A KDH szerint a közösségi média veszélyezteti a gyermekek lelki egészségét – cselekvésre szólították fel a kormányt Koleszár Linda2026. 01. 12., h – 14:16
Nem engedjük, hogy tönkre tegyék a gyermekeink életét – hangsúlyozta az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a hétfői sajtótájékoztatóján. A párt felszólította a kormányt, hogy konkrét és hatékony intézkedésekkel lépjen fel a közösségi hálók káros hatásaival szemben.
A sajtótájékoztatón a KDH elnöke, Milan Majerský, valamint Ján Horecký és Peter Stachura parlamenti képviselők, illetve Miriam Lexmann EP-képvisleő (mindhárman KDH) szólaltak fel.
Az ellenzéki párt szerint a közösségi média ma az egyik legsúlyosabb fenyegetést jelenti a gyermekek és fiatalok lelki egészségére.
Ján Horecký parlamenti képviselő szerint a kormány a közelmúltban megvitatott egy jelentést, amely a gyermekek lelki egészségének védelmét vizsgálja az online térben, azonban ez a dokumentum csupán az elmúlt két év kutatásait, felméréseit és projektjeit foglalja össze, rendszerszintű megoldásokat azonban nem kínál.
A kormánytól várják a megoldást
Horecký szerint nem elegendő a probléma puszta felismerése.
„Felszólítjuk a kormányt és az illetékes tárcákat, hogy ne maradjanak meg annál, amit már régóta tudunk, hanem álljanak elő konkrét megoldásokkal”
– fogalmazott. Közölte, hogy a Gyermekek Digitális Térben Való Védelmének Nemzeti Koncepciójához kapcsolódó akcióterv nem hozott a közösségi hálók szabályozását célzó rendszerszintű intézkedéseket, majd hozzátette: a KDH világos elképzeléssel rendelkezik arról, hogyan lehetne ellenállóbb generációt nevelni, amelyet nem az algoritmusok és a közösségi hálók irányítanak.
Aggasztó statisztikák
Majerský és Horecký a statisztikákra hívták fel a figyelmet, amelyek aggasztó képet festenek: a 13–17 éves gyermekek 46 százaléka folyamatosan jelen van a közösségi hálókon, a gyerekek egynegyede a közösségi médiától való függőség jeleit mutatja, és a közösségi hálókból eredő nyomás az egyik legnagyobb oka a gyermekek és fiatalok lelki egészségi problémáinak.
A statisztikák szerint továbbá a diákok több mint 40%-a naponta több mint 5 órát tölt az interneten, mobilt közvetlenül elalvás előtt több mint 72% használ . A 12–18 év közötti gyerekek 60%-ának 4 profilja van különféle média platformokon – a szülők gyakran csak egyről tudnak vagy egyről sem.
Magas az öngyilkossági kísérletek száma is
Stachura ezzel a közelmúltban nyilvánosságra hozott, az öngyilkossági kísérletekre vonatkozó statisztikákra irányította a figyelmet. „Hat év alatt, 2019 és 2024 között, több mint 1500 öngyilkossági kísérletet regisztráltak 18 év alatti gyermekek és fiatalok körében” – ismertette. A parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy ez szoros összefüggésben állhat a közösségimédia-használattal.
Európa-szintű probléma
A problémák nemcsak országos, hanem európai szinten is napirenden vannak. Miriam Lexmann európai parlamenti képviselő több olyan uniós kezdeményezést említett, amelyek célja a gyermekek védelme az online térben.
Ezek közé tartozik az életkor hatékony ellenőrzését célzó jogszabálytervezet, a függőséget okozó algoritmusok szabályozása, az érzékeny adatokkal való visszaélés tilalma, valamint a gyermekek védelme az online szexuális tartalmakkal szemben.
A KDH szerint azonban mindezek csak akkor hoznak valódi eredményt, ha a kormány nem halogatja tovább a döntéseket, és konkrét, rendszerszintű intézkedésekkel lép fel a közösségi média káros hatásai ellen.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Parlament (EP) döntéshozói szerint az Európai Uniónak sürgős és határozott lépéseket kell tennie a kiskorúak online védelme érdekében. A képviselők egy frissen elfogadott állásfoglalásban a közösségi média és más online platformok használatát 16 éves korhatárhoz kötnék, és tiltás alá helyeznék a legkárosabb, függőséget okozó digitális gyakorlatokat.
Az állásfoglalás a digitális környezet gyors változásaira reagál, ahol a közösségi média algoritmusai, a generatív mesterséges intelligencia eszközei és a játékokba épített szerencsejáték-elemek egyre nehezebben átlátható kockázatot jelentenek a fiatalok számára. Az EP szerint az Európai Uniónak (EU) a jelenleginél jóval aktívabban kell fellépnie annak érdekében, hogy a technológiai fejlődés ne a gyerekek kiszolgáltatottságát, hanem a biztonságát növelje – Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája.
Riasztó egészségügyi kockázatok
Az EP arra figyelmeztet, hogy a gyerekek fizikai és mentális egészségét súlyosan veszélyeztetik az online környezetben jelen lévő ártalmas tartalmak és manipulatív algoritmusok. A kutatások szerint a fiatalok 97%-a napi szinten internetezik, és tízből nyolc tinédzser óránként ellenőrzi a telefonját.
A kiskorúak 25%-ánál már most is „kóros” vagy „diszfunkcionális” okostelefon-használat figyelhető meg.
A friss Eurobarométer-felmérés megerősíti a társadalmi aggodalmakat: az európaiak több mint 90%-a érzi szükségét annak, hogy erőteljesebb lépések történjenek a gyerekek online védelmében.
Korhatár és szigorúbb szabályozás Érdekes
A 483 igen szavazattal elfogadott állásfoglalás értelmében:
16 éves korhatár vonatkozna az EU területén a közösségi média-, videómegosztó- és MI-alapú társalkalmazások használatára.
13 és 16 év között a gyerekek csak szülői hozzájárulással férhetnének hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz.
A képviselők azt javasolják, hogy az Európai Bizottság uniós szintű életkor-ellenőrző alkalmazást és digitális személyiadat-tárcát hozzon létre.
Korlátozás 16 éves korig
A EP hangsúlyozza: az életkor ellenőrzésének pontosnak kell lennie, ugyanakkor nem veszélyeztetheti a kiskorúak magánéletét. A platformok felelőssége továbbra is megkerülhetetlen – nekik kell gondoskodniuk arról, hogy szolgáltatásaik biztonságosak és életkornak megfelelőek legyenek.
A képviselők azt is javasolják, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet megsértése esetén a platformok felső vezetői személyes felelősséggel tartozzanak, különösen, ha a szabálytalanság a kiskorúak védelmét érinti.
Tilalmak és korlátozások
Az Európai Parlament további, jóval szigorúbb intézkedéseket sürget a digitális térben tapasztalható visszásságok visszaszorítása érdekében. A képviselők szerint elsődleges lenne az olyan addiktív platformfunkciók betiltása, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, a frissítésért húzás vagy a különböző jutalmazó mechanizmusok.
Javasolják továbbá, hogy kiskorúak számára tiltsák meg az aktivitásalapú ajánlórendszereket, amelyek jelenleg a felhasználói viselkedésre építve személyre szabják és sokszor felerősítik a tartalomfogyasztást.
Az EP emellett indokoltnak tartja az uniós szabályokat megsértő weboldalak blokkolását, valamint a szerencsejáték jellegű elemekhez kötődő online játékfunkciók tiltását. Külön hangsúlyt kap a kiskorúak kereskedelmi célú kihasználásának visszaszorítása is, beleértve a gyermekek influenszerként – úgynevezett „kidfluenszerként” – való pénzügyi ösztönzésének megtiltását.
Az EP sürgős fellépést kér a mesterséges intelligenciához kapcsolódó veszélyek ellen is, különösen a deepfake-videók terjedése miatt.
„Végre meghúzzuk a határt”
Christel Schaldemose, a jelentés előterjesztője hangsúlyozta: az EP egységes fellépése áttörést jelenthet a gyermekek online biztonsága terén.
„Végre meghúzzuk a határt. Világosan kijelentjük a platformoknak: a szolgáltatásaik nem gyermekeknek valók. És a kísérlet itt ér véget”
– közölte Schaldemose.
Számos EU-tagállam már megkezdte saját korhatárszabályozási és életkor-ellenőrzési intézkedéseinek kidolgozását.
Kapcsolódó cikkünk
A közösségi hálók a fiatalok életének szerves részévé váltak: egy átlagos tinédzser naponta 3–5 órát tölt az alkalmazások böngészésével. A digiQ civil szervezet felmérése a 10–18 éves szlovákiai fiatalok körében vizsgálta, mely platformok a legnépszerűbbek.
A kutatásban 586 fiatal vett részt, 300 lány és 286 fiú, az adatgyűjtés pedig egy online magazinnal együttműködésben zajlott.
Az Instagram és a YouTube – a két favorit
Az Instagram a vizuális tartalmak kedvelőinek platformja, a válaszadók 98,8%-a használja, fiúk és lányok, valamint általános és középiskolások között is hasonló arányban.
„Kiderült, hogy szinte minden fiatal naponta használja az Instagramot, és a legtöbben napi egy–két órát töltenek rajta”
– mondta Andrea Cox, a digiQ igazgatója.
A YouTube is népszerű. A megkérdezettek 96,9%-a aktívan használja platformot, amely főként a középiskolás fiúk körében kiemelkedő.
Cox szerint: „A YouTube-ot a fiatalok másként használják, mint az Instagramot. Míg az Instagramot szinte mindenki naponta megnyitja, a YouTube-ot csak a megkérdezettek kevesebb mint 40%-a használja napi rendszerességgel. Ez tehát nem az a platform, amit automatikusan megnyitnak, amikor kézbe veszik a telefont.”
A Facebook már nem menő
A felmérés szerint a Facebookot a fiatalok ritkán használják: naponta 10%, hetente 21%, havonta 35,5%. A középiskolások (70%) aktívabbak, mint az általános iskolások (54%), és a lányok (73%) többet használják, mint a fiúk (60%).
Cox szerint a fiatalok a Facebookot inkább az idősebb generáció platformjának tartják, a politikai tartalmak és a gyűlölködő kommentek zavarják őket.
A Messenger – a fiatalok „postája”
A Messenger a Meta üzenetküldő alkalmazása, amely eredetileg a Facebook része volt, de 2011-ben önállóvá vált. Jelenleg a fiatalok 83,3%-a használja, és több mint egyharmaduk naponta nyitja meg az alkalmazást.
Bár a Messenger és a Facebook szorosan összefügg, a tinédzserek teljesen másként tekintenek rájuk: a népszerűségi rangsorban a Messenger a harmadik helyen áll, míg a Facebook csupán a hetediket érte el.
Az idősebb generáció számára ismeretlen platformok
A felmérésben a résztvevők további, generációjukra jellemző platformokat is megnevezhettek. A Snapchat a negyedik helyen végzett (77%), az ötödik a TikTok lett (73,4%), míg a Discord a kilencedik (50,2%).
Cox szerint
a felnőtteknek különös figyelmet kell fordítaniuk ezekre az alkalmazásokra, mivel a szülők többnyire nem használják őket, így kevéssé ismerik előnyeiket és veszélyeiket.
Šárka Šuvadová pszichológus hangsúlyozta, hogy a szülő-gyermek kapcsolatban fontos a nyílt kommunikáció a közösségi médiáról. Azt tanácsolja, hogy a szülők ne titokban ellenőrizzék a gyerekeik telefonját, hanem beszélgessenek velük arról, mit tapasztalnak és mit szeretnek az online térben.
Érdekes
1. Instagram
2. YouTube
3. Messenger
4. Snapchat
5. TikTok
6. WhatsApp
7. Facebook
8. Pinterest
9. Discord
10. MS Teams
11. Roblox
12. X (Twitter)
13. Reddit
14. Twich
15. Telegram
16. BeReal
17. LinkedIn
18. TenTen
19. Signal
20. Hoop
A közösségi hálók népszerűségi listája a fiatalok körében: Kockázatok és lehetőségek
A kutatás eredményei megerősítették, hogy a fiatalok széles körben használják az ismert platformokat, de egyes alkalmazások, például a Telegram (13% használat), kifejezetten veszélyes tartalmakat is hordozhatnak.
A digitális tér valóban rejthet kockázatokat, például toxikus közösségeket, online kihívásokat, függőséget vagy csalásokat. Ugyanakkor, ha a fiatalok és a szülők tudatosan használják a platformokat, a közösségi hálók pozitív hatásokkal is bírhatnak: kreativitás, önkifejezés, mások támogatása, sport- és kognitív képességek fejlesztése, valamint társas kapcsolatok erősítése.
Šuvadová szerint a hangsúly azon van, hogy a közösségi hálókat ne kizárólag veszélyként, hanem fejlődési és tanulási eszközként is kezeljük.
Kapcsolódó cikkünk
A Z generáció tagjai több időt töltenek a közösségi médiában, mint személyes találkozásokkal, emiatt gyakran érzik magukat magányosnak és túlterheltnek – derül ki a Datank ügynökség által, a Mastercard és az UniCredit Bank megbízásából készített friss felmérésből.
Az adatok szerint a fiatalok naponta átlagosan három órát vannak jelen a közösségi platformokon, míg barátaikkal átlagosan csak 2,3 órát töltenek. A különbség hozzájárul az elszigeteltség és az információs túlterheltség érzéséhez. Bár a digitális jelenlét szinte folyamatos, a válaszadók többsége hangsúlyozta: igénylik az autentikus, telefon nélküli találkozásokat, különösen olyan helyeken, ahol zene, barátok és új ismeretségek várják őket.
A kutatás szerint a Z generáció gyakran tapasztal digitális fáradtságot, míg az Y generáció – a millenniálok – tudatosabban és célzottabban kezeli az online tartalmakat. A két korosztály egyetért abban, hogy a valódi élményeket semmi sem helyettesítheti: a megkérdezettek több mint háromnegyede fontosnak tartja, hogy ezek mobiltelefon nélkül történjenek.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a közösségi médiában zajló állandó összehasonlítás sokaknál magányhoz, szorongáshoz és elégedetlenséghez vezet. A fiatalok harmada elismerte: gyakran automatikusan nyúl a telefonjához, konkrét indok nélkül.
A felmérést augusztusban végezték, 525, Z és Y generációhoz tartozó fiatal részvételével.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
