Vlagyimir Putyin provokációi és Donald Trump bizonytalan elköteleződése az Európai Uniót radikális átalakulásra kényszerítik. Az uniós vezetők szerdai csúcstalálkozója egyértelműen megmutatta, hogy a blokk már nem a régi. A találkozót körülvevő háborús fenyegetések rendkívül vészjóslóak. Az EU a hagyományos kereskedelmi és gazdasági fókuszán túllépve a katonai képességeire helyezi a hangsúlyt – festi meg borús jövőképét a brüsszeli és progresszív Politico.
Új fenyegetések, új prioritások
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy orosz vadászgépek repültek be a NATO légterébe. Emellett a koppenhágai repülőtér működésében rejtélyes drónok okoztak jelentős fennakadásokat, amit Dánia „hibrid támadásnak” minősített. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, korábbi német védelmi miniszter, az EU katonai képességeiről kezdeményezett vitát a csúcson. A felmerült lehetőségek között szerepel egy úgynevezett „drónfal” létrehozása is.
Bár a vadászgépek riasztása a NATO feladata, az EU-nak is készen kell állnia a reagálásra. A cél a reagálási képességek és a közös eszközök megerősítése egy közös fenyegetéssel szemben. A vezetőknek olyan elrettentési egyensúlyt kell találniuk az egyre kockázatkeresőbb orosz vezetéssel, amely megakadályozza a helyzet eszkalálódását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arra figyelmeztetett, hogy a Kreml Ukrajnán túlra is tekinthet.
Körkép-vélemény:
Mi azért hozzátesszük, hogy a dán drónincidens az elég gyanús hátterű akciók közé sorolható, nem véletlen, hogy nem varrják nyíltan és hivatalosan is az oroszok nyakába. Ami Ursula von der Leyen korábbi védelmi miniszterségét illeti, tudni kell, hogy gyanús, korrupcióra utaló üzenetváltások miatt volt kénytelen távozni a posztjáról, és csak az mentette meg, hogy Angela Merkel barátnője volt. A drónfal kérdése pedig azért ütközik nehézségekbe, mert egy 25 ezer dolláros drónért levegőbe küldeni egy egymillió dolláros rakétát, vagy három, egyenként 8000 dolláros óránkénti repülőköltséggel működő cseh vadászgépet nem túl fenntartható megoldás. Persze, a cseheknek jó biznisz – Szlovákiának már kevésbé. Az orosz provokáció politikai kezelése inkább tűnik indoklásnak a nagy pénzek elköltésére, mint valódi védelmi cselekvésnek.
A fegyverkezés ára megosztja a tagállamokat
A Politico mer nagyot álmodni, és azt írja, hogy az „EU globális hatalommá válása” pénzbe kerül, de a tagállamok nem értenek egyet a költések mértékéről. Katonai vezetők szerint Európa már most is egy alacsony intenzitású háborút vív Oroszországgal. Történelmileg a háborúkat államadósságból finanszírozták, és az EU költekezési hajlandósága az elrettentés része lehet. Az EU-s költségvetés növelése azonban népszerűtlen, különösen az Európa-ellenes retorikával kormányra került vezetők körében.
Körkép-vélemény:
Pontosan itt van a kutya elásva. 2015-ben a migrációs hullámot Brüsszel közös hitellel és még nagyobb központosítással akarta kezelni. Koronavírust közös hitellel, és szintén központosítással akarta kezelni. Most a háborúnál ugyanazt a módszert alkalmazza. Mintha csak azért hívnák életre a válságokat, hogy legyen ok a közös hitelfelvétellel leláncolni a tagállamokat egy unióba, biztosítva ezzel a brüsszeli bürokraták hatalmát és néhány nagy nyugati tagállam privilégiumait. A Politico szemlátomást ezt a brüsszeli perspektívát támogatja alá.
A Politico azt írja, míg egyes országok, például Magyarország és Szlovákia, gazdasági előnyöket látnak a fegyverkezési támogatásokban, mások, mint Spanyolország, a költségvetésük védelmében igyekeznek kisebbíteni a háború kockázatát. Hollandia, Svédország és Németország következetesen aggodalmát fejezte ki a katonai kiadásokra és Ukrajna megsegítésére szánt további hitelfelvétel miatt. A diplomaták remélik, hogy a növekvő fenyegetések segítenek meghozni a korábban vonakodva kezelt döntéseket.
Körkép-vélemény:
Ezzel a Politico meg is válaszolta, miért van akkora drónhiszti ma Európában: a veszélyérzet fokozásával akarják megtörni a német, holland és más országok közvéleményének ellenállását a közös hitelfelvétellel szemben… Ez egyébként nagyon veszélyes, mert ha a háború eszkalálódik, és valódi fenyegetés jön, senki sem fog megbízni az uniós intézményekben, de még egymásban sem. Brüsszel nagyon könnyelműen játssza el a tagállamok bizalmát.
Ukrajna finanszírozása és Orbán Viktor ellenállása
A Politico szerint sürget az idő, kell a hitelfelvétel, mert Ukrajnának jövőre mintegy 23 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal kell szembenéznie. Von der Leyen egy 140 milliárd eurós „jóvátételi kölcsönnel” állt elő, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból finanszíroznának. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban akadályozza a tervet.
A Bizottság úgy véli, talált egy jogi kiskaput, amellyel Magyarországot kihagyhatja a döntéshozatali folyamatból. A koppenhágai csúcson a cél az volt, hogy elegendő támogatást gyűjtsenek a többi országtól Orbán elszigeteléséhez. A végső áttörést egy október végi brüsszeli csúcstalálkozótól remélik.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Pascal Bastien
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
