Nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell,
de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal…
Isten szerint jár közben a megszenteltekért – Róma 8,26-27
Lehet Isten előtt ismeretlen nyelven imádkozni?
Ez Isten megcsúfolása és elvetemült képmutatás lenne –
C’estunemoquerie de Dieu et unehypocrisie perverse – Kálvin
A vasárnap befejeződött Allianz Imahét, s az ugyanakkor elkezdődött egyetemes imahét kapcsán ígértük Olvasóinknak, hogy egyfajta imaégtájak nyomán megosztunk eddig még ismereteink szerint magyarul nem vagy éppen az ismeretlenség homályában hagyott imákat. Azzal az alázattal, amit Luther és Kálvin, s valamennyi mélyen imádkozó lélek felismert, gyakorol, s amit Pál apostol így fogalmazott meg: nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik érettünk kimondhatatlan esedezésekkel. Kimondhatatlan, a latin fordítás szerint inenarrabilibus – azaz nincs meg hozzá a narratívánk, a beszédmódunk, a szótárunk, mert van, amiről csak és kizárólag a Szentlélek szólhat – helyettünk, értünk. És Ő ezt meg is teszi. Jogos tehát így fogalmazni: imaburokban élünk.
Miként a Földünket körülvevő láthatatlan naturális védőhálók, a többszörös természeti burok vagy buborék: a sztratoszféra, a mezoszféra, az ionoszféra. Mindez a teremtés első milliomod másodpercétől benne van a pneumatikus Szentlélek-burokban, amiként arról az első bibliai mondatok szólnak: Isten Lelke lebegett a vizek felett (1Móz 1,2). Már akkor Szentlélek-burok, kozmikus buborék vette körül planétánkat pneumatikus planétavédelemként. Egyetlen kiváló református prédikátornál olvastam, hallottam a természettudományi tények pneumatikus továbbgondolását. Farkas Józsefnél, a Gyulai Pál utcai prófétánál, akivel olykor a mátraházai lelkészhéten nagyokat sétálva, egy alkalommal elbeszélgettem, s egyetértettünk mélyen és boldogan ebben a fogalomban: pneumatoszféra.
Méltatlan lenne ebben a gondolatkörben a zseniális francia katolikus paleontológus, Theilhard de Chardin elképesztő és erősen pneumatikus ihletésű, Szentlélek-látomásokban kapott kozmogenezises felismeréseiről hallgatni. Szerinte a földi fejlődés útja a biogenezistől a homogenesisen át tart a Christogenesis és a végpont, a beteljesedés, az omegapont felé. Bármily vitatható is ez a szemlélet, illetve bárhogyan is bánt a kiváló tudóssal római katolikus egyháza, ő lényegében telibe találta azt, amit gyönyörű Imák a világ fölött kínai sivatagi ásatásai során írt imáiban lebontott: mindennek tengelye, értelemadója, lényege, alfája és ómegája Isten, akit a mi imáinkkal csak halványan „tapogathatunk le”, magasztalhatunk a végtelen dimenziókülönbség ellenére. Számára is teljesen nyilvánvaló volt, hogy pneumatikus és univerzális burokban van a teremtett világ, s ha a burok miattunk felreped, azért nem Isten a felelős….
De ha a Szentlélekre összpontosítva, a „nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell” önmegüresítésével fogadjuk el a napokat, órákat, akkor a Lélek a maga narratívájával egészíti ki majd tökéletlen emberi narratívánkat, s megtörténik a csoda: világok találkozója, lelkek felfénylése, tisztuló látások hitélménye lesz az imahét.
Mindkettő, sőt mind a hat együtt kínálja Urunk jóvoltából azt a gazdagító bőséget, aminek elfogadásával lesz, lehet igazán szív és személyes, meg közösségi pszichéinnovatív alkalommá ez az imahét is. Bennem ezt a többletet megragadóan illusztrálja Luther atyánk, reformátorunk szokása. Hogy semmi ne állhassa útját Istenhez címzett imáinak, az volt a szokása, hogy imádság előtt kinyitotta az ablakot, akárhol is volt, s úgy kezdett el imádkozni.
Követve Ura, Megváltója parabolisztikus útját: Jézus Krisztus „Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett… Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb” (Filippi 2,7-9). Ebből a kimondhatatlanul gazdag, a rész szerintiségek világában is teljes többlet égtáj-rendszerből, földi és égi „kontinensek” imakincséből merítünk a hálaadás korsójával ma is.
Mindaz, Urunk, amit Tőled kapunk, ami boldoggá tesz ajándékodként, túl nagy és sok ahhoz, hogy visszatartsuk azokat magunknak. Az öröm szebb és teljesebb lesz, ha másokkal is megosztjuk ajándékainkat. Lelkem és szívem békéjét nem szeretném csak az én békességemként megtartani, csak magamnak. Imádságokban szeretném, szeretnénk szétosztani a Te kincseidet, hiszen az ima kitágítja életünket és szívélyes kapcsolatokat teremt. Küldd el ehhez Szentlelkedet mindnyájunkhoz! Ámen. – AnethLwakatare, Dodoma
Urunk, élettel teli egyházat szeretnénk látni hazánkban mindenütt. Cselekedd meg, hogy 2030-ra legalább a duplájára nőjön egyházad Japánban. Legyen bátorságunk Jézusról bizonyságot tenni és sok emberrel megismertetni Őt.
Urunk, Lelkeddel értesd meg, hogyan változik a társadalom és a fiatal generáció, hogy hirdethessük szent evangéliumodat oly módon, hogy az elérjen az emberek szívéhez.
Urunk, dicsérünk, magasztalunk Téged azokért, akik részt vesznek az evangelizációs (média)szolgálatban, és imádkozunk, hogy terjeszd ki ezt a munkát, hogy sokan hallhassák meg az evangéliumot. Imádkozunk kreatívabb módokért, amelyekkel eljuttathatjuk az evangéliumot azokhoz, akik még nem hallották. Kérünk, könyörülj rajtunk, támogasd Lelkeddel szolgálatunkat! Köszönjük, Urunk! Ámen. – Keresztyén Egyházak Ökumenikus Imaszövetsége – Tokió
Istenünk, Aki bennünk vagy itt a földön, szent a Te neved az éhezőkben, akik kenyerüket és éneküket osztják meg egymással és Veled. Jöjjön el a Te Királyságod, amely tejjel és mézzel folyó Kánaán! Hadd cselekedjük akaratodat, ezért felemeljük Hozzád kiáltásunkat, amikor mindenki hallgat. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk a madarak énekében és a kukorica csodájában! Bocsásd meg, hogy az igazságtalanságokról hallgatunk! Ne engedd, hogy kísértésbe essünk, és ugyanazt a fegyvert ragadjuk meg, mint az ellenség! De ments meg minket a gonosztól, adj nekünk kitartást, hogy keressük a szeretetet, még akkor is, ha kudarcot vallunk. Így ismerjük meg és tegyük ismertté népünk között a Te országodat, amely épül örökkön-örökké. Ámen. – Közösségi ima, ismeretlen szerző
Köszönöm szerető Istenem, hogy mindent átölelő kegyelmed oltalmában, karjaidban tartasz másokkal együtt engem is. Ámen. – Tanja Törnroos, Helsinki
Induljatok el akkor is, ha nincs térképetek! Meglátjátok, Isten ott lesz veletek útközben, s nem a célnál találtok rá, hanem járás-kelésetek közben. Ne is keressétek Őt régi, de lejárt receptek szerint! Engedjétek, várjátok ki, amíg Ő talál reátok a nagyon egyszerű élet szegényes viszonyai között! – Madeleine Delbrêl (1904–1964), ateistából hívő katolikussá lett francia író, misztikus, szociális munkás
(Az imákat válogatta és fordította: dr. Békefy Lajos, a 2023. évi Nemzetközi Allianz Imahét és az Egyetemes Imahét tiszteletére és testvéri felhasználásra).
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
