A győri Nagyboldogasszony-székesegyház kincstárának ünnepélyes megnyitójára, valamint a Káptalandomb és a vár megmaradt részei nemzeti emlékhelyét jelölő sztélé felavatására került sor április 22-én a Duna-parti városban.
A Magyar Országgyűlés 2020. március 24-i ülésén nemzeti emlékhellyé nyilvánította a győri Káptalandombot és a vár megmaradt részeit. A nemzeti emlékhelyet jelölő emlékoszlop (sztélé) ünnepélyes felavatására április 22-én került sor a Dunakapu térnél.
Az emlékoszlopot Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Dézsi Csaba András, Győr polgármestere, Simon Róbert Balázs, a térség országgyűlési képviselője és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója avatta fel. Az ünnepen többek közt jelen volt Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök és több szerzetesi elöljáró is.
A győri nemzeti emlékhely tulajdonképpen egy városnegyed, amelynek kiemelkedő, a törvény által is nevesített épületei a vár megmaradt részein túl, a domb központjában elhelyezkedő Nagyboldogasszony-székesegyház, a Püspökvár, a Brenner János Hittudományi Főiskola, valamint az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, azaz a régi papnevelde.
Az emlékoszlop ünnepélyes avatási eseménye – amelyen Bakos-Kiss Gábor, Jászai Mari-díjas színművész, a Győri Nemzeti Színház igazgatója és a Hangraforgó együttes működött közre – a Himnusz eléneklésével kezdődött.
Veres András püspök az avatáson hangsúlyozta, „mi, győriek, a költő után szabadon azt mondhatjuk, hogy itt vár állott, de, hála Istennek, nem csak kőhalom maradt, hiszen ép része is vannak a régi várnak. Az utóbbi időben a Káptalandombot collis sacernek (szent domb) is nevezgetjük, mert valóban szent hely – utalt ezzel a vérrel könnyezett Szűzanya kegyképére, s a bazilikában örök nyugalomra helyezett vértanú Boldog Apor Vilmos püspökre, valamint Szent Lászlóra, akinek a fejereklye-tartó hermáját szintén itt őrzik.
A püspök reményét fejezte ki, hogy a virtuális utazások korában is sokan ellátogatnak majd ide, a távolról érkező zarándokok mellett maguk a győriek is, hogy „családi séta keretében ismerkedhessenek a szentjeinkkel, majd betérve a helyi kávézóba a barátaikkal, szeretteikkel egy jót beszélgessenek”.
Dézsi Csaba András polgármester elmondta, „a Káptalandomb szeretett városunk ékköve, szakrális kincsek őrzője.
A püspökség pedig gondos gazdája ennek az emlékhelynek.” A bazilika és a Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai, a Szent László-kultusz pedig meghatározó a városban. A polgármester a székesegyházban nyugvó Boldog Apor Vilmos püspökről is megemlékezett, aki valóban „mindenkinek mindene akart lenni”.
Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő, aki 2020 márciusában a nemzeti örökségvédelmi törvény módosításáról tárgyalva a Fidesz vezérszónokaként képviselte az ügyet, rámutatott: az akkori törvénymódosítás tette lehetővé, hogy nemzeti emlékhellyé minősüljön a Káptalandomb és az ide tartozó épületek.
Megújult a hittudományi főiskola épülete, folyamatban van a székesegyház teljes körű rekonstrukciója, létrejött a Domus Peregrini-apartmanház, és teljes körű felújításon esik át a Prohászka Ottokár-iskola, ahol új tornacsarnok is épül.
A parlamenti képviselő kifejtette, hogy a következő években a Káptalandomb közterületein lévő burkolat és a közmű cseréje lesz soron.
Szijjártó Péter az avatáson arról beszélt, hogy az elmúlt években a világjárvánnyal, a gazdasági és migrációs válsággal, s legújabban a háborúval kellett szembenézni, s ezekkel kapcsolatban állást foglalni, cselekedni. Emellett pedig a magyar kormány úgy döntött, hogy a nemzetközi liberális mainstreammel szembemenve, itt, Magyarországon a kereszténydemokrata alapokra épülő berendezkedés mellett foglal állást, ezáltal garantálva az ember méltóságát, szabadságát, biztonságát, megvédve a nő és a férfi egyenjogúságát, megvédve a hagyományos családmodellt, zéró toleranciát hirdetve az antiszemitizmus ellen, valamint megbecsülve, védve a keresztény kultúrát, így biztosítva a nemzet fennmaradását.
A keresztény magyar hagyományokat érő folyamatos támadásokkal kapcsolatban a válaszunk az, amit ma is teszünk, Győr szívében, megerősítve a keresztény magyar történelem egyik ikonikus helyszínét, a Káptalandombot, amely immár több mint egy évezrede tanúskodik arról, amit mi, magyarok a világról gondolkodunk, és ahogy magunkat meghatározzuk – folytatta a miniszter.
Újra és újra megerősítjük a keresztény Magyarország hagyományait, világossá téve, hogy büszkék vagyunk a keresztény emlékhelyeinkre. Úgy tekintünk az ember szabadságára, a családra, a nemzetre, mint a keresztény kultúra vívmányaira. A hitünk tartott meg minket magyarnak több mint ezer éven át – mondta Szijjártó Péter.
A keresztény kultúra a magyar nemzet történelmének vezérfonala, s ezt mindenkinek az egész világon, még Brüsszelben is tiszteletben kell tartania. A kereszténység melletti elkötelezettségünket bizonyítja, hogy az üldöztetést elszenvedő keresztény közösségek az egész világon számíthatnak a magyar emberek segítségére, támogatására – zárta a beszédét a külügyi tárca vezetője.
A beszéd után következett a sztélé felavatása.
Az emlékoszlop felavatása után kezdődött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház Kincstárának ünnepélyes megnyitója. Veres András püspök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter köszöntötte a győri székesegyházban egybegyűlteket.
A liturgikus ötvöstárgyakat és textilremekeket bemutató új állandó kiállítás, a Jaurinum megnyitóján Veres András elmondta, a műtárgyakat két emeletszinten tekinthetik meg a látogatók. A püspök hozzátette, a műtárgykincseket tekintve az egyházmegyék közül a győri a leggazdagabbak közé tartozik. „Rendkívül gazdag, nem hivalkodó, de szép ez a tárlat, egyházi környezetbe illő, lelkileg is gazdagító a kiállítás. A műtárgyakat nézve pedig látható, hogy
– mondta a győri megyéspüspök.
Az országos jelentőségű esztergomi gyűjtemény után a második leggazdagabb győri székesegyházi kincstárat Mikó Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének igazgatója mutatta be.
A kiállított tárgyak között felhívta a figyelmet többek közt Bornemissza Pál veszprémi, erdélyi és nyitrai püspök mitrájára, amely egy eredetileg 14. századi püspöksüveg átalakítása, és egyes ékkőcsokrai az Anjou-kori mitráról származnak.
A Győri Egyházmegyei Kincstár liturgikus tárgyakból álló gyűjtemény, melynek darabjait püspökök, főurak ajándékoztak az egyháznak. A kincseket korábban a régi papnevelő intézet épületében őrizték.
A 15-16. századból elsősorban magyar munkák, a 18. századtól egészen a múlt század elejéig többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak.
Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, melynek legkorábbi darabja a 15. század elejéről származik. A Jaurinum alsó szintjén ősi síremlékeket is megtekinthetnek az idelátogatók.
A kincstár megnyitóján Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta, itt, a győri székesegyházban bérmálkozott, egyúttal kifejezte elismerését Veres András püspöknek a nagyszabású, előreláthatólag idén szeptemberben befejeződő felújítási munkálatok eredményeit látva, majd arról is beszélt, hogy a kegytárgyak olyan jelképek, amelyeket védeni, őrizni, vállalni kell a mai világban, még akkor is, ha például nyugaton egyre kevésbé tűrik meg a keresztet, pedig az a kereszténység központi szimbóluma.
A kincstárban látható, megőrzött kegytárgyakkal kapcsolatban a miniszter köszönetet mondott azoknak az atyáknak, akik „elég bölcsek és bátrak voltak, hogy a kommunisták „gyűjtőszenvedélyét” felismerve elrejtették a kegytárgyakat, s nem engedték, hogy idegen kezekbe jussanak.”
A Jaurinum kiállítóterét Veres András püspök áldotta meg, megnyitva ezzel a székesegyházi kincstár állandó kiállítását.
Szerző: Körössy László
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
