A kormány elfogadta az új antikorrupciós stratégiát Koleszár Linda2026. 01. 21., sze – 13:56
A kormány szerdán két fontos döntést hozott, amelyek a közigazgatás átláthatóságát és a jogszabályalkotás menetét érintik. Jóváhagyták az új Nemzeti Antikorrupciós Stratégiát a 2026 és 2029 közötti időszakra, valamint visszavonták a parlamentből két törvényjavaslat gyorsított eljárásban történő tárgyalását.
A kormány a szerdai ülésén jóváhagyta a Szlovák Köztársaság 2026–2029 közötti Nemzeti Antikorrupciós Stratégiájának javaslatát. A stratégia célja a korrupció csökkentése, az átláthatóság növelése és az etikus viselkedés előmozdítása a közigazgatásban.
Stratégia: négy fő pillér
Az új Nemzeti Antikorrupciós Stratégia a beadvány alapján négy fő pillérre épül: kapacitásépítés és -erősítés, oktatás és kommunikáció, korrupciós kockázatok kezelése, valamint adatok gyűjtése és elemzése.
A kormányhivatal szerint a polgárok bizalmának kiépítése nem csupán a vezetők feladata, hanem minden alkalmazotté, aki köteles betartani a stratégia alapelveit és céljait.
A cselekvési terv részeként a minisztériumok együttműködést kezdenek a területi egységekkel, antikorrupciós koordinátorokat neveznek ki, és e-learning programot indítanak a központi közigazgatás alkalmazottai számára. A korrupciós kockázatok kezelésére belső irányítási szerepeket fognak elfogadni az egyes szerveknél.
Gyorsított törvényhozási eljárások visszavonása
Egy másik döntés értelmében a kormány visszavonta a parlamenttől két, Erik Tomáš (Hlas) szociális és mukaügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat gyorsított eljárásban történő tárgyalását. A javaslatok a munkaügyi ellenőrzésről és az illegális munkavégzésről, valamint a szociális gazdaságról és szociális vállalkozásokról szóló törvényeket érintették.
A visszavonás oka, hogy a parlament még nem tárgyalta a javaslatokat, amelyek eredetileg 2025. november 28-án kerültek benyújtásra, a kormány pedig november 19-én és 26-án hagyta jóvá azokat.
Különösen a munkaügyi ellenőrzésről szóló módosítás volt összekapcsolva a 2026. január 1-jén hatályba lépő konszolidációs intézkedésekkel, de a parlamenti ülés decemberi elmaradása miatt a gyorsított eljárás értelmetlenné vált.
A koalíció tavaly a parlamentben több tucat pontot halasztott az idei évre, mert a képviselők hosszasan tárgyaltak a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) megszüntetéséről, illetve a Büntető Törvénykönyv módosításáról.
Kapcsolódó cikkünk
Csak kivételes esetekben kellene a törvénytervezetekről gyorsított eljárásban tárgyalnia a parlamentnek – jelentette ki Richard Raši (Hlas) házelnök. A kormánytól azt várja, ne árassza el a törvényhozást ilyen indítványokkal, ellenkező esetben előfordulhat, hogy a parlament nem tud megvitatni más törvényjavaslatokat, a kormányét sem – mondta a TASR-nek adott év végi interjúban.
„A gyorsított eljárásról a kormány dönt, ha valamit így küld a parlamentbe, muszáj tárgyalnunk róla. Ha viszont ilyen törvényjavaslatokkal áraszt el bennünket, akkor nem jut idő más tervezetek megvitatására, azokra sem, amelyek szintén a kormánytól érkeznek. Az elvárásom a következő: Csak akkor javasoljanak gyorsított eljárást, ha ez elengedhetetlen, mert ha nagyon sok lesz belőlük, akkor a többi törvényjavaslataikra nem marad idő” – mondta a TASR-nek.
Raši arra is rámutatott, hogy a mostani kormánypártok még ellenzékben rendre bírálták, hogy az akkori kormány gyorsított eljárást kért sok tervezet megvitatására, de ezekből most is sok van, ez pedig felborítja az ülésszakok menetét.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
