Március 14-én fergeteges műsorral kápráztatta el közönségét Dunaszerdahelyen a Magyar Állami Népi Együttes. A Körtánc – Kárpát-medence antológia című előadás a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban a Szövetség szervezésében valósult meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából.
Elsőként Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, s kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés a város számára, hogy a Szövetség országos elnöksége úgy döntött, az idei ünnepséget Dunaszerdahelyen szervezi meg.
Ezután Forró Krisztián, a Szövetség párt országos elnöke tartotta meg ünnepi beszédét. Kifejtette, hogy március 15., az 1848-as forradalom ünnepe olyan kitüntetett pillanata nemzetünk történelmének, amely a közös célok mentén forrasztotta össze a magyarságot, s amelyből van mit okulnunk 175 év elteltével is itt a Felvidéken.
A szabadság zászlaja alá 1848-ban együtt sorakoztak fel Közép-Európa és az akkori Magyarország más nemzeti közösségei is. Ahogy eleink, úgy mi is rendkívüli időket élünk ma. A világjárvány és a szomszédban dúló háború elvette a mindennapok biztonságát. A háború elhúzódásával egyre biztosabbá válik, hogy a békét nem a fegyverek hozzák el”,
mondta Forró, majd hangsúlyozta, hogy a márciusi ifjak elszántsága kötelez bennünket és nem engedhetjük, hogy a rossz emlékű 90-es évek magyarellenes retorikája újra visszatérjen a szlovákiai közéletbe.
Józan ésszel nem akarhatjuk, hogy a kölcsönös erőfeszítéssel felépített államközi kapcsolatokat lerombolják a szlovák külügyminiszter meggondolatlan, rövid távú politikai hasznot hajszoló szavai. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a fokozódó válsághelyzetben ismét vannak olyan szlovák politikusok, akik ellenségnek állítják be a magyarságot, beismerve saját tehetetlenségüket, hogy nincs megoldásuk az ország fokozódó gondjaira”,
szögezte le a párt elnöke, majd hangsúlyozta, hogy Közép-Európa csakis akkor lehet ismét erős, ha összefog, éppen úgy, ahogy a felvidéki magyarság is.
Szeptember 30-án sorsdöntő próbatétel vár közösségünkre. Vissza kell szereznünk azt, amit elveszítettünk: a beleszólási jogot saját ügyeinkbe. Csak a gyenge közösséget lehet megosztani, az erőset sohasem. Gyengének mutattuk magunkat, ezért a szlovák pártok 2020-ban hiénaként vetették magukat a magyar szavazókra, a szavazatainkat zsebre vágták, majd el is feledkeztek szépen rólunk. Továbbra is megtűrt, nem államalkotó közösség vagyunk saját szülőföldünkön”,
figyelmeztetett a Szövetség elnöke.
A Magyar Állami Népi Együttes műsora során egy antológiaszerű válogatást láthatott a közönség, amely korokon és határokon átívelő utazás sorát mutatta be a Kárpát-medence magyarsága és a vele sorsközösségben élő nemzetiségek folklórját, összetartozását, továbbá azt a paraszti örökséget, azokat a páratlan kulturális és szellemi javakat, melyeket az ezeréves együttélés hagyott ránk. Mint ahogy a műsor leírásában olvashatjuk, az előadás tematikája a Bartók által megfogalmazott igazságot erősíti, miszerint az itt élő népek művészetének évszázadokon átívelő kölcsönhatása egyetemes, elválaszthatatlan kultúrát hozott létre.
A műsor színvonalát nemcsak a jól megkomponált koreográfia, a táncosok és énekesek elvártan magas szintű tudása, szakmai alázata, továbbá a Pál István „Szalonna” vezette zenekar briliáns játéka emelte, hanem a decens, ám jól átgondolt színpadi világítás és a pazar hangosítás. A telt házas művelődési központ közönsége álló tapssal jutalmazta a Hagyományok Háza közreműködésével összeállított műsort, melynek zenei szerkesztői dr. Agócs Gergely, Gera Attila, Kelemen László, Pál István „Szalonna” voltak, a koreográfiáért pedig Fitos Dezső, Furik Rita, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor és Richtarcsík Mihály „felelt”.
Zárásként Pál István „Szalonna” és zenekara játszotta el, feledhetetlen stílusban és átéléssel, a Himuszt, melyet egy emberként énekeltek a jelenlévők.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
