Tudományosan bizonyított tény, hogy a klinikai depresszió fizikai tünetekkel és olyan betegségek kialakulásával is járhat, mint a szívbetegség, a cukorbetegség vagy a pánikbetegség. De mi van akkor, ha depressziósak „még” nem vagyunk, de szinte állandóan szomorúnak érezzük magunkat?
Egy, a Molecular Psychiatry nevű magazinban korábban megjelent tanulmány szerint a gyakori rosszkedv felboríthatja a stresszel kapcsolatos vegyi anyagok termelődését az agyban. Ezek a vegyi anyagok pedig növelhetik a gyulladáskeltő fehérjék szintjét, amelyek a szívbetegség, stroke és keringési rendellenességek kialakulásáért is felelhetnek – írja a Házipatika.com.
Ha szomorúak vagyunk, az a fentiek miatt az immunrendszerünkre is negatív hatással van, és megnöveli az esélyét annak, hogy megbetegedjünk. Bár a szomorúság még nem minősül depressziónak, ugyanolyan negatív hatással van a testünkre, csak éppen rövidebb ideig. Ilyenkor jelentkezhet fejfájás, ízületi fájdalom, izomfájdalom is.
Étkezési szokásaink is megváltozhatnak – ilyenkor sokkal jobban kívánjuk az édes illetve a fűszeres ízeket, és a nehezebb ételeket. Azok az emberek, akik sokat szomorkodnak, gyakrabban esznek kevésbé egészséges fogásokat, gyorséttermi menüket, ami egészségtelen mértékben növelheti a testsúlyukat, és az érrendszerükre és a keringésükre is negatív hatással van.
Minél tovább tart a rosszkedv, annál jobban megemelkedik a szervezetben a kortizol nevű stresszhormon szintje is, ami negatívan befolyásolhatja a vércukorszintet, a vérnyomást, illetve az alvás minőségét.
A szomorúságra, illetve annak káros hatásaira az egyik legjobb ellenszer a rendszeres testmozgás, amely beindítja a szervezetben az endorfin termelődését. Nagyon fontos emellett az egészséges étkezés, illetve egy olyan alvási rutin kialakítása, amelytől sem hétköznapokon, sem hétvégén nem térünk el.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
