A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja hiába szerezte meg a legtöbb szavazatot (35,61 százalék) a lengyelországi választáson, a kormányalakításhoz nincs elég ereje. A fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) 30,51 százalékot szerzett, de mivel vannak szövetségesei, így nyolc év után kormányváltásra kerülhet sor Lengyelországban.
Az utóbbi idők egyik legfontosabb parlamenti választása zajlott vasárnap, ahol új parlamentet, alsóházat és szenátust választottak északi szomszédunknál.
Az esélyesnek tartott konzervatív erő, a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság (PiS) ugyan megnyerte a választást, de nem tud kormányt alakítani.
A második helyen a fő ellenzéki koalíció, a jobboldali liberális Polgári Koalíció (KO) a szavazatok 29,38 százalékát szerezte meg, és kormányt tudna alakítani a többi ellenzéki párttal. A centrista Harmadik Út a szavazatok 14,42 százalékát szerezte meg, míg az Új Baloldali párt 8,56 százalékon végzett. Bejutott még a nemzeti radikális és libertáriusi pártok szövetsége, a Konföderáció (7,15 százalék), de ez nem lesz elég ahhoz, hogy a PiS-szel kormányra tudjanak lépni.
Lengyelországban kétkamarás a parlament. A felsőházba 100 szenátort választanak, míg az alsóházba, a szejmbe 460 képviselőt.
A lengyel választáson rekordmagas, 74 százalékos volt a részvétel. A választáson kívül népszavazást is tartottak, amelyet a kormányzó PiS kezdeményezett azzal a céllal, hogy a választóikat mobilizálják. Hiába a magas részvétel, a PiS akkor lett volna sikeres, ha a vidéki közegnél nagyobb a választási kedv, mint a nagyvárosokban. Ott ugyanis a Polgári Koalíció tudott jobban mobilizálni.
A választás előtti hangulat nagyon kiélezett volt a két tábor között. Nemcsak Lengyelország, de egész Európa várta, hogy milyen eredmény születik.
A kampány során Jarosław Kaczyński és Donald Tusk is gonosznak nevezte a másikat. Mindkét tábor úgy érvelt, ha az ellenfél nyer, akkor Lengyelország sorsa hosszú időre megpecsételődik. A nemzeti konzervatív oldalon attól tartottak, ha a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció nyer, akkor Lengyelország elveszíti a szuverenitását, az országot pedig kiszolgáltatják Németországnak, és Brüsszelnek is sokkal nagyobb beleszólása lesz az ország ügyeibe.
A másik fél pedig azzal riogatott, hogy a PiS győzelmével Lengyelország örökre letérhet a demokratikus útról, az ország pedig a keleti autokráciák irányába mozdulhat el. Az orosz–ukrán háború megítélésében konszenzus van, mindegyik fél elítéli az orosz agressziót, Lengyelország nemzeti érdeke, hogy a háborúban Ukrajna mellett álljon ki. Habár az utóbbi időben volt egyfajta mosolyszünet Kijevvel a gabonaszállítás ügyében, de alapjaiban ez sem változtatta meg Varsó viszonyulását.
A nagy kérdés az, mire lehet számítani a jövőben. Az biztos, hogy Lengyelországnak nyolc év után új kormánya lesz, hiszen a választás győztese, a PiS nem fog tudni kormányt alakítani.
A Polgári Koalíciót (KO) vezető Donald Tusknak nagy esélye van arra, hogy visszatérjen a hatalomba. A Harmadik Út, és az Új Baloldal is jelezte, készek tárgyalni Tuskékkal. Az biztos, hogy a koalíciós tárgyalások még hosszú ideig elhúzódhatnak, a feleknek konszenzusra kell jutniuk. Ha azonban Tusknak sikerül a kormányalakítás, akkor Lengyelország Brüsszelhez közeledni, Magyarországtól pedig távolodni fog. Donald Tusk a múltban többször is bírálta Orbán Viktor brüsszeli politikáját. Magyarország így egy értékes szövetségest veszíthet el az Európai Unión belül, és a V4-ek egysége is meggyengülhet.
Megjelent a Magyar7 2023/42. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
