Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon.
Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el 66/2011. számú határozatát, amely szerint „az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért –, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja”.
A reformkor egyik legnagyobb győzelmének nevezhető 1844-es törvény kimondta, hogy a törvényeket ezentúl kizárólag magyar nyelven alkotják és erősítik meg, az országgyűlés nyelve magyar lesz, a hivatali ügyintézésben és a bíróságokon a magyar nyelvet kell használni, az iskolai oktatás nyelve ugyancsak a magyar lett.
Az ünnepnap az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös kezdeményezésére született. Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2009-től április 23-án tartotta anyanyelvünk ünnepét, mert 2008-ban ezen a napon nyílt meg a ma már Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújításban elévülhetetlen érdemeket szerzett Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén a Magyar Nyelv Múzeuma. A magyar nyelv napja az egész Kárpát-medencében lehetőséget teremt arra, hogy nyelvünket legalább egyszer a középpontba állítsuk.
Az anyanyelv ünneplése 1999-ben lépett a nemzetközi ünnepek sorába, az ENSZ ebben az évben nyilvánította február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává.
A világon mintegy hétezer nyelv létezik, de ez a szám gyorsan csökken, mert ezek közül sokat csak kevesen beszélnek. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv mintegy 13 millió anyanyelvi beszélővel a 80. hely körül található, tehát korántsem kis nyelv. Írásbelisége a 11. századtól folyamatos, az első magyar nyelvű szórványemlék az 1055-ös Tihanyi alapítólevélben található, a legkorábbi összefüggő nyelvemlék a 12. század végéről származó Halotti beszéd.
A magyar 1844 óta a hivatalos nyelv Magyarországon, 2009 óta a magyar jelnyelv is hivatalos nyelv, a magyar az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is. Klaus Johannis román államfő 2015. november 11-én hirdette ki azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett törvényt, amely Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át. A jogszabály értelmében ezen a napon a magyarlakta településeken kulturális programokat szervezhetnek, amelyekhez a helyi önkormányzatokon kívül a civil szervezetek is hozzájárulhatnak, a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között tarthatnak megemlékezést.
Az ünnepnap évről évre alkalmat ad az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, az anyanyelvápolással foglalkozó szervezeteknek a magyar nyelv megünneplésére, a hagyományőrzéssel kapcsolatos rendezvények megtartására és újabb kezdeményezések, mozgalmak elindítására. Az ünnep alkalmával adják át a Lőrincze-díjat azoknak, akik hosszú időn át szolgálták kutatói, ismeretterjesztői, valamint szervezői munkájukkal az anyanyelvi kultúrát, Romániában is díjjal honorálják a legjobb nyelvművelőket.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
