A külhoni média meghatározó a magyar közösségek megmaradásában – II. Kárpát-medencei Médiatalálkozó

A külhoni média meghatározó a magyar közösségek megmaradásában – II. Kárpát-medencei Médiatalálkozó

November 11-13 között kerül megrendezésre a II. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó Visegrádon.

A Kárpát-medencei külhoni magyar újságírók találkozójának résztvevőit Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntötte.

Gulyás: Változó olvasói szokások, egységes nemzeti ügyek

Gulyás kiemelte, a külhoni magyar nyelvű média szerepe meghatározó a magyar közösségek megmaradásában, különös tekintettel Kárpátaljára. Az országgyűlési választások igazolják, hogy a külhoni magyarok körében nincs alternatívája a polgári kormány által képviselt nemzetpolitikai felfogásnak – emlékeztetett a miniszter.

Változnak az olvasói szokások: az online média hatása meghatározó még a televízióval szemben is. A nyomtatott sajtó véleménybefolyásoló szerepe rendkívül csekéllyé vált, ez kihatással van a Kárpát-medencei médiatér alakulására.

Nincsenek anyaországi és határon túli ügyek: egységes nemzeti ügyek vannak – fogalmazott Gulyás.

Potápi: Sikeres év a nemzetpolitikában

Potápi Árpád János elöljáróban köszönetet mondott a külhoni stúdiók munkatársainak. A nemzetpolitikai államtitkár beszámolt az előző év nemzetpolitikai sikereiről. 5 400 beruházás valósult meg a Kárpát-medencében és a diaszpórában. Egységes Kárpát-medencei teret hoztak létre az oktatásban a bölcsődétől a felsőoktatásig. Egységessé vált a Kárpát-medence a magyar sportsikerek tekintetében. A Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program keretében több mint 60 ezer vállalkozó támogatása valósult meg.

Akrobataként eljutni az olvasókhoz

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke az olvasói szokások átalakulása kapcsán kiemelte, az online felületeknek márkahű olvasói csekély számban vannak. Szétszóródik az emberek, az olvasók figyelme.

Hírdetés

Mint a Karinthy-novellában, a jelenlegi médiatérben cirkuszi akrobataként kell eljuttatni az üzenetet az olvasókhoz – hívta fel a figyelmet Toót-Holló.

Nemzeti érdek és médiaszabályozás

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke kiemelte, a médiaszabályozás alapja a társadalomban meglévő kohézió. Koltai történeti áttekintésében felvázolta magyar sajtó, a szólásszabadság alakulását a rendszerváltástól napjainkig.

A nemzeti érdek ott ragadható meg, hogy a magyar médiaszabályozás a sajtószabadság garantálásával támogassa a külhoni magyar sajtó működését is – emlékeztett Koltai.

A média nemzetpolitikai szerepét erősíti a kulturális tartalmak bemutatása – tette hozzá a médiahatóság vezetője.

Két felfogás ütközik

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója kiemelte, a médiaharcok állandó kísérői a sajtótörténetnek. A jelenlegi médiatérben két alapvető felfogás ütközik: folyamatos felszabadításmániában élők küzdenek a józan ész talaján állókkal.

A rendszerváltoztatást követően Magyarországon a balliberális oldal szinte hegemonisztikus pozíciókkal rendelkeztek a sajtóban, átörökölve a pártállamból származó előnyöket. A konzervatív sajtó megerősödése a kétezres években indult meg, és gyorsult fel 2010 után. Ennek köszönhetően jelenleg jóval sokszínűbb, kiegyensúlyozottabb a magyar sajtó, mint a kilencvenes években volt. Magyarországon nem jobboldali térfoglalás zajlott, hanem a posztkommunista hatalmi pozíciók leépítése valósult meg. A konzervatív oldal vált az érzékenyítő kampányoktól megcsömörlött, a józan ész talaján állók képviselőjévé.

Átalakuló médiatér

Demeter Szilárd, Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a médiatér alakulását mutatta be. Állítása szerint a médiában jelenleg mutatkozó válságjelenségek strukturális természetűek, nem pusztán anyagi okokra vezethetők vissza. A kulturális fogyasztás négyötöde is az online térbe terelődött át.

Az írástudók felelőssége helyett a „beszélő fejek” fejek felelősségéről beszélhetünk. A közösségi média foglyává vált az újságírói munka. A befogadók tartalomfogyasztása rendkívül fragmentált, óriási generációs szakadékokkal – szögezte le Demeter. A média új szerepe lesz, hogy életmódválaszokat és hasznos tudást kell adni a közösségeknek – a válságok velünk maradnak, a válaszok révén „túlélőkké” kell válnunk.

A délutáni órákban panelbeszélgetésekkel folytatódik a II. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó programja.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »