Június 22-én, szombaton a Zalavári Történelmi Emlékparkban, amely az ősi Blatnohrad vagy Mosaburg emlékét őrzi, immár 14. alkalommal szervezett Szent Cirill és Metód-emlékünnepet a szlovák és a magyar tábori püspökség. A magyar tábori püspökség küldöttsége, valamint a Szlovákiából busszal és személykocsival érkezett zarándokok találkoztak a Kis-Balaton térségében.
Zalavár története a 840-es évek elején kezdődött, amikor a morva fejedelemségben kegyvesztetté vált, és így menekülésre kényszerült Pribina szláv fejedelem hűbérbirtokul kapta meg a területet Német Lajos keleti-frank uralkodótól. Pribina székhelyét a Várszigeten építette ki, amit Mocsárvárnak, Mosaburgnak neveztek, és az új, karoling közigazgatás és a keresztény térítés központja lett. A településen három templom is állt. A térítést irányító salzburgi érsek szentelte fel Pribina magánegyházát, egy másik templomban pedig elhelyezték Hadrianus (Szent Adorján) mártír testét. Az épület alkalmas volt a szent ereklye csodatételében reménykedő zarándokok sokaságának befogadására, akik azután messze földön elterjesztették az új zarándokhely hírét.
A 860-as évek végén Mosaburgba érkeztek Cirill és Metód szláv hittérítők, akik elhozták Szent Kelemennek, Róma harmadik püspökének maradványait, valamint a glagolita írás ismeretét is, amelyet Cirill alakított ki, hogy moráviai térítő munkájuk során szláv nyelven végezhessék az egyházi szertartásokat.
Szent Cirill és Metód 866/867-ben egy esztendőnyi időt töltött itt, Blatnohradban, Mosaburgban, amely az idő tájt az anyanyelvi térítés központja volt. Innen indultak Velencébe, majd Rómába, hogy tisztázzák magukat a pápánál tanításuk igaz hitét illetően.
Az ő itteni jelenlétükre emlékeztek június 22-én a tiszteletükre felállított emlékszobornál, amelynek megkoszorúzása katonai tiszteletadással történt, mindkét fél részéről. A koszorúzás után František Rábek tábori püspök a jelenlévő szlovák és magyar lelkészekkel szentmisét mutatott be a Szent Adorján-bazilika romjainál.
František Rábek püspök méltatta a szlávok szent misszionáriusainak életáldozatát – akik Szent Benedekkel együtt Európa védőszentje –, valamint a gyökereinkhez való kapcsolódás fontosságát emelte ki. „Zarándoklatunk ráébreszt bennünket arra, hogy őseink szellemi örökségéből magyar testvéreink is megajándékoztattak, akik erre a területre kerülve rátaláltak egy kultúrára, keresztény hitre, amivel ők is gazdagodtak. Ez a tény az alapja kölcsönös testvériségünknek, különösen keresztényként, tiszteletben tartva a nemzeti különbségeket.”
Horváth József tábori lelkész a hivatali kötelessége miatt távol lévő Berta Tibor tábori püspök képviseletében a magyar delegáció nevében köszöntötte az ünneplőket és olvasta fel a dandártábornok levelét. A püspök levelében kiemelte: „A közös ünneplés egymás bátorítása a hit megőrzésére! Szent Cirill és Szent Metód elhozta erre a tájra Jézus Krisztus tanítását, az Atyaisten irgalmas szeretetének igazságát, amely ma is meg tudja mutatni a helyes irányt az olyan kérdésekben, amelyekre nem tudunk a saját erőnkből válaszolni. Cirill és Metód példája arra buzdít, amelyet Rabek püspök úr találóan fogalmazott meg az egyik évben: ne csak csodálói legyünk a szent testvérpárnak, hanem sajátítsuk el az evangélium lelkületét, hogy az élő hit tanújává váljunk, hogy a Krisztusi tanítás mai »glagolita betűivel« – vagyis a hitből fakadó cselekedetekkel tudjuk átadni az igazságot az Egyház hitében.”
A tábori püspökségek azt követően kezdték el hagyományosnak mondható közös zarándoklatukat, hogy a helyszínen a régészek 2009-ben megtalálták a máig legősibbnek mondható glagolita (ószláv) nyelvű feliratot. A magyarországi, zalavári régészeti felfedezés jelentősége igen nagy, hiszen csak későbbi korokból ismertünk ilyen nyelvemlékeket, így Horvátországból a 10–11. század fordulójáról, vagy a kijevi töredékeket száz évvel későbbről. A szent testvérpár érkezésének 1150. évfordulóján (863–2013) a szlovák kormány emlékévet hirdetett meg. Ennek keretében kezdődött meg a zalavári ünneplések, szlovák zarándoklatok sorozata, most már hagyományosan június hónap harmadik szombatján.
A Szent Cirill és Metód-emlékszoborral szomszédos, magyar és német nyelvű emlékoszlop a salzburgi misszió emlékét őrzi. Ez emlékeztet arra, hogy a salzburgi érsekek kezdték itt meg Pannónia újramisszionálását – hiszen Pannónia már keresztény volt a népvándorlást megelőző időkben. A salzburgi érsekek és környezetük szintén bencések voltak. Ily módon Szent Cirill és Metód kortársai is bencések voltak. Mint ismeretes, a salzburgiak konfliktusba kerültek a szláv misszionáriusokkal. Ennek oka azonban nem nemzetiségi, nem németesítési, germanizációs szándék volt, hanem teológiai, dogmatikai.
Német nyelvű liturgiáról akkor még szó sem esett, a népnyelvi liturgiát először a cseh husziták óhajtották a német túlhatalom ellenében, amely még mindig latinul ünnepelte az istentiszteleteit. A korszak vallotta az úgynevezett triglosszia, háromnyelvűség elvét, azaz három szent nyelvet ismert el: a hébert (arámot), a görögöt és a latint. Ugyanis ezen a három nyelven tudtuk kifejezni hitünk szent titkait, és az első egyetemes zsinatok ezeken a nyelveken (niceai, khalkédóni és a többi), főleg görögül határozták meg a Három Isteni Személy és Krisztusban Két Természet hittartalmát.
Szent Cirill és Metód korában még élénken élt a krisztológiai viták emléke, és az ismeretlen és terminológiájában még kiforratlan szláv nyelvű hithirdetés ezért volt vitatható a salzburgi egyházi fennhatóság számára. Ezen túl pedig itt ütközött Róma és Salzburg. Pannóniát Salzburg újramisszionálta ugyan, fölépítette a Szent Adorján-bazilikát, ahol püspöki székhelyet kívánt létrehozni – s amelynek a régészek által nemrég megtalált romjainál szentmisét mutattunk be –, de Rómában továbbélt a keresztény Pannónia emléke, és e területre Szent Metód személyében a pápa nevezett ki térítő érseket. A salzburgi érsekség számára ez nem volt elviselhető, hiszen érseki rangját is annak köszönhette, hogy Pannóniát visszahozta a kereszténységbe. Innen fakadtak tehát az ellentétek.
Térségünkben a város neve „Keszthely”. A Keszthely szó az itteni ősi római letelepülés, „castellum”, kastély szóból ered. Ugyanezen szóból erednek a szlovák „Kostol”, templom, a cseh „Kostel”, templom, a lengyel „Kosciól”, templom és egyház jelentésű szavak. A többi európai nyelv a görög eredetű „ecclesia”, gyülekezet szót őrzi (cerkiev, cirkva, Kirche, chiesa, Church, église). Mind látjuk, a visegrádi országok e közös szavuk által nyelvükben őrzik annak a kereszténységnek az emlékét, amelynek Szent Cirill és Metód Zalaváron munkatársai voltak.
Szent Benedek, Szent Cirill és Szent Metód, könyörögjetek érettünk!
Szöveg és fotó: Somorjai Ádám OSB; Katonai Tábori Püspökség
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
