A bársonyos forradalom előtt többet kellett dolgoznunk a legtöbb áruért és szolgáltatásért, kevesebb évet éltünk, és jelentős a különbség a kínálatban is, amiből választhatunk. Ennek ellenére továbbra is él az a mítosz, hogy ma rosszabbul élünk, mint 1989-ben.
A szocialista és a mai árak, valamint az 1989-es és a mai átlagbér összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a leggyakoribb áruk közül ma csak a kenyérért dolgozunk többet – átlagosan 15 percet, 1 654 eurós átlagbér mellett. 1989-ben ez mindössze 9 perc volt, 3 090 csehszlovák korona (Kčs) bérnél.
Egészségesebben és tovább élünk
Ugyanolyan nehéz megkeresni egy liter friss, félzsíros tej árát – ma és a forradalom előtt is hat percbe telt. A többi mindennapi fogyasztási cikk olcsóbbá vált, a legnagyobb különbség az elektronikában van. Például, amíg egy színes televízióért 1989-ben több mint négy hónapot kellett dolgozni, addig ma 6,3 nyolcórás munkanapot.
– mondja Marek Malina, a Portu online befektetési platform elemzője.
A jövedelmi különbségek növekedtek
A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a bársonyos forradalom 30. évfordulója kapcsán rámutatott például arra, hogy míg a bársonyos forradalom előtt csak egy típusú autót követtek a statisztikákban, 30 év elteltével ez már 35 modell volt. „A szocialista gazdaság hiánygazdaság volt, és ha fennmaradt volna a mai napig, nagy valószínűséggel a teljesítménye sem változott volna semmi alapvetőben” – jelentette ki Malina.
Amint arra a Szlovák Nemzeti Bank elemzői a 30. évforduló kapcsán felhívták a figyelmet, az átlagbér reálértéke 2006-ban érte el a forradalom előtti szintet, az átlagos nyugdíjnál ez 2009-ig tartott.
Az életszínvonalat azonban nem csak azzal lehet mérni, hány árut és szolgáltatást tudunk megvásárolni egy fizetésből. A nagyobb személyes szabadság és az utazási lehetőségek mellett ma egészségesebben, és ezért tovább is élünk. A születéskor várható átlagos élettartam a Statisztikai Hivatal szerint 2024-ben elérte a közel 78,5 évet – férfiaknál 75, nőknél közel 82 évet. 1989-ben ez átlagosan 71,2 év volt, nőknél 75,4, férfiaknál alig 67 év.
A szocializmusban az emberek többé-kevésbé ugyanazt engedhették meg maguknak
Alapvetően hozzájárult ehhez a fejlődéshez a körülbelül negyedére csökkent csecsemőhalandóság, és ma hasonlóan körülbelül negyedére csökkent a környezeti légszennyezés is. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy fontosabb a nyugdíjas évekre és azok anyagi biztosítására gondolni.
„Hasonló példák, amelyek az életszínvonal emelkedését bizonyítják, még számosan találhatók. A meggyőződés, hogy a szocializmusban jobban éltek, főként érzelmeknek tulajdonítható. A társadalom az utóbbi időben több válságot élt meg, ma a konszolidációval néz szembe, ami nagyrészt az életköltségek növekedéséből áll”
– mutatott rá Malina.
A jövedelmi különbségek is nőttek. Míg a hiánygazdaságban a különböző társadalmi rétegekből származó emberek többé-kevésbé ugyanazt engedhették meg maguknak, ma a különbségek első látásra láthatóak. Ezért is sajnálják a szocializmust leginkább az alacsonyabb iskolai végzettségű, alacsonyabb jövedelmi csoportokba tartozó emberek.
„Ezért az állam feladata kell, hogy legyen polgárai oktatási szintjének emelése, beleértve a pénzügyi ismereteket is. A széles lehetőségek világában ugyanis elveszettnek érezhetik magukat, és nosztalgiával gondolhatnak azokra az időkre, amikor a világ egyszerűbb volt, és nagyjából mindenkinek ugyanúgy rosszul ment”
– tette hozzá Malina.
SITA, Körkép.sk
Nyitókép forrása: ISIFA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
