Brüsszel félreértette az uniós tagság előnyeit.
Magyarországnak nem éri meg, azaz ráfizetéses az EU-tagság, ha a bürokrácia ránk erőlteti a migránstömeget. Uniós létünk eddig is feszült volt, sokáig nettó befizetők voltunk, a források nem csobogtak.
Ha Brüsszel valóban ránk erőltet több tízezer migránst, egyértelműen károssá válik EU-tagságunk. El kell hagynunk minél hamarabb ezt az úgynevezett „közösséget”. A társadalomrombolás, amelyet a migránstömeg hazánkban okozna, áldás helyett átokká változtatja az EU-tagságot.
Az Európai Unió ma alkalmatlan a földrész életének javítására.
Alkoholista irányítja azt a bürokratikus garnitúrát, amely vezető grémiumnak képzeli magát, holott jogilag nem az. Az Unió valódi vezetősége az Európai Tanács, amely a tagállamok miniszterelnökeiből áll. Ez hozhatja a legfőbb döntéseket.
Az Európai Bizottság e tanácsnak csak beosztottja.
Hazug volt az a jelenet, amelyben az alkoholista kegyesen fogadta a miniszterelnököket: a főnökeit, és Orbán Viktornak egy csattanós taslit is lekevert. Azt sugallta, hogy a császár fogadja a választófejedelmeket, holott a dolog fordítva volt.
Orbán és miniszterelnök társai a főnökük az alkoholistának, ők a munkaadók.
Romboló hatású az Európai Parlamentnek elnevezett vízfej is, melynek elnöke egy nyolc általános iskolai végzettségű szerzet. Bután sértegeti a tagállamokat, a társadalmakat: szinte leváltani szeretné az európai polgárok félmilliárdos tömegét.
Kiáltó antidemokrácia hat a demokratikusnak füllentett EU-ban.
Az egyik nagyhatalom feje meghívta a migránstömeget, s mind máig fenntartja a meghívást, de meghívott „vendégeit” rá akarja erőltetni a tagállamokra, azokra az országokra, amelyek nem kértek abból a migránstömegből, melynek hetven százaléka katonakülsejű.
Közülük egyesek menekülteknek hazudják magukat, holott terrormigránsok.
Ha kilépünk az Unióból, akkor is Európa kellős közepén maradunk. Minket nem lehet kitaszítani Európából akkor sem, ha némely kancellár propagandagépezete – melynek korrumpáltjai hazánkban is rombolnak – profin hazudozik rólunk.
A propagandisták ideje lejárt – épp ezért hisztériáznak.
Az Európai Unióból való kilépés nem jelentene gazdasági zökkenést. Nagy-Britannia már Kínával fonja kapcsolatait szorosabbra. Ázsia nekünk is lényegesen fontosabb terület, mint a döglődő gazdaságú Európai Unió.
A segélyezés megfojtja az Unió gazdaságát.
Ázsia ellenben erőtől duzzad. Hatalmas tér nyílna előttünk, ha a szerződéseinket annullálni akaró brüsszeli bürokráciától megszabadulnánk. Emellett a Visegrádi Négyek tagjai – kiegészülve Horvátországgal – továbbra is a barátaink és partnereink maradnának.
Európa előnyeit élveznénk – a brüsszeli vízfej nélkül.
Európa a segélygyakorlattal és a bürokratikus bénításokkal már a középtávú jövőben a nyomort jelenti. Nincs jövője a kancellári nehézfejűséggel tévútra vezetett és csökönyösen ott tartott uniós politikának, a pénzügyi lyukakat tömködő gazdaságvezetésnek.
Már most el kellene kezdeni a kiválás szellemi előkészítését.
Nem szabad a várható nyomort bambulva várni, alkoholistától, nyolc elemis hőzöngőtől, hibbant willkommenskulturástól remélni az égetően sürgős irányváltást. Érvényesítenünk kellene a demokráciát, megszervezni a politikai erőcsoportokat.
Van persze más út is: Brüsszel vezetőinek távozása és az Európai Unió demokratikus alapokra való vezetése.
Kovács G. Tibor – www.gondola.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
