Nem csoda. hogy a mai nap folyamán nem sikerült dönteni Igor Matovič menesztéséről. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek ma nagyon sok dolguk volt. Többször is meg kellett nyomni a szavazógombot, nem egy esetben gazdasági kérdésekben is.
Úgy tűnik a költségvetési felelősséggel, csupán, mint általános szóösszetétellel értenek egyet a koalíció képviselői, a részleteknél már mindenki másra gondol. Erre utal az is, hogy az (alkotmány) törvény tárgyalását elhalasztották a szeptemberi ülésszakra. Tegyük hozzá, hogy a halasztást Igor Matovič (OĽANO) pénzügyminiszter kérte.
A törvény tárgyalását már eddig is többször elhalasztották. Nem csoda, hiszen ez mindenképp korlátozná a mindenkori kormányzatot.
Az SaS szeretné, ha ebben visszatükröződne az adósságfék intézménye. Eduard Heger kormányfő viszont nem az adósságfékre helyezné a hangsúlyt, hanem a kiadási limitekre. A törvényben javasolják, hogy határozzanak meg egy felső plafont a közkiadásoknak. Egyben a közszféra adósságának felső határát hozzákötnék a közigazgatás nettó adósságához, ezért javasolná az adósságfék eddigi szankciós zónáinak megváltoztatását.
A második olvasatba utalták az erről szóló javaslatot, amely egyedi eljárást engedélyezne az atomenergetikai felügyeletnek (Úrad jadrového dozoru (ÚJD) SR). Ezzel nem minden atomlétesítményt bírálhatna felül az ÚJD, hanem csak a reaktorokét.
Fontos, hiszen a ČEZ valamit készít Jászapátin. A hírek szerint eddig már 115 millió eurót költött egy új atomlétesítmény előkészületi munkáira.
Peter Pellegrini a Ján Ferenčák független ellenzéki képviselők javasolták a községek beltelkein lévő állami földtulajdonok átruházását az önkormányzatoknak. Persze, hogy nem hagyták jóvá, hiszen a kormánykoalíció pártjai nem igazán vannak jelen az önkormányzatokban, nincsenek polgármestereik.
A javaslat tevői indoklásukban megemlítették, hogy
ezt az önkormányzatok már 30 éve szeretnék elérni, hiszen az állami tulajdont kezelő Földalap gyakran volt gátja valamely beruházás elindításának. Általános, hogy egy önkormányzati épület állami földön fekszik, és azt nem kell magyarázni, milyen jogi kuszaságok következnek ebből.
Szintén Peter Pellegrini köre nyújtotta be a javaslatát, amellyel csökkentették volna az étel és ital kiszolgálás utáni áfa-tartalmat. Az elutasított javaslat kötődik a COVID-19 járványra, és
ideiglenesen 5%-ra csökkentették volna a vendéglátás áfáját, illetve 2023 után az áfa a szektorban megmaradt volna 10 százalékon.
Nem szokatlan Európában, hogy a gasztro szektor áfa-kulcsa alatta van az ország általános áfa-kulcsának.
Az utazási irodáknak visszatérítendő pénzügyi segítséget nyújtanának, a kliensek előlegeinek visszafizetésére, amennyiben nem valósult meg az utazás. Minderről gyorsított eljárásban döntenek. Az utazási irodáknak az elmaradt utazások pótlásáról a klienssel augusztus 31-ig kell megegyezniük. Amennyiben ez nem következik be, az irodának 14 napon belül vissza kell térítenie az előleget.
A felmérések szerint mintegy 55 millió euróról van szó. A támogatás, mivel azt vissza kell fizetniük az irodáknak, nem befolyásolja a költségvetést.
Természetesen a koalíció ezt is elmeszelte. Pedig populáris lett volna a családi pótlék havi 50 euróra való emelése az eddigi 25,50-ről. A másik javaslatukkal 1,30 euróval támogatták volna naponta az alapiskolások, illetve az iskolakezdés előtti évben az óvodások étkeztetését, amit összekötöttek volna az egészséges étkezésről szóló nevelő programmal.
Ezek szerint tavaly GDP arányosan a költségvetés 6,2%-os hiánnyal zárt, ami alacsonyabb, minta a 6,9%-os EU átlag.
2019 decemberében, mikor jóváhagyták a 2020-as költségvetést, még a GDP 2,3%-os bővülésével és 0,49%-os költségvetési deficittel (ami 2,77 milliárd euró) számoltak. A járvány miatt is, 2020 augusztusában a költségvetést módosították, a hiánycélt 9,18 milliárd euróval megemelték 11,95 milliárdra. Augusztusban 9,8%-os GDP csökkenéssel és a közszféra 11,58 milliárd eurós hiányával számoltak.
A Számvevőszék annyit fűzött hozzá, hogy a gazdaság csökkenése 2020-ban végül is csak 4,8%-os lett, viszont
az adósságállományunk 55 milliárd euróra nőtt, ami a GDP 60%-át teszi ki.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy tavaly sem sikerült túllépni a 2014-2024-as időszak EU források merítésének 40 százalékos határát.
Így, a kompetens és hozzáértő képviselőinknek sem maradt más, mint tudomásul venni, miképp is mászunk ki a slamasztikából. Az elkövetkező évekre tehát, mindenki megkönnyebbülésére
elkészült a 2024-ig szóló stabilitási program, amelyben még magasabb költségvetési deficitet ígérnek és még nagyobb adósság állományt.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
