A homeopátia semmit nem ér

A homeopátia semmit nem ér

Hatvannyolc vizsgált betegségből nullát gyógyít a homeopátia – pedig a homeopaták ennek ellenkezőjét állítják. Az ausztrál orvostudományi bizottság munkacsoportja 176, homeopatikus szerek hatásosságát vizsgáló klinikai teszt eredményeit tekintette át, és ezek egyike sem mutatott ki semmilyen, a placebótól különböző hatást. A homeopátia csalás, csak a megtévesztett betegek pénzének megszerzésére alkalmas.

Egy várandós ismerős nagyon megfázott. Bár a magas láz nagyon veszélyes a babára, a terhes nők szinte semmilyen gyógyszert nem vehetnek be, mert orvosetikai okokból állapotos önkénteseken és persze magzatukon szinte semmilyen gyógyszerkísérletet nem lehet végezni. Emiatt jórészt nem ismeretes, hogy akár a leghétköznapibb orvosságok is milyen hatással lesznek a fejlődő kisbabára. A kismama nőgyógyásza – ilyenkor teljesen megszokott módon – homeopátiás szereket írt elő számára. A hölgy el is ment a patikába, ahol a gyógyszerész eléggé vonakodva adta ki a kért „gyógyszert”. Többször megkérdezte, hogy biztos tud-e erről az orvosa, mert ő nem tudja, hogy szabad-e terhesen ilyen szert beszedni (hiszen ki tudja, mit tesz majd a magzattal).

E történet számos okból megkérdőjelezhető mindazok számára, akik akár a legelemibb tudással bírnak a természet működéséről, és megvan még a józan eszük. Miért adnak rutinszerűen egyes orvosok bizonyítatlan hatású homeopatikus szereket a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő betegeknek is? A gyógyszertárak miért árulnak minden tudományos ismeret alapján haszontalan készítményeket? De a hatályos jogi szabályozás a leginkább érthetetlen. Hogyan lehet az, hogy a gyógyszertárakban kapható orvosságok egy részére nem vonatkoznak azok a szabályok, amelyek más gyógyszerek engedélyezésénél megkövetelik, hogy a hatásosságot klinikai tesztekkel bizonyítsák?

Sima víz és cukortabletta

A kutatások finanszírozásával foglalkozó ausztrál országos egészségügyi és orvosi kutatási tanács jelentése az eddigi legkomolyabb ütést vitte be a minap a homeopátiának. Rengeteg független kutatás eredményeit összevetve azt találták, hogy a homeopatikus szerek semmivel sem jobbak, mint a sima víz vagy a cukortabletták. A munkacsoport vezetője, Paul Glasziou egyenesen „terápiás zsákutcának” nevezte a homeopátiát. Hasonló véleményt a világ megannyi orvosi és egészségügyi szervezete megfogalmazott. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatal (FDA) tavaly már közmeghallgatást is tartott arról, hogy a homeopatikus szerek engedélyezését a jövőben a többi gyógyszerhez hasonlóan a hatásosság bizonyításához kötnék (ami egyet jelentene a homeopátia betiltásával, hiszen gyakorlatilag kizártnak tekinthető, hogy a készítményeik teljesítenék e feltételt).

Hat évvel ezelőtt a brit parlament választott tudományos és technikai bizottsága is megvizsgálta a homeopátia hatékonyságát a szakirodalom és tanúk meghallgatásának segítségével. A jelentésük meglehetősen lesújtó volt. Mint írták, „nincs arra bizonyíték, hogy a homeopátia a placeboeffektuson túl is hatásos lenne… és ezért nem indokolható a homeopátia további klinikai tesztelése” (tehát már arra sem találták elég jónak, hogy egyáltalán kipróbálják emberen). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) óva intette az orvosokat és a betegeket, hogy a homeopátiát – mint olyan kezelést, amelyet nem támasztanak alá bizonyítékok – a súlyos betegségek, például az AIDS, a tbc, a malária, a csecsemőkori hasmenés és az influenza kezelésére alkalmazzák.

Tulajdonképpen mi ez?

Bár szinte mindenki hallott már az intenzíven reklámozott homeopátiáról, talán nem haszontalan áttekinteni, hogy mi is ez valójában, hiszen az iparág marketingje csak a szelídséget, a veszélytelenséget, a kíméletességet és a természetességet sulykolja. A homeopátiát a XVIII–XIX. század fordulóján alkotta meg Samuel Hahnemann német orvos. Elmélete szerint „a hasonló gyógyítja a hasonlót”, tehát úgy lehet egy tünetet megszüntetni, ha hasonló tünetet okozó hatóanyagot adunk a betegnek. Ez csak az első a homeopátia azon alapelvei közül, amelyek teljesen értelmetlenek, és nem bizonyítja őket semmi.

Noha már önmagában a fenti alapelv bizonyítatlansága is komolytalanná teszi az egész homeopátiát, ez még csak a kezdet. A homeopaták ugyanis úgy „növelik” a hatóanyagok erejét, hogy végletesen felhígítják azokat. Ez ellentmond a józan észnek. Szerintük ha fogunk valamilyen vegyületet, és vízzel vagy más oldószerrel százszorosára hígítjuk, majd összerázzuk (a rázásnak nagyon fontos szerepe van, ettől válik ugyanis hatásossá a szer), ettől erősebben fog hatni. Ezek szerint ha egy centiliter tiszta alkoholba 99 centiliter vizet öntünk, akkor ezzel erősebb alkoholt kapunk.

Érthetetlen: várandós kismamáknak gyakran írnak fel ellenőrizhetetlen szereket Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A százszoros hígítást nem egyszer, hanem sokszor (legtöbbször harmincszor) végzik el. Ennek végére az eredeti anyag koncentrációja gyakorlatilag nullára csökken. Ha például kezdetben egy literben egy gramm anyag volt, a harmincszor elvégzett százszoros hígítás után a literenkénti grammok számát olyan mérhetetlenül kicsi törtszámmal írhatnánk le, amelyben a nulla utáni tizedesvesszőt még 59 nulla követi. Bár az atomok rendkívül kicsik, és így kis tömegben is rengeteg lehet belőlük, számuk korántsem végtelen. A homeopátia viszont olyan nagy hígításokkal dolgozik, ami miatt az elkészült szerek nagy részében egyetlenegy hatóanyag-részecske sem marad. Erre vélhetően azért van a homeopatáknak szükségük, mert a hasonló tüneteket okozó hatóanyagok ha érezhető töménységben kerülnének az emberek szervezetébe, nagyon veszélyesek lennének.

Azt a némileg zavaró ellentmondást, miszerint az elkészült homeopátiás szerekben konkrétan egyetlen molekulányi hatóanyag sincs, az utóbbi években azzal próbálják az ebben érdekeltek feloldani, hogy

a vízmolekulák úgymond emlékeznek a közéjük kevert hatóanyag-molekulákra, és továbbviszik a hatást.

Talán mondanunk sem kell, hogy ez szöges ellentétben áll a fizika törvényeivel, teljesen légből kapott állítás, semmi sem bizonyítja a valóságtartalmát (annak ellenkezőjét annál inkább – a szerk.).

Szakmai hibák és feltételezhető elfogultság

Persze létezik egy-két vizsgálat, amely kimutatta a homeopátia hatásosságát. Csakhogy amikor e kísérleteket más, független kutatók is megvizsgálták, azt az ítéletet hozták, hogy szakmai hibákat vétettek, esetleg csak a nekik tetsző eredményeket hozták nyilvánosságra, és gyakran az egészet valamelyik homeopátiás gyógyszer gyártója szponzorálta.

Amit tehát a laikus beteg megvesz drága pénzen, az valójában víz és cukor.

Semmi más. Ennek ellenére ez a nonszensz mind a mai napig elfogadott az orvosi diplomával rendelkezők egy része, a társadalom többsége és a politikai döntéshozók számára.

Hazánkban az állam nem támogatja a homeopátiát, mégis milliárdos üzlet, hiszen a megtévesztett emberek ezrei nap mint nap veszik a színes cukorgolyócskákat. Sőt egyes egyetemeken tartanak olyan előadásokat, amelyek a homeopátia elveire, gyakorlatára oktatják a hallgatókat. Sok száz orvos ír fel nap mint nap homeopátiás szert betegeinek, és ezzel sokan remekül keresnek. Természetesen a homeopátia oktatása hazánkban nem illegális, ahogy a homeopátiás szerek sincsenek betiltva. Engedélyezésük mikéntje azonban számos kérdést vet fel.

Javallat nélkül könnyebb

A homeopátiás szerek engedélyezési eljárása az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) korábbi tájékoztatása szerint kétféle lehet, legfőképpen aszerint, hogy a forgalomba hozatali engedély kérelmezője igényel-e javallatokat, vagy sem (a javallat az a betegség, tünet, amelyre a gyártó ajánlja alkalmazni a készítményt). Amenynyiben a kérelmező nem nevez meg javallatot, a forgalomba hozatali engedély egyszerűsített eljárással is kiadható. A homeopátiás készítmények döntő többségét pedig ezen egyszerűsített eljárással engedélyezik az európai gyógyszerhatóságok.

Nehezen érthető, hogyan létezhet a gyógyszereknek olyan privilegizált csoportja, amelyek engedélyezéséhez – más orvosságokkal ellentétben – nem szükséges igazolni, hogy jók bármire is. De az OGYÉI munkatársai nem tehetnek erről a visszás helyzetről, lévén ők nem törvényhozók, csak -alkalmazók. A homeopátiás szabályozás eredete ráadásul egy EU-jogszabály, ezt a tagállamoknak, így hazánknak is – a hazai jogrendszerbe történő átültetést követően – kötelező alkalmaznia.

Konklúzióként talán érdemes a magyar orvosok és gyógyszerészek figyelmébe ajánlani az ausztrál háziorvosok királyi kollégiumának korábbi állásfoglalását:

„Bizonyítékok hiányában semmi értelme annak, hogy a háziorvosok homeopátiás szereket írjanak föl, és a patikusok ilyen termékeket áruljanak, javasoljanak és támogassanak.”

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »