Szűk másfél hónap telt el azóta, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség vezetője, illetve Kulcsár-Terza József, a nagyon ifjonc Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke aláírták a négy választásra szóló megállapodásokat, melyekben igen tetszetős mondatok is helyet kaptak. Az egyik ilyen frázis azt szögezte le (némileg leegyszerűsítve), hogy lesz ugyan verseny a helyhatóságin, nyilván ott, ahol ez nem jelent veszélyt a magyar képviseletre, de az aláírók és csapataik visszafogják magukat, kígyót-békát nem hordanak egymásra, tartózkodnak az aljas kampánytól és tiszteletben tartják a másik alakulat önállóságát, identitását. Pazar és korrekt gondolatok, nagy kár viszont, hogy a „bolondos április” történései máris rácáfolnak, és a szerződő felek bizony elfeledni látszanak a papírra vetetteket.
Amint az várható volt, a jelöltállítási határidő közeledtével elkezdődik a taktikázás, a nyilvános vagy kevésbé átlátható játékok sora. Lévén verseny, ez akár bele is férne, de sajnos pár hete már a vagdalkozás, megalapozatlan bírálatok és nem utolsósorban a karaktergyilkosság elég ronda formái is felütötték a fejüket. Természetesen jócskán naivnak, tájékozatlannak kellene lenni ahhoz, hogy azt higgyük, a márciusi nagy összeborulás hátterében egy hirtelen jött, elsöprő érzés állt, mely egymás kebelére vonta a három alakulat vezéreit, tagságát, olyannyira, hogy a régi sérelmeket, kételyeket, gyanút sutba dobták, és igaz baráti jobbot nyújtva mostantól egy irányba, közös erővel vontatják a magyar közösség sorsának szekerét. Nyilván ilyesmiről szó sincs, és nem is volt, kizárólag száraz logika, pragmatizmus szülte a megállapodásokat. Ám igen hasznos lenne, ha minden szereplő bár az összefogás idejére komolyan venné azokat, és némi erőt véve magán is, hátrább húzná az agarakat.
Az elmúlt hetek történései sajnos ennek pont az ellenkezőjét mutatják. Igen beszédes példa a Bihar megyei helyzet, ahol az RMDSZ–EMSZ alpári megnyilvánulásoktól, aljas húzásoktól sem mentes torzsalkodása teljes erővel dübörög. Sajnos, közvetlen közelünkben is egyértelmű jeleit láthatjuk (Kézdivásárhely, Barót, egyes községek), hogy a „nagyok” által megkötött részleges fegyverszünet egyesek számára csak opcionális, bolondgombaként bármikor felrúgható. Ez pedig egy igen kockázatos vállalkozás, melynek igazán súlyos árát decemberben fizethetjük meg, a parlamenti választások alkalmával. Mert bármily szépen is hangozzék az együtt győzni fogunk, magyar összefogás és hasonló szlogenek, ha mi, egyszerű szavazók azt érezzük, hogy a látszólag egy táborba gyűlt voksainkért udvarlók a színfalak mögött egymás nyakán tartják kezüket, a megfelelő alkalomra várva, hogy ellenfelükből kiszorítsák a szuszt.
Fotó: RMDSZ
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
