Európa fontosabb államainak közvéleménye továbbra is kedveli a NATO-t. Az amerikaiaktól pedig mindenki sokat vár. A rendkívüli NATO-csúcs elé időzített közvélemény-kutatásból azonban súlyosabb dolgok is kiderülnek.
Rendkívüli csúcsot tartanak csütörtökön Brüsszelben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállamai, amelyen Donald Trump amerikai elnök is részt vesz. Nem csoda, hogy az esemény elé időzítette éves NATO-jelentését a Pew Research Center (PRC) amerikai közvélemény-kutató, amelyet lapunknak már a megjelenés előtt elküldött. A NATO-ról alkotott vélemény továbbra is pozitív a vizsgált államokban (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Németország, Spanyolország, Svédország). Nem meglepő módon leginkább a lengyelek és a hollandok (79-79%) kedvelik a szervezetet, legkevésbé pedig a spanyolok (45%).
Az Egyesült Államokban annak ellenére nőtt a katonai együttműködés támogatóinak aránya, hogy Donald Trump a tavalyi elnökválasztási kampányban kemény NATO-ellenes retorikát vitt. Igaz, ez azért rezonált saját szavazói körében: a 2016-os adathoz képest öt százalékkal kevesebb, 47 százalék a NATO kedvelőinek aránya, miközben ez a demokratáknál 58-ról 78 százalékra nőtt. Azaz hatalmas, 31 százalékpontos különbség mutatkozik a két nagy párt szimpatizánsainak a katonai együttműködéshez való hozzáállásában. A Pew Research Center rámutatott, az Egyesült Államok eredményei eltértek a többi országban mértektől: az általuk politikai bal- és jobboldaliként meghatározott válaszadók közül Spanyolországban, Svédországban, Franciaországban és Németországban is jelentősen több jobboldali kedveli a NATO-t, mint baloldali. Utóbbi kettőben egy év alatt jelentős mértékben nőtt a NATO-párti jobboldaliak aránya: a franciáknál 14, a németeknél 13 százalékponttal.
A vizsgált államok lakosságának 44 százaléka komoly veszélyként tekint Oroszországra, ez az arány történelmi okokból a lengyeleknél a legmagasabb (62 százalék). A Pew rámutatott: minél magasabb az oroszveszélyben gondolkodók száma egy államban, annál inkább hisznek abban, hogy ha Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, be kellene segíteni annak védelmében. A NATO-szerződés ötödik cikkelye egyébként ki is mondja ezt, mégis
van olyan vizsgált ország, amelynek lakossága nem küldene saját csapatokat egy oroszok által megtámadott tagállamnak.
Németországban például a válaszadók 53 százaléka utasítaná el az ötödik cikkely betartását, és csak negyven százalékuk küldene – német – katonai segítséget egy megtámadott NATO-tagországnak. A briteknél és a spanyoloknál sincsenek többségben az ötödik cikkelyt betartani szándékozók, de Franciaországban, Kanadában, Amerikában, Lengyelországban és Hollandiában igen. Utóbbi állam lakosai a legszolidárisabbak: hetvenkét százalékuk küldene csapatokat, ha szükség lenne rá. Mindazonáltal az amerikai segítségnyújtást minden érintett ország lakosságának többsége elvárná.
A nem túl szolidáris németek 65 százaléka szívesen venné, ha az Egyesült Államok hadba szállna, ha valamely NATO-tagállamot orosz támadás érné.
A PRC rákérdezett Svédországban arra, támogatnák-e az emberek az állam belépését a szervezetbe. A válaszadók relatív többsége, 47 százaléka csatlakozna a NATO-hoz, 39 százalék azonban ellenzi a katonai együttműködésbe való belépést. A felmérés egyébként az adott államok teljes népességére nézve reprezentatív, telefonos és személyes lekérdezés révén készült idén február 16-a és április 10-e között. Összesen 9761 válaszadó vett benne részt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.24.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
