Több mint 100 év után először épülhet önálló, kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum igényeire szabott kiállítóépület és gyűjteményi központ. Ez az épületkomplexum a természetvédelem, a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés első számú magyarországi bemutatóhelye, élmény- és tudományos központja lesz. A kormány döntése alapján a Magyar Természettudományi Múzeum új debreceni Kiállítóépülete és Gyűjteményi Központja Közép-Európa meghatározó kulturális-tudományos közösségi intézménye, valamint Európa legmodernebb és egyik legnagyobb természettudományi kiállító- és kutatóhelye lesz. A Magyar Kormány célkitűzése, hogy az országban egyedülálló gyűjteményi módszertani, digitalizációs és oktatási központ jöjjön létre, amely egyfajta mintaprojektként szolgál, Debrecenben az intézmény két helyszínének kölcsönhatásával valósul meg.
A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciója, amelyben több mint 11 millió természeti objektum található, köztük 360 ezer faj.
„A nemzet több mint 100 éve vár arra, hogy saját, önálló Természettudományi Múzeuma legyen, ahol elhelyezheti és a mai kor igényeinek megfelelően bemutathatja az egykor gróf Széchényi Ferenc felesége, Festetics Julianna által 1803-ban adományozott kőzetgyűjteményre alapozott, mára 11 milliós tételszámú természettudományi gyűjteményt. Az új kiállítóépület és a kapcsolódó gyűjteményi központ az intézmény és a gyűjtemény igényeire szabott, az általa vállalt ismeretterjesztő és kutatási tevékenységet maximálisan támogató, a természeti környezettel harmonikus egységben működő egységet alkot” –fogalmazott Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója.
A Magyar Természettudományi Múzeum Gyűjteményi Központja – Közép-Európában egyedülálló zöldmezős beruházás keretében – összesen csaknem 43 000 négyzetméteren világszínvonalú gyűjteményi és látványraktáraknak, kutatóműhelyeknek ad otthont.
A tervek szerint az új debreceni gyűjteményi, kutatási, oktatási és digitalizálási központ a természettudományos kutatások bázisaként a gyűjteményezés, rendszerezés és kutatószolgálat ellátása mellett a nemzetközi természettudományos alap- és alkalmazott kutatások, a biológiai és geológiai sokféleség természetrajzi kutatásának kiemelkedő európai központja lesz – a 21. század nyújtotta legmodernebb technológiai innovációkat a kutatás-fejlesztés és az ismeretátadás szolgálatába állítva – olvasható a DIF–MTM közös sajtóközleményében.
A nemzetközi építészeti tervpályázat olyan épület létrehozását irányozta elő, amely biztosítja a gyűjtemények kontrollált tárolását, a kutatás zavartalan működését, valamint a tudásanyag létrehozását és megőrzését.
A Gyűjteményi Központ tervpályázatának nyertese a Sordo Madaleno Ltd. // Építész Stúdió Kft. // Buro Happold Ltd. konzorciuma lett, amelynek terve egyetlen, tömör, határozott téglalap alakú tömegként jelenik meg,
racionális belső térszervezéssel és rétegezett, masszív homlokzattal, amely reflektál a régió geológiai adottságaira.
„A Gyűjteményi Központ Debrecen számára jóval több, mint egy háttérintézmény. Ez az a tudásbázis, amely a várost a magyar természettudomány egyik legfontosabb központjává emeli. A Debreceni Egyetem közelsége révén a kutatás, az oktatás és a múzeumi gyakorlat példátlan módon kapcsolódik össze folyamatos, mindennapi együttműködésben. Itt nemcsak őrizzük a nemzeti természeti örökséget, hanem aktívan segítjük is a jövő kutatóit, pedagógusait és szakembereit. Ez a központ hosszú távon Debrecen szellemi erejét növeli, és nemzetközi szinten is láthatóvá teszi a várost a tudomány térképén” – fogalmazott Barcsa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere, a bírálóbizottság tagja.
A bizottság szerint a díjnyertes pályamű egyszerre vállalja a hatalmas értékkel bíró gyűjtemények iránti felelősséget és a dolgozók mindennapi komfortjának biztosítását, és meghatározza azt a környezetet, ahol a műtárgyak a lehető legmagasabb szintű szakmai figyelmet kaphatják. A zsűri kiemelte: a terv jól szolgálja a háttérintézmény funkcióját: a 43.000 négyzetméteres gyűjteményi és kutatási központban a raktárak, laborok és digitalizáló műhelyek optimális térszervezése biztosítja a gyűjtemények hosszú távú megőrzését, a kutatások zavartalan működését és a nemzetközi tudományos együttműködések hatékony lebonyolítását.
A bejelentés szerint a tervezők külön figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra, a biztonságra és a gyűjteményekhez kapcsolódó innovatív logisztikai megoldásokra, így a központ minden szempontból a Magyar Természettudományi Múzeum tudományos hátterét szolgálja.
A döntéshozók úgy vélik, hogy a Gyűjteményi Központ olyan méltó környezetbe érkezik Debrecenbe, amely nem csupán fizikai adottságaival segíti a megfelelő működést, hanem illeszkedik annak céljaihoz, és a tudományos élet szakemberei fizikai közelségben, egymást segítve, inspirálva végezhetik kutató- és ismeretátadó tevékenységüket. A Science Park jelenleg az ország egyetlen olyan egyetemi ipari parkja, ahol a kutató-fejlesztő, szaktanácsadási, illetve szolgáltatótevékenység mellett az oktatás gyakorlati oldala is bemutatható, továbbá nemzetközi szinten is jelentős innovációs technológiai platform kialakítására ad lehetőséget.
A külön épületekben történő működés Debrecenben is a legjobb megoldás, mivel ezáltal az épületek megjelenése jobban igazítható nemcsak a városképvédelmi elvárásokhoz, hanem a funkciókhoz is. A gyűjteményi munkálatok különálló helyszínen történő elvégzése azt is jelenti, hogy a gyűjtemény áthelyezése nem függ a kiállítóépület megnyitójától, így az előkészítő tevékenységek hatékonyabban tervezhetők. Mindkét épület a város területén belül, egymástól néhány kilométer távolságra kerül kialakításra, így a kutatók közlekedése a két helyszín között hatékonyan megvalósítható.
Hipermodern múzeumi komplexum
Néhány hónappal ezelőtt zárult le az a nemzetközi építészeti tervpályázat, amelynek nyertese – a nemzetközi zsűri döntése alapján – a világhírű dán Bjarke Ingels Group (BIG) és a magyar Vikár és Lukács Építész Stúdió által megálmodott, ikonikus épület lett, amely egyszerre múzeum, tudományos központ, ökológiai szimbólum és közösségi tér, új dimenzióban bemutatva a természet és az ember kapcsolatát. Az új múzeumi épület tervezésében és kivitelezésében a 21. század legmodernebb technológiáit ötvözi, ikonikus tájelemként új fejezetet nyitva a hazai múzeumépítészet történetében.
A Magyar Természettudományi Múzeum új debreceni kiállítóhelye nemcsak fenntartható módon épül, hanem aktívan hozzájárul a Nagyerdő ökológiai megújulásához is. Az egykori Oláh Gábor utcai stadion helyén létrejövő, 23 ezer m²-es komplexum jelentős része belső kertként funkcionál, míg a zöldtető őshonos növényekkel borítva természetes módon terjeszti ki az erdő lombkoronáját. Az épület formája és tömege szervesen illeszkedik a környezetbe, minimális vizuális terhelést jelentve, ösztönözve az állat- és növényvilág visszatérését.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
