A Slovnaft tulajdonosáé lesz a szerbiai kőolajfinomító Lajos P. János2026. 01. 22., cs – 16:18
Már szinte biztos, hogy a Slovnaftot birtokló Mol veheti meg Szerbia egyetlen kőolajfinomítóját, a pancsovai NIS-t (Naftna Industrija Srbije). A cégnek jelenleg még az orosz Gazprom Neft a többségi tulajdonosa, és az USA által kivetett szankciók miatt kénytelen értékesíteni tulajdonrészét.
A Mol a héten erősítette meg, hogy kötelező erejű szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom Neft társasággal a szerb NIS vállalatban fennálló 56,15 százaléknyi részesedésük megvásárlásáról. A szándéknyilatkozat szerint a tranzakció a pancsovai olajfinomítón túl kiterjed a NIS kiskereskedelmi hálózatára, valamint szénhidrogén kutatás-termelési portfóliójára is. Donald Trump, az USA elnöke tavaly október végén vetett ki szankciókat a legnagyobb orosz olajcégekre. Trump mindezt azért tette, mert szerinte ez a lépés rászoríthatja az oroszokat az orosz-ukrán háború gyorsabb befejezésére, miután csökkennek olajbevételei.
Jelentős kapacitásnövekedés
A pancsovai finomító viszonylag új, 1968-ban adták át, és az elmúlt másfél évtizedben több korszerűsítésen is átesett. A kapacitása valamivel kisebb, mint a Slovnafté.
„Éves feldolgozási kapacitása mintegy 4,8 millió tonna, elsősorban EU-szabványoknak megfelelő Euro 5 minőségű dízel- és benzinüzemanyagokat, cseppfolyósított földgázt, petrokémiai termékeket, fűtőolajat, bitument és egyéb kőolajtermékeket állít elő”
– tájékoztatott a Mol. A cégnek jelenleg a százhalombattai, a Slovnaft és a rijekai finomítójával együtt közel évi 19 millió tonnás kapacitása van.
A finomítói kapacitással együtt a Molhoz került a NIS benzinkúthálózata is. „A vállalat közel 400 töltőállomást üzemeltet Szerbiában, Romániában és Bosznia-Hercegovinában, így a tranzakció tovább erősítheti a MOL fogyasztóközpontú stratégiáját” – áll a Mol közleményében.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákia és Magyarország elutasította az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint az Oroszországból származó kőolaj egy részét a horvátországi Adria vezetéken keresztül folyó kőolajjal helyettesítenék.
Júliusban a legnagyobb orosz exportőrnek számító Lukoil olajtranzitja leállt, miután az ukrán hatóságok megtiltották a vállalatnak, hogy használják az Oroszországot Kelet-Európával összekötő Barátság kőolajvezetéket.
Magyarország és Szlovákia ennek apropóján az Európai Bizottság beavatkozását kérte. Az unió azzal az ötlettel állt elő, hogy a horvátországi Adria vezeték szabad kapacitásait felhasználva a kieső kőolajat nem orosz forrásokból származó nyersanyaggal kompenzálnák.
Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter elmondta, Szlovákia részéről a tervezet teljesen elfogadhatatlan, szerinte az Európai Bizottságnak egyenesen Ukrajnával és Oroszországgal kellene tárgyalni a tranzit teljes visszaállításáról.
Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külgazdasági és külügyminiszter szintén felháborodását fejezte ki, kiemelve, hogy Horvátország az ukrajnai háború kitörése óta ötszörösére emelte a tranzitárakat.
Gordan Grlić-Radman horvát külügyi tárcavezető „mélyen sértőnek” nevezte Szlovákia és Magyarország álláspontját, miközben az Adria kőolajvezeték működtetését biztosító JANAF közölte, a híresztelések ellenére nem emeltek az olajárakon, és havonta 1,2 millió tonna kőolajat bármikor könnyen tudnának szállítani.
(ta3)
Még az USA-nak is jóvá kell hagynia
A szándéknyilatkozat alapján a Molnak március 31-ig kell nyélbe ütnie a tranzakciót. Ezt még jóvá kell hagynia az USA-nak, pontosabban az OFAC-nak (Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala), illetve a szerb kormányzatnak is.
A szerb kormány azonban örül a tranzakciónak, ha nem sikerült volna vevőt találni az orosz részesedésre, az egyetlen szerb kőolajfinomító működése ellehetetlenült volna: az amerikai szankciók miatt nem vásárolhatott volna kőolajat.
Az valószínű, hogy a szerb kormány nem támaszt majd akadályt a tranzakció befejezése elé, hiszen azt hétfőn Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter jelentette be. Valószínűleg az amerikai beleegyezés sem jelent majd gondot, Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója ugyanis ősszel elkísérte Orbán Viktort Donald Trumphoz, azokon a tárgyalásokon valószínűleg a NIS megvásárlása is napirenden volt.
A Mol által nyélbe ütött üzletnek örül az orosz fél is, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter legalábbis kedvezőnek nevezte Oroszország számára, ha a magyar Mol szerezne részesedést a szerb NIS olajfinomító vállalatban.
A Mol és a Janaf
A tranzakció más szempontból is jó üzlet a Molnak: szinte egyedüli megrendelője lesz a horvát Janafnak, amely az Adria kőolajvezetéket üzemelteti. A Janaf szállítja ugyanis az olajat Pancsovára is a NIS-nek.
Ezzel sokat javul a tárgyalási pozíciója, az utóbbi években ugyanis folyamatosan vita volt a Mol és a Janaf között a kőolajvezeték szállítási költségeiről és annak kapacitásáról.
A Mol az Orbán-Trump találkozó után arról is beszélt, hogy szívesen megvenné a Janafot is, kérdés azonban, hogy a feszült magyar-horvát kapcsolat miatt erre lehetősége lesz-e. Horvátországban ugyanis évekkel ezelőtt korrupció ügyében bűnösnek találták Hernádi Zsolt Mol-vezért, az ítéletet a magyar kormány és Hernádi máig vitatja. Az ügy a horvát INA megvásárlásával kapcsolatos, a Mol még a 2000-es években lett az INA többségi tulajdonosa.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
