Rossz szájíz, kellemetlen szájszag és a torkunkat szorongató, maró érzés – ezek mind a gyomorégés kellemetlen velejárói. Maga a gyomorégés nem betegség, ám fontos, hogy komolyan vegyük és megtaláljuk a kiváltó okát, mert hosszú távon súlyos elváltozásokhoz vezethet.
Mintha tüzes vasat nyeltünk volna – ehhez az érzéshez lehet leginkább hasonlítani a gyomorégést. A kínzó tünet jellemzően a has felső részén, a szegycsont mögött/alatt jelentkezik, és az enyhe, szorító érzéstől egészen az égő fájdalomig fokozódhat. Az ijesztő jelenség oka a nyelőcső alsó szakaszába jutó, maró gyomorsav – a gyomorégést épp ezért savas refluxként is emlegetik. Míg a gyomor belső falát borító nyálkahártya ellenáll a savas folyadéknak, a nyelőcsövet borító, érzékenyebb nyálkahártyában könnyen kárt tesz az erősen maró hatású gyomorsav, az emiatt kialakuló gyulladás váltja ki az égő, mardosó érzést. De hogyan juthat ki a gyomorból a gyomorsav? – írja a Házipatika.com.
A megrágott étel a nyelőcsövön keresztül jut el a gyomorba, ahonnan ideális esetben a bélrendszer felé kellene tovább haladnia. A nyelőcső és a gyomorszáj között elhelyezkedő záróizom egyfajta kapuőrként szolgál: a feladata az lenne, hogy az elfogyasztott ételt és folyadékot a gyomorban tartsa, és ne engedje vissza a nyelőcsőbe. Ám ha valamilyen okból ennek a záróizomnak a működése nem tökéletes, a savas gyomortartalom visszaáramolhat a nyelőcső alsó szakaszába, és ott erős irritációt válthat ki. Idővel aztán a savas folyadék visszaszivárog a gyomorba, a nyelőcsövet borító nyálkahártya regenerálódni kezd, és az égető érzés megszűnik.
A záróizom rendellenes működése általában két okra vezethető vissza – vagy maga az izom nem elég feszes (ez lehet veleszületett alkati adottság, de jelentkezhet egyes gyógyszerek mellékhatásaként is), vagy a gyomorban lévő nyomás nő akkorára, hogy a záróizom már nem bír vele. Ez utóbbi eset főként helytelen táplálkozás, túlsúly vagy várandósság következtében fordulhat elő.
Egy-egy kiadós lakoma után szinte mindenki érezte már úgy, hogy dugig van – ez a biztos jele annak, hogy túlettük magunkat. Ilyenkor fokozódik a gyomorsavtermelés és a záróizomra nehezedő nyomás is, ami együtt szinte garantáltan gyomorégéshez vezet. Ugyancsak fokozza a gyomorégés kockázatát a rendszertelen étkezés és a habzsolás, és bizony arra sem árt odafigyelni, mi kerül a tányérunkra. A nehéz, zsíros ételeket a szervezet lassabban képes lebontani, tovább időznek a gyomorban és könnyebben „találják meg” a nyelőcsőbe visszavezető utat. A csípős, fűszeres ételek, a savas gyümölcsök (citrusfélék, paradicsom) és a koffeines italok is irritációt válthatnak ki a gyomorban – különösen, ha éhgyomorra fogyasztjuk ezeket -, míg a szénsavas italokat gázképződést fokozó hatásuk miatt érdemes kerülni. Egyes élelmiszereket (például a csokoládét és a mentát), pedig azért nem javasolt rendszeresen fogyasztani, mert gyengíthetik a gyomor záróizmát, csakúgy, mint a dohányzás.
A túlsúly a gyomorégés egyik legfőbb rizikófaktora – minél magasabb a testtömegindexünk, annál súlyosabb gyomorégéssel számolhatunk. Ennek oka, hogy a megnövekedett hasüregi zsírszövet felnyomja a rekeszizmot és a gyomorszáj izomzatát, a megváltozott anatómiai viszonyok miatt pedig a záróizom nem tudja tökéletesen elzárni a nyelőcső felé vezető utat. Hasonló „átrendeződés” zajlik a várandósság során is a testben, ezért a kismamák főként a harmadik trimeszterben gyakran panaszkodnak gyomorégésre. És az sem véletlen, hogy a kiadós étkezések után a filmekben olyan látványosan lazítják meg a derékszíjukat a szereplők – a túl szoros ruházat, főleg a nadrág, szoknya, öv és az alakformáló fehérnemű is fokozza a hasűri nyomást, ezzel előidézve a panaszt. A nyomás ugyanakkor nemcsak fizikai értelemben állhat a gyomorégés hátterében, a ránk nehezedő nyomás, azaz a stressz is gyakran vezet a kellemetlen tünethez.
A gyomorégésre nem szabad legyinteni, hiszen a gyomorsav rendszeres visszafolyása hosszú távon roncsolhatja a fogakat, az arcüregbe és a hörgőkbe kerülve krónikus köhögést okozhat, súlyos esetben pedig fekélyek kialakulásához vezethet. A gyomor meglazult záróizmát sem házi praktikákkal, sem gyógyszerrel nem lehet teljesen visszazárni, ám a szükséges életmódbeli változtatásokkal sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a gyomorégést. Ha hetente több alkalommal is égni kezd a gyomrunk, akkor kérjük gasztroenterológus segítségét, aki egy alapos kivizsgálás után vázolja a kezelési lehetőségeket.
Legkésőbb akkor, ha a gyomorégés tartós fájdalmat, étvágytalanságot, fogyást vagy rossz közérzetet okoz, mindenképp forduljunk szakemberhez. Az életminőséget rontó, tartós gyomorégés esetén a gyomorsavcsökkentő szerek hozhatnak enyhülést, melyek a visszafolyást nem akadályozzák meg ugyan, de hatásukra a kevésbé savas gyomornedv nem irritálja annyira a nyelőcső nyálkahártyáját. Nagyon súlyos elváltozás esetén pedig a záróizom műtéti korrigálása is szóba jöhet.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
