kinevezték igazgatónak, több támadás érte őt az ellenzék és a média részéről. Nem tartották megfelelőnek a posztra, mondván nincs hozzá gyakorlata, különösen a fakitermelés terén teljesen járatlan.

A „talpraesett” fiatalember pedig minden vitát azzal hárított el, hogy semmi más nem számít, csak az ő hozzáállása a környezetvédelemhez. És akkor tessék: illegálisan ejtett el egy védett ragadozót, egy farkast, amelynek koponyáját letisztogatta, kiszárította, majd otthona falára állította ki. Iskolapéldája a vadorzásnak! Meg is rótták érte, eljárás indult ellene, az pedig 300 eurós pénzbírsággal zárult. Erről a média szerint Kuffa államtitkárnak mindenképpen tudnia kellett, hiszen szomszédok és vadásztársak. Ennek ellenére őt javasolta az igazgatói tisztségre. Márpedig az illegális vadászat és a környezetvédelem nem férnek meg egymással!

Ami azt jelenti, hogy az igazgatói tisztségre jelentkező ember büntetlen előéletűnek bizonyul, még ha lelőtte is azt a farkast. Véleményem szerint ez döntő bizonyíték arra, hogy az ilyen jellegű, magas posztokat megpályázó meghallgatásokat nyilvánosan kell megtartani, nem pedig zártkörűen, ahogy ez esetben történt.

Lám, lám, mennyi törvény szorul módosításra! De nem merem azt állítani, hogy a jövőben az itt említett eljárás rendszerét is módosítják. Hacsak nem úgy, hogy például a vadorzásokat és a hasonló csip-csup ügyeket nem kell figyelembe venni a meghallgatások során.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »