November 25-én minden évben a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra is emlékezünk.
A magyar országgyűlés 2012-ben tette hivatalos emléknappá ezt a dátumot, amely szimbolikusan is kapcsolódik a történelem egyik legfájdalmasabb fejezetéhez:
1953. november 25-én tért haza az első túlélő csoport a Gulág poklából.
A második világháború utolsó hónapjaiban és az azt követő években mintegy 800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak el a Szovjetunióba, sokukat teljesen ártatlanul.
A „málenkij robotnak”, azaz „kis munkának” nevezett kényszermunka gyakran évekre, sőt évtizedekre szakította el az embereket családjuktól és hazájuktól.
A táborok embertelen körülményei, az éhség, a járványok és a kimerítő fizikai munka sokak számára végzetesnek bizonyultak.
Az emléknap célja, hogy a társadalom figyelme ráirányuljon a kommunista diktatúra által elkövetett bűnökre, és méltó módon tisztelegjen azok előtt, akik szenvedtek, akik meghaltak, és akik – csodával határos módon – túlélték a lehetetlent.
Megemlékezéseket tartanak országszerte, köztük Budapesten a Szovjet Megszállás Áldozatainak Emlékművénél is, ahol civil szervezetek, állami intézmények és túlélők hozzátartozói közösen hajtanak fejet.
Ma, amikor a történelem élő tanúi már egyre kevesebben vannak, különösen fontos, hogy megőrizzük emléküket.
November 25-e arra emlékeztet: a szabadság törékeny, a diktatúrák kegyetlensége pedig soha többé nem ismétlődhet meg.
Ez a nap a hazatérés reményének és a túlélők méltóságának ünnepe is – azoké, akik visszatértek, és akiknek története ma is figyelmeztetés mindannyiunk számára.
mti, Magyar Nemzet/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
