2021. március 5-én Ferenc pápa történelmi apostoli útra indult Irakba; először látogatott katolikus egyházfő a közel-keleti országba. Három évvel az apostoli út után Nadzsíb Mikhael Moussza moszul-akrei káld érsek, domonkos szerzetes a Vatican Newsnak adott interjút, melyben hangsúlyozta: a történelmi pápai látogatás gyümölcsei lassan kezdenek megmutatkozni a muszlim többségű országban.
Négynapos iraki tartózkodása során a Szentatya ellátogatott Bagdadba, valamint az Ur-síkságra, Ábrahám szülőhelyére, valamint Nasszirija, Erbíl, Moszul és Karakos városba. Útjának központi célja az volt, hogy kifejezze lelki közelségét és támogatását a folyamatosan fogyatkozó iraki keresztény közösségeknek, amelyek még mindig az Iszlám Állam (ISIS) által négy éven át elszenvedett üldöztetés hatása alatt vannak. A három évvel ezelőtti pápalátogatás további fontos célja volt a vallások közötti párbeszéd és megértés ösztönzése.
A mintegy 40 milliós országban a keresztények száma évtizedek óta folyamatosan csökken:
Nadzsíb Mikhael Moussza érsek kifejtette, hogy bár Ferenc pápa vigaszt hozott nekik, és buzdította a hazájukat elhagyott iraki keresztényeket a visszaköltözésre az Iszlám Állam 2017-es katonai vereségét követően, sokan még mindig tétováznak, és a még mindig érezhető bizonytalanság miatt több család továbbra is inkább kivándorol a Ninivei-síkságról és Iraki Kurdisztánból. A régióban élő keresztények továbbra is megfélemlítéstől és erőszaktól szenvednek az egymással harcoló helyi félkatonai erők részéről. Az ISIS megszállása idején lerombolt házaik többsége pedig még mindig romokban hever.
Ferenc pápa iraki látogatásának egyik fénypontja volt, hogy síiták vallási központjában, Nedzsefben találkozott Ali al-Szisztani nagyajatollahhal. A káld érsek szerint az esemény Ferenc pápa iraki látogatásának egyik legpozitívabb mozzanata volt, és további lépés a keresztények és a muszlimok közötti kölcsönös megértés felé, annak fényében is, hogy az országban muszlim lakosság 60–65 százalékát a síiták teszik ki. „Gyönyörű találkozás volt, amely sok félreértést eloszlatott” – fogalmazott az iraki káld érsek. Hozzátette:
A Vatican Newsnak adott interjújában megkérdezték az érseket az iraki iszlám vezetők hozzáállásáról az iszlamista szélsőségesekhez. Nadzsíb Mikhael Moussza kifejtette, hogy a muszlimok hamar rájöttek, hogy az ISIS radikális nézetei nem képviselik az igazi iszlámot, és ellenezték azt. „Az iszlámnak az ISIS által szorgalmazott formája egyrészt eltorzította a szunnita és síita közösségek közötti barátságot, másrészt az iszlámot a vallások közötti barátság eltorzítására is felhasználták” – mutatott rá Nadzsíb Mikhael Moussza érsek.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
