Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából avatták fel vasárnap Komáromban a felújított Jókai-kaput és a Jókai utcát jelölő új domborművet; az ünnepségen felidézték Milán Hodža 1937-es beszédét is, amiben a nemzeti érzést nem a gyűlölködésben, hanem a másik nemzet értékeinek megbecsülésében jelölte meg.
Ünnepélyes keretek között avatták fel vasárnap délelőtt a felújított Jókai-kaput és a Jókai utcát jelölő új reliefet Komáromban. Az eseményt Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szervezte a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Sine Metu Egyesület.
A rendezvényen, a Határőr utcai sarki ház belső udvarán Orosz Örs, a Sine Metu Egyesület elnöke hangsúlyozta: nem pusztán ünneplésről, hanem
egy régi adósság törlesztéséről van szó.
Mint elmondta, hatvan év után, egyesületi és városi összefogással sikerült megújítani azt az emlékhelyet, amely Jókai komáromi kötődésének egyik legfontosabb tárgyi emléke. A kapu és az udvar ahhoz a nevelőházhoz tartozott, ahol Jókai Mór mintegy tizenöt évet töltött gyermekkorában. Orosz Örs köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a felújításban, valamint a Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásáért is.
Az ünnepi beszédet Keszegh Béla, Komárom polgármestere mondta. Úgy fogalmazott: a Jókai Emlékév egyik fontos állomásán egy olyan erkölcsi és kulturális adósságot törleszt a város, amelynek rendezése már régóta időszerű volt. Kiemelte, hogy az ilyen maradandó, épített örökségek nemcsak Jókai nagyságáról szólnak, hanem a jövő generációinak is üzenetet hordoznak. A felújított kaput erős szimbólumnak nevezte, amely egyszerre utal múlt és jövő kapcsolatára, valamint Jókai sokoldalú, a korát megelőző gondolkodására.
Ezt követően résztvevők átvonultak a Jókai utca és a Határőr utca sarkához, ahol leleplezték Szilva Emőke szobrászművész alkotását, a Jókai utcát jelölő domborművet. A relief avatásakor Keszegh Margit felidézte a száz évvel ezelőtti, centenáriumi komáromi ünnepségeket, hangsúlyozva a város és Jókai Mór elválaszthatatlan kapcsolatát.
Keszegh Béla polgármester beszédében felidézte a Jókai-szobor történetét is, valamint idézett annak átadásán, Milán Hodža egykori csehszlovák miniszterelnök által magyarul mondott beszédéből, aki a magyar nemzeti kultúra egyik meghatározó alakjaként méltatta Jókait. Keszegh Béla szerint Jókai öröksége ma is eligazítást adhat a közélet és az együttélés kérdéseiben.
Hodžát idézve úgy fogalmazott,
a nemzeti érzés erejét nem a gyűlölet vagy a lenézés, hanem az mutatja meg, miként becsüli meg egy nemzet a másik értékeit.
1937-ben a csehszlovák miniszterelnök úgy vélte, a magyar nemzeti kultúra nagy alakjainak tisztelete nem áll ellentétben sem világnézettel, sem hivatali szerepével. Keszegh Béla hangsúlyozta: Jókai Mór ezt a gondolkodást is az utókorra hagyta, és
Jókai életműve ma is képes összekötni közösségeket.
Megfogalmazása szerint a mai döntéshozóknak is érdemes lenne először Hodža szavait meghallani, majd Jókait kézbe venni – utalt a napi politikai, közéleti történésekre. Keszegh kiemelte: az író sokoldalú munkássága ugyanis nemcsak a magyar kultúrát, hanem a közgondolkodást és a történelmi szemléletet is maradandóan gazdagította.
Az eseményen közreműködtek a az ógyallai Fesztí Árpád Alapiskola tanukót és Szeles Chloé, a Selye János Gimnázium diákja.
A rendezvény méltó zárása volt a Jókai-emlékévnek, amely a szervezők szándéka szerint nemcsak emléket állít az írónak, hanem hosszú távon is látható nyomot hagy Komárom városképében.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
