Kurdok tüntetnek a török nacionalista és iszlám csoportok agresszív fellépése ellen Bécsben (Fotó: MTI/AP/Ronald Zak)
Bécsben az elmúlt napokban török és kurd bevándorlók csaptak össze. Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese elmondta, az Európa-szerte tapasztalt zavargások sorozata a tömeges bevándorlás következménye, s nem is kifejezetten az illegális bevándorlásé, hiszen az 1960-as évektől vendégmunkás programok zajlottak Nyugat-Európában.
Napokig háborúztak egymással a kurd és török bevándorlók Bécsben. Az osztrák főváros csak helyt adott a harcnak, a törökök és a női jogokért tüntető kurdok szülőföldjükről hozták magukkal az ellentétet. Az egymásnak eső bevándorlókat a rendőrök próbálták szétválasztani, közülük is többen megsérültek.
Anyaországukon belüli konfliktusaik miatt estek egymásnak
Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: a mostani bécsi eseményeket látva – ha elfogadjuk, hogy az osztrák integráció valamilyen szinten megvalósult – kijelenthető, hogy a bevándorlók többszörös identitással bírnak.
Már elfogadták, magukévá tették az osztrák, a nyugati világ értékeit, ugyanakkor a mostani bécsi események megmutatták, hogy adott esetben még felvállalják a szülőföldjükről hozott értékeket, nézeteket is.
Hozzátette, ebben semmi meglepő nincs, hiszen hasonló esetek az elmúlt években Németországban, Franciaországban is történtek.
A zavargások a tömeges bevándorlás eredményei
A mostani bécsi zavargások, illetve a világ többi pontján zajló hasonló tüntetések, az összecsapások a tömeges bevándorlás következményei, de nem kifejezetten az illegális bevándorlásé, hiszen az 1960-as évektől vendégmunkás programok zajlottak Nyugat-Európában.
Így könnyen elképzelhető, hogy a most utcára vonulók között olyan személyek is voltak, akik a korábban letelepedett bevándorlók leszármazottai.
A bécsi eseményeket mindennek lehet nevezni, csak a nők jogaiért való tüntetésnek nem, hiszen a demonstrációkon megjelent például az Európai Unióban terrorszervezetnek számító Kurdisztáni Munkáspárt zászlaja is. Janik Szabolcs elmondta, meglátása szerint a török-kurd összecsapás a Közel-Kelet kihordatlan konfliktusának, a kurd kérdésnek az egyik leképeződése volt.
Kiemelte, a kudarc elismerése lenne az, ha a nyugat-európai államok vezetői beismernék, hogy teljes integráció nem lehetséges. Azokban az országokban tehát, ahol jelentős számú bevándorló él, az integráció megoldása sürgető kényszerként jelentkezik.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
