A szinodális folyamat a keresztény élet normalitásához vezet bennünket – mondta Böcskei László nagyváradi főpásztor köszöntőjében február 12-én, szombaton a Katekézis a szinodalitás jegyében című, a román–magyar határon átívelő online konferencia megnyitóján.
A rendezvényt a romániai Országos Magyar Továbbképző Központ, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Katekétikai Központja és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Irodája szervezte a Gyulafehérvári Főegyházmegye, valamint a Szeged-Csanádi, a Nagyváradi, a Szatmári és a Temesvári Egyházmegye területén az iskolai, illetve a plébániai hitoktatásban dolgozó lelkipásztorok és hittantanárok számára.
A konferencia változatos programot kínált az érdeklődőknek. Délelőtt négy előadás foglalkozott a katekézis, valamint a szinodális folyamat kulcsfogalmai közötti összefüggésekkel, majd az előadók közreműködésével fórumot tartottak, délután pedig a több mint hetven résztvevőnek hat műhely keretében nyílt alkalma arra, hogy hétköznapi, működő példákkal ismerkedjen.
A konferencia kezdetén a résztvevőket elsőként Nemes István tanár, az Országos Magyar Továbbképző Központ munkatársa köszöntötte, és kifejezte, hogy a rendezvény célja egyrészt segítséget nyújtani a hitoktatóknak, másrészt közelebb vinni egymáshoz az iskolai és a plébániai hitoktatást.
Üdvözlőbeszédében Böcskei László nagyváradi megyéspüspök hangsúlyozta, hogy a szinodális folyamat nem kis feladatot ró a lelkipásztorokra és a hívekre, majd Szent Pál apostol rómaiakhoz írt levelét idézte, miszerint „a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete” (vö. Róm 5,5).
A nagyváradi főpásztor köszöntötte a konferencián résztvevő püspököket, Kovács Gergely gyulafehérvári érseket, Kiss-Rigó László szeged-csanádi főpásztort, Schönberger Jenő szatmári megyéspüspököt és Pál József Csaba temesvári főpásztort, továbbá a bekapcsolódó papokat, szerzeteseket, hitoktatókat, majd a szinodális folyamat imájának kezdősoraival megnyitotta a rendezvényt.
Ezt követően a részt vevő főpásztorok fogalmazták meg üzenetüket.
Kovács Gergely érsek arra buzdított, hogy a jó gyakorlatokat nem szégyen elsajátítani, és ehhez egy olyan honlapot is ajánlott, amelyre a világ számos országából kerülnek fel hasznos anyagok a szinódussal kapcsolatban.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök úgy fogalmazott: ez a konferencia alkalom arra, hogy a résztvevők megerősödjenek identitásukban, küldetéstudatukban, továbbá segíti az egyházmegyékben a lelkipásztori munkát.
Pál József Csaba temesvári megyéspüspök különösen fontosnak tartotta a fiatalok plébániai közösségbe való integrálását, hiszen a közösségépítés a szinodalitás lényege is.
A Temesvári Római Katolikus Egyházmege főpásztora azt is hangsúlyozta, hogy a katekéták nemcsak hitre oktatnak, hanem nevelnek is, így munkájuktól jelentős mértékben függ, milyenek lesznek a jövő papjai és keresztény családjai.
Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök sok kegyelmet kívánt a konferencia résztvevőinek, és kifejezte: fontos, hogy a hívek megtalálják helyüket az Egyházban, otthon tudjanak lenni benne.
A rendezvény délelőtti moderátora, Kondor Ágota mentálhigiénés szakember elsőként Ozsváth Judit egyetemi oktatónak adta át a szót, aki A szinódus Lelke – a meghallgatás Lelke című előadásában azt vizsgálta, hogy hol a „helye” a harmadik isteni személynek a katekézisben. A Szentlélek ó- és újszövetségi megjelenésével indított, majd a Lélekben való élet jellemzőit vette számba. Mindkét esetben támpontokat adott a katekézisben való megjelenítéshez is.
A szinodális folyamathoz kapcsolódóan mostanában előtérbe kerül a meghallgatás kérdése, amely – mutatott rá az előadó – a katekézisnek és a keresztény életnek is lényeges momentuma. „Bármilyen célból is történjen,
Ilyen módon válik a harmadik isteni személy »főszereplővé«” – hangsúlyozta Ozsváth Judit.
A második előadó Szilvágyi Zsolt, a temesvári egyházmegye pasztorációért felelős püspöki helynöke, temesvár-józsefvárosi plébános volt, aki arról értekezett, hogy lelkipásztori szempontból hogyan függ össze a katekézis és a közösségépítés. „Ami a katekézisben hosszú távon segített a gyermekeknek és a fiataloknak, azok az alkalmak voltak, amikor valamilyen módon személyesen kerültek kapcsolatba Istennel. Ilyenek a lelkigyakorlatok, a bentlakásban végzett esti imák, a Szentírás olvasása, a szentségimádás, a szentgyónás, a lelkibeszélgetések és a táborok. A plébániákon egyre inkább próbálunk alkalmakat keresni arra, hogy fiataljainknak hit- és keresztény közösségi élménye legyen”– mondta a pasztorációs helynök.
Az egyházi életben történő részvételre nevelés és a katekézis című értekezésében Nemes István hittantanár a szinódus második kulcsszavát, a részvételt vette górcső alá. A bibliai megalapozásként hozott három újszövetségi szentírási kép kiemelte azt, hogy a részvételnek teret kell engedni, be kell fogadnunk a másik ember személyét, tapasztalatait és üzenetét ahhoz, hogy az motivált legyen a valódi részvételre. Az előadás megvilágította a szinódus részvételt ösztönző impulzusainak teológiatörténeti hátterét is. A megújulás egyik kulcsjelensége a részvétel. Azt kell elérni, hogy minden rétegből megszólaljanak az érdekeltek és azok is, akik elvesztették érdeklődésüket. A katekézis és a hitoktatás területén a fiatalok Egyházzal szembeni elidegenedésén kell változtatni. Ehhez értenünk kell nyelvüket, sajátos tapasztalataikat, világukat. A szinódusi folyamatban történő részvételük ösztönzése megfelelő, bátorító, befogadó magatartást kíván meg, amely legyőzi az előítéleteket, az ideologizálást, és közel megy világukhoz. Az előadás utolsó része ezen magatartásbeli vonásokkal foglalkozott.
Serfőző Levente szeged-csanádi püspöki helynök Misszió és katekézis című előadásában a katekézis, a katekéta és a misszió összefüggéseit vizsgálta három lépésben: 1. a misszió és katekézis kifejezések rövid értelmezése; 2. a misszió fogalma az Újszövetségben; 3. a katekéta missziós küldetése és formálódása öt lépésben. „A katekézis egyszerre tanítás, formálás. Segíti a személy gondolkodásának, cselekedeteinek átformálását, amelyben az ember mindig csak eszköz marad. A főszereplő a Szentlélek. A katekétának missziós szerepe van. Jézus missziós parancsa az Egyház öröksége, a jelen forrása és a jövő záloga. A missziós parancs tehát nem egy múltban ragadt mondat, minden keresztségben újra és újra elhangzik. A mi keresztségünkkor is. A názáreti Jézus hívott meg engem is, ugyancsak ő küld ma is. A katekéta arra kap meghívást, hogy a hit továbbadásában, az igehirdetésben sajátos módon vegyen részt, neveljen, oktasson, vezessen be az Egyház életébe, készítse fel növendékeit a misztériumok ünneplésére. Óriási kihívás” – mondta az előadó.
Az értekezéseket követő fórumon a moderátor szerepét vállaló Pék Sándor nagyváradi plébános, főesperes intézett kérdéseket az előadókhoz. A kialakult beszélgetés során még több konkrét példa, gyakorlati tanács, tapasztalat és élmény került felszínre, mintegy átmenetet képezve az előadások és a délutáni műhelyek között.
A konferencia második részében a következő műhelymunkák egyikén vettek részt a jelenlévők: A Lélek útján a katekézisben (műhelyvezető: Dezső Renáta, Kolozsvár), Közösségépítési jó gyakorlatok a katekézis során (műhelyvezető: Vass Csaba, Nagyvárad), Misszionálás és misszióra nevelés a katekézis során (műhelyvezetők: Vargáné Bögi Veronika, Bálint Erika, Szeged), A meghallgatás lehetőségei, alkalmai a katekézis során (műhelyvezető: Pék Sándor, Nagyvárad), Részvételre, tanúságtételre nevelés a katekézis során (műhelyvezető: Benedek Ramóna, Nagyvárad), Az imádságba való bevezetés közösségteremtő ereje (műhelyvezető: Szűcs Klára, Szalainé Milasin Katalin, Szeged).
A rendezvény záróprogramja a kiértékelés volt, amelynek során a hat műhelyből egy-egy résztvevő összegezte és osztotta meg tapasztalatait a többiekkel. A tevékenységek mindegyike kínált valami újat, érdekeset, amely ily módon közkinccsé vált, mindenki gazdagodott általuk.
Forrás: Sipos Enikő/Romkat.ro
Fotó: Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
