Karácsony ünnepe igazán akkor emel fel a hétköznapok szürke sorából, ha imával készülünk rá! Imával, mert akkor az Úr magához ölel! Vagyis magához ölel Ő, akit az Ünnep maga jelent, magához ölel Ő, aki megtestesült, aki megtörte a kenyeret, és akit hallgatva lelkünk újrakél! – fogalmaz Vejkey Imre, a Magyar Parlamenti Imacsoport vezetője.
Vejkey Imre – kdnp.hu/magyarhirlap.hu/Bodnár Patrícia
A Karácsony hagyománya rendkívül erőteljesen tartja magát: a magyar családok sok pénzt költenek arra, hogy szeretetben megüljék ezt az ünnepet. Dr. Vejkey Imrének, kereszténydemokrata országgyűlési képviselőnek, az igazságügyi bizottság elnökének tett föl kérdéseket a Gondola.
– Elnök úr, a hatalmas fenyőfakínálat, a bevásárlóközpontokat elöntő ajándékáradat híven érzékelteti, hogy a magyar társadalom – szinte függetlenül attól, hogy hitgyakorló vagy netán ateista emberekről legyen szó – ragaszkodik a Karácsony szeretetteljes megünnepléséhez. Mi adhatja ennek a hagyománynak az erőt?
– Nem a fa, nem is az alatta levő ajándék, hanem a fölötte levő! A fölötte levő, mert általa és csakis általa adatik meg az emberiségnek mindaz, amire ma a legnagyobb szüksége van! A minap olvastam egy Wass Albert verset, melynek pár sorát most megosztom:
„Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek!”
Ez a Karácsony ünnepének igazi ereje! Ehhez pedig az kell, hogy az adventi koszorú – most még égő – négy gyertyafénye figyelmeztessen bennünket arra, hogy felkészültünk-e a mi Urunk érkezésére! Ha nem, akkor még van néhány óránk! Tisztítsuk meg hát szívünket, hogy a legméltóbban tudjuk fogadni Istent!
– Azt látjuk, hogy a gyerekek is, anélkül, hogy egy pillanatra is elgondolkoznának az alkalom teológiai tartalmán, átszellemülten készülnek a Karácsonyra. Hogyan érezhetünk rá arra a pontra, amikor nem kell tovább erőltetni, magyarázni, hanem egyszerűen hagyni kell, hogy az ünnep fölemelje a lelkeket?
– Karácsony ünnepe igazán akkor emel fel a hétköznapok szürke sorából, ha imával készülünk rá! Imával, mert akkor az Úr magához ölel! Vagyis magához ölel Ő, akit az Ünnep maga jelent, magához ölel Ő, aki megtestesült, aki megtörte a kenyeret, és akit hallgatva lelkünk újrakél! Karácsony ünnepe – ha imával készülünk rá – jelenti az Édent is, azt, ahol őseink éltek, amit évezredek óta elveszítettünk, de most ezen az Szent Éjen mégis visszakapunk. Vagyis az Atyai örökségünket jelenti, ami visszaadja esélyünket az igaz boldogságra!
Mit jelent még a Karácsony?
Isten közénk érkezését!
Angyalok hírközlését!
Pásztorok és minden ember vonzását! A bölcsekét is, akik útra keltek, mert a lélek lángra lobbant bennük és követték a Csillagot, ugyanis tudták, semmit nem ér a bölcsességük az élő Isten nélkül!
Ne feledjük, ez a felismerés emeli föl a lelkünket az Ünnephez és ez a felismerés az mely igazán szabaddá tesz bennünket! Ne feledjük, ez a felismerés éppen oda vezet bennünket, hogy Isten gyermekei vagyunk!
– A szeretet mozgat Napot és minden csillagot – írta Dante az Isteni színjátékban. A világmindenségnek ezt a nagy, valószínűleg legnagyobb csodáját Karácsonykor ünnepeljük meg. Hogyan érhetjük el, hogy az esetleges merevségek, túlzások nélkül: felszabadultan vegyük észre családtagjainkban a jót, a szépséget, az értéket?
– Úgy érhetjük el, ha közelebb kerülünk az Úrhoz, mert akkor közelebb kerülünk családtagjainkhoz is! Ehhez pedig az kell, hogy gondolkodjunk el azon, hogy ebben az évben mennyire követtük az Ő útját! Ha elcsatangoltunk, akkor visszahív! Ha e hívásra igent mondunk, akkor bekövetkezik a csoda, s megváltozik a bensőnk! De nem csak a bensőnk változik meg, hanem a viszonyunk a világhoz is emelkedettebb lesz, mert ezáltal és csak ezáltal válunk képessé arra, hogy az igaz értékeket megtaláljuk a világban! Ez az út pedig rávezet bennünket arra, hogy a Karácsony több magunknál, s nem rólunk szól! A Karácsony arról szól, hogy utat nyissunk a szeretetnek! És ha ezt megtesszük, akkor felcsendül a királyi szózat! „Amit a legkisebb testvérem közül eggyel is tettél, azt velem tetted!”
Ezekkel a gondolatokkal kívánok Áldott Karácsonyt!
Vejkey Imre
Magyar Parlamenti Imacsoport vezetője
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
