A jegybank elnöke szerint változtatni kell a magyar felzárkózás térszerkezeti felfogásán, mert Budapest „a világnak kicsi, nekünk pedig túl nagy”.
Matolcsy György a magyarnemzet.hu-n hétfőn megjelent írásában egyebek mellett azt írta, az elmúlt 150 év döntően Budapest-központú politikájával már nem lehetséges Magyarország gazdasági felzárkózása Nyugat-Európához vagy a sikeres kelet-ázsiai és közel-keleti országokhoz. Sőt, térbeli irányváltás nélkül a térség gazdasági fejlődésével sem tarthat lépést, főként azért, mert Budapest belső, nem átléphető korlátai és az évtized megatrendjei miatt a magyar főváros globálisan összeszűkült, miközben lokálisan túl nagy maradt.
Az 1920 után megerősödött határmenti nagyvárosok fejlesztését, az egységes Kárpát-medencei Gazdasági Tér megépítését, a hazai középvárosok felgyorsított fejlődését, a Budapestet körülvevő városok megerősítését és összekötését, valamint a „körkörös” közlekedési infrastruktúra megépítését érdemes a térszerkezeti irányváltás középpontjába állítani – írta Matolcsy György.
Az 1990 és 2010 közötti átmeneti két évtizedben továbbra is érvényesült a magyar gazdaság történetileg kialakult Budapest-központúsága, de több kiegyenlítő változás is elindult. Az önkormányzatok saját vagyont kaptak, a külföldi zöldmezős ipari beruházások az autópályák mellé érkeztek, megnőtt a Budapesten kívül működő nagy egyetemek gazdasági jelentősége és a Győr-Budapest-Kecskemét földrajzi sáv egy „fejlettbanán-formát” vett fel.
Mindez együtt sem volt azonban elég a Budapest-központú térszerkezet kiegyenlítésére – fejtette ki az MNB elnöke.
A jegybank elnöke térszerkezeti-patthelyzetnek nevezi, hogy a politika, a kormányzás, sőt az üzleti szektor is tisztában van azzal, hogy a Budapesten kívüli világ az igazi forrása a fenntartható magyar felzárkózásnak, de még elmaradt ennek az érvényesítése a térszerkezet jövőjét meghatározó döntésekben.
A gazdaság és a pénz világa folyamatosan jelzi, hogy változtatni kell a még mindig érvényesülő Budapest-központúságon. A külföldi feldolgozóipari beruházások döntő többsége a Budapesten kívüli gazdasági térbe érkezik, így az FDI már a fővároson kívüli városhálókra szavazott. A dinamikus, exportáló középvállalatok és kisvállalatok zömében szintén a fővároson kívüli térben fejlődnek.
A második központi város, Debrecen felemelkedése, a dinamikus középvárosok – Győr, Kecskemét, Gödöllő, Veszprém, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Zalaegerszeg – kiemelkedése már jelzik, hogy a decentralizált városhálók vezetnek a siker felé – hangsúlyozta Matolcsy György.
Hozzátette, Budapest ugyanakkor azt is jelzi, hogy mit tud felajánlani a felzárkózáshoz.
A főváros vonzó kulturális központ, érdemes ezért mindent, ami kultúra, fejleszteni. Turisztikai vonzereje erős, ezért a minőségi turizmust is érdemes fejleszteni. „Felsőoktatási és középiskolai központ, ezért egyetemeinek és középiskoláinak megerősítése a felzárkózás kitörési pontja lehet. Lehet még részben európai, regionális egészség-központ és építhet még okosvárost is” – fogalmazott a jegybankelnök.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
