A második világháború idején a különböző motorgyártók jelentősen eltérő fejlesztéseket valósítottak meg. A cél általában a teljesítmény növelése volt, különböző egyéb szempontok szerint. Ezen cikkben a japán gyártókra jellemző fejlesztéseket mutatjuk be.
Általános jellemzők
A japánokra a léghűtéses csillagmotorok voltak jellemzőek és ebben a kategóriában voltak kiemelkedő fejlesztéseik. A léghűtéses motorok sérülésállóbbak voltak, mint a folyadékhűtésesek és a folyadékhűtőrendszer hiánya egyszerűbbé tette a fejlesztést és az üzemeltetést.
A Nakajima Sakae
A háború időszakában az egyik legjelentősebb japán repülőgépmotor a Nakajima Sakae volt. Ez egy 14 hengeres, 2 soros csillagmotor volt. Lökettérfogata 27,9 liter volt és a korai verzió 1000 lóerőt adott le. Ez a típus hajtotta a legendás A6M Zero vadászgépet.
A Sakae fejlesztése során az egy jelentős fejlesztés az volt, hogy a Sakae motor 21 verzióján bevezették a kétsebességes kompresszort. Ez a verzió 42-ben került ki a Zeróra. A Sakae jellemzője volt, hogy üzemanyag-takarékos volt, ami jelentősen növelte a Zero hatótávolságát.
A Nakajima Homare
Az egyik kiemelkedő japán fejlesztés a Nakajima gyár Homare motorja volt. 18 hengeres volt, a hengerek dimenziói akkorák voltak, mint a korábbi 14 hengeres Sakae motor esetében. A csillagmotorok esetében lehetett a teljesítményt azzal fokozni, hogy 14 hengeres motorokból kiindulva 18 hengeres, felnagyított fejlesztéseket hoztak létre. Egy ilyen fejlesztés során általában a korábbi motor hengereit alapul véve létrehoztak egy nagyobb átmérőjű motort, ami lehetővé tette több henger elhelyezését.
A Homare révén a japánok létrehoztak egy olyan, nagy teljesítményű motort, amit 50 százalékkal több hengerrel rendelkezett, mint a korban tipikus 12 hengeres V-hengerelrendezésű motorok. A Homare teljesítménye a fejlesztés során a háború végére elérte a 2000 lóerőt, ami igen jó érték volt. A tervezés 1940-ben, a tesztelés ’41-ben folyt le, ami után több repülőgéphez is alkalmazták a típust.
A japán léghűtéses csillagmotorokra jellemző volt, hogy viszonylag alacsony volt a tömegük a más országokban gyártott, ugyanilyen kategóriájú motorokhoz képest. Például hogyha a Homare motort összehasonlítjuk a német BMW 801-el, akkor megállapítható, hogy a két típus teljesítménye a háború végén gyártott verziókon majdnem azonos volt, de a Homare két mázsával könnyebb volt, mint a német csillagmotor.
A Mitzubishi Kasei
A Nakajima mellett egy másik jelentős motorgyártó a japán haderő számára a Mitzubishi volt. A Mitzubishi egyik jellemző motorja a Kasei volt. Alapvető vonásait tekintve egy tipikus, 2 soros, léghűtéses csillagmotor volt, 14 hengerrel. A Kasei jellemzője volt, hogy viszonylag nagy volt a lökettérfogata a Nakajima motorokhoz képest. Ennek az egyik oka a nagy, 170 mm-es lökethossz volt.
A nagy lökettérfogat miatt a háború kitörésekor a Kasei a legnagyobb japán repülőgépmotor volt. Elsősorban bombázógépeken alkalmazták.
A Kawasaki Ha40
A japánok ugyan szinte kizárólag csillagmotorokat alkalmaztak, de volt egy kivétel, a Kawasaki Ha40. Ez a típus a német DB 601 licencben gyártott változata volt, az eredetivel megegyező teljesítménnyel. A típust a japán szárazföldi légierő Ki-61 vadászgép típusánál alkalmazták, ami jellemzőt tekintve a „japán 109-es” volt.
A Ha40 fordított-V hengerelrendezéssel, 12 hengerrel rendelkezett és a csúcsteljesítménye 1175 lóerő volt. Ez a teljesítmény egyezett az eredeti német DB 601 teljesítményével. A Ki-61 1943-ban került ki a frontra, amikor jelentős sikernek számított. Kezdetben az amerikaiak azt hitték, hogy a japánok német tervezésű repülőgépeket kaptak, de később rájöttek, hogy a Ki-61 japán fejlesztés.
Fejlesztési irány: 22 henger
A japánok a háborút 14 hengeres csillagmotorokkal kezdték és közben gyártásba került a 18 hengeres Homare. Mivel a korban tipikusnak számító kétsoros csillagmotorok esetében négyesével lehetett a hengerek számát növelni, ezért a következő lépés a 22 henger volt.
A világháború alatt nekiláttak a 22 hengeres motorok kifejlesztésének és készítettek is prototípusokat, de a gyártásig már nem jutottak el. Ezek a motorok az előzetes várakozások szerint bőven 2000 lóerő feletti teljesítményt adtak volna le.
(Olvasónktól)
Források:
http://pwencycl.kgbudge.com/S/a/Sakae_aircraft_engine.htm
http://pwencycl.kgbudge.com/K/a/Kasei_aircraft_engine.htm
http://powerplants.warbirdsresourcegroup.org/imperialjapanese_nakajima_ha-25_sakae.html
http://powerplants.warbirdsresourcegroup.org/imperialjapanese_nakajima_homare.html
http://powerplants.warbirdsresourcegroup.org/imperialjapanese_mitsubishi_kasei.html
http://www.aviation-history.com/engines/kasei.html
http://powerplants.warbirdsresourcegroup.org/imperialjapanese_kawasaki_40.html
http://www.airvectors.net/avhien.html
https://oldmachinepress.com/2018/10/20/mitsubishi-ha-50-22-cylinder-aircraft-engine/
https://oldmachinepress.com/2018/11/05/hitachi-nakajima-ha-51-22-cylinder-aircraft-engine/
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
