A Felvidéken több gyümölcsfa-géngyűjtemény működik. Gömörben a Veszélyeztetett Növényi Géntartalékok Védői Egyesülete vállalta fel sikerrel ezt a nemes feladatot. A mai madarak és fák napja kapcsán a rimaszombati társulás munkáját értékeljük.
„Aki ebbe vágja a fejszéjét, az nagyon nagy terhet vesz magára” – szögezte le a Felvidék.má-nak Tóth Ferenc kertészmérnök, a Gömöri Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke.
Tóth Ferenc, aki egyben a kertészszövetség rimaszombati járási elnöke is, kifejtette, elismerés illeti a társulás képviselőit, akik ezt létrehozták, s a munkában kitartottak.
Óriási sok munka van a több mint 15 hektárnyi terület megművelésével. Oda egy olyan genetikai állományt ültettek ki, aminek minden fajtáját előbb fel kellett kutatni, GPS koordinátákkal megjelölni, pontos nyilvántartásba vezetni. Minden fáról oltóanyagot vettek.
Magról kinevelték azt a megfelelő vadalanyt, ami az oltványt elbírja, erős a főgyökere, s legalább egy emberöltőig megmarad. A faiskolákban kinevelték, majd úgy ültették ki a fácskákat.
A szakember kifejtette, a genetika nem becsapható. Az embereknek meg kell őrizniük a gyümölcsök régi adottságait. Az új modern korban a régi pozitív adottságokat az új nemesítéseknek csak ilyen génbankból tudják továbbadni. Ilyen megőrzendő területek pl. a betegséggel szemben az állóképesség, a gyümölcsök alakja, a héj vastagsága.
„A nemesítőknek sokkal egyszerűbb dolguk lesz, ha lesz miből összerakni az ültetvényüket. S maga a génállomány is több célt tud majd szolgálni. Nemcsak egyszeri látogatásra lesz alkalmas, hanem nagy társadalmi akcióknak a helyszínéül is szolgálhat. Lehet majd itt madarakat fényképezni, tavasszal a virágzáskor meg lehet figyelni a méheket. Nem utolsósorban majálist is lehet ott rendezni, s fel lehet annak az értékére figyelni. Ha mindenki csak egy fa tövét megkapálja, már halad az ügy” – vázolta a lehetőségeket Tóth Ferenc.
Hozzátette, bízik abban, hogy a génbankra azok az intézmények is felfigyelnek, melyeknek a kutatás és a nemesítés a fő feladatuk. „Észbe kell kapniuk, hogy milyen értékeket mentettek meg ezek az emberek egyszerű, amatőr szinten, de nagyon nagy tudással” – nyomatékosította Tóth Ferenc.
Farsang István, a Veszélyeztetett Növényi Géntartalékok Védői Egyesületének (ZOGOR) az elnöke a Felvidék.má-nak elmondta, a fagyűjtemény kialakításának a gondolata már nagyon régen megszületett. 2015-ben társult hozzájuk Lubomír Brezovicky mérnök, akinek voltak lehetőségei az elképzelések megvalósítására.
Szlovákia egyik legnagyobb gyümölcsfa-génbankját hozták létre Gömörben, az oltványokat 2016-ban kezdték gyűjteni. A Rimaszombat melletti felsőpokorágyi ültetvényben már 1019 fa található, 429 különböző gyümölcsfajta, ami eddig a 15,5 ha terület 60%-át foglalja el, így még legalább ugyanennyi fa ültethető ki.
A földterületet az evangélikus egyháztól bérlik 2019-től huszonöt évre, ami a jó együttműködés reményében majd tovább hosszabbítható. Az aktivitást Rimaszombat polgármestere is támogatja. A munkájukhoz anyagilag Rimaszombat városa, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat és az Ecopolis Alapítvány járul hozzá, de a legtöbb munkát önerőből végzik.
A szervezők a közeljövőben szeretnének ott egy tavacskát is létrehozni. Így lesz vízellátásuk is az öntözéshez, de kellemessé válik a környezet pihenésre, a szabadidő eltöltésére. Nem titkolt elképzelésük, hogy közösségi hely alakuljon itt ki. S amikor a fák megerősödnek, elképzelhető, hogy báránykák is legelhetnek majd itt.
De szívesen ültetnek el fácskát más kultúrterületekről is, mivel a Gömör éghajlati adottságai ideálisak a gyümölcstermesztésre. Sőt, az önkénteseket is szívesen fogadják soraikba.
Érdeklődésünkre az elnök elmondta, hogy régi fajtának az 50 évvel ezelőtt kinemesített fajták számítanak. Farsang elárulta, hogy a most legidősebb egy almafajta, amit már a 16. században jegyeztek, s amit egy gyűjtőtől kaptak a Fehér-Kárpátokból. A Gömörből származó legértékesebb fák a batul almafajták, a felsővidéki málnaalma, a granet fajták.
Rimaszombat polgármestere, Jozef Simko a városháza földszinti kiállítóhelyiségében nyílt, egyesületi munkát bemutató tárlat áprilisi megnyitóján úgy fogalmazott, hogy a génállomány kialakítóinak a nevét: Farsang István, Lubomír Brezovicky, Radovan Slocík, arany betűkkel kell bevésni Rimaszombat történetébe, amiért ezt a hatalmas értékmentő és értékteremtő munkát végzik.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
