A Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) azt mérlegeli, hogy felhagy azzal a gyakorlattal, miszerint minden évben csúcstalálkozót szervez a tagállamok vezetői számára – számolt be róla hat forrásra hivatkozva a Reuters hírügynökség, amelyet a TASR is idézett.
A szövetség 77 éves története során a csúcstalálkozók gyakorisága többször változott, azonban 2021 óta az állam- és kormányfők minden nyáron találkoznak.
Az idei csúcsot július 7–8-án rendezik meg a török fővárosban, Ankarában.
A legutóbbi találkozót tavaly júniusban tartották Hágában, ahol – többek között Donald Trump amerikai elnök nyomására – a tagállamok megállapodtak abban, hogy 2035-ig a jelenlegi két százalékról öt százalékra emelik védelmi kiadásaikat a GDP arányában.
Egyre többen lassítanák a tempót
Egy magas rangú európai tisztviselő és öt NATO-tagországból származó diplomata szerint több tagállam is azt szorgalmazza, hogy ritkábban tartsanak vezetői csúcstalálkozókat. Egyikük úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi, Albániába tervezett találkozót valószínűleg csak ősszel rendezik meg.
Felmerült az is, hogy 2028-ban – amikor Trump második elnöki ciklusa véget ér, és az Egyesült Államokban újabb választásokat tartanak – egyáltalán nem is szerveznének csúcstalálkozót.
Kétéves ciklus is szóba került
A Reuters információi szerint egyes országok azt szeretnék, ha a NATO-csúcsokat kétévente rendeznék meg. Erről azonban egyelőre nem született végleges döntés; a végső szó a szervezet főtitkáráé, Mark Rutte-é lesz.
A NATO egyik képviselője hangsúlyozta:
a szövetség továbbra is rendszeresen összehívja az állam- és kormányfőket, és a csúcstalálkozók közötti időszakban is folyamatosak maradnak az egyeztetések, a tervezés és a közös biztonságot érintő döntéshozatal.
Trump szerepe és a háttérben húzódó okok
Két forrás szerint a csúcstalálkozók számának csökkentése mögött részben Donald Trump áll. Az amerikai adminisztráció többször élesen bírálta a NATO több tagját, az elnök pedig kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok kilép a szövetségből, amiért a szövetségesek nem hajlandók részt venni az Irán elleni háborúban.
A források ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a döntés mögött szélesebb körű megfontolások is állnak.
A minőség fontosabb lehet a mennyiségnél
Diplomaták és elemzők régóta figyelmeztetnek arra, hogy az évente megrendezett csúcstalálkozók túl nagy nyomást helyeznek a résztvevőkre, hogy látványos eredményeket mutassanak fel, ami elvonhatja a figyelmet a hosszú távú stratégiai tervezésről.
„Jobb kevesebb csúcstalálkozót tartani, mint rosszakat” – fogalmazott egy, a Reuters által idézett diplomata.
tasr/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »


