Nagyot robbantott a 444.hu, amikor tegnap hírt adott egy „neves jogvédő szervezet”, a Human Rights First magyarországi helyzetről szóló jelentéséről. A dokumentum ugyanis nem áll meg a szokásos liberális nyöszörgésnél a „demokratikus jogállam leépítéséről”, a „romák intézményes diszkriminálásáról”, vagy a „szélsőjobboldal aggasztó erősödéséről”. Nekik határozott elképzeléseik is vannak, a megoldásról, amelyeket néhány rövid, velős javaslatban foglalnak össze.
Ezek szerint Obamának programot kellene kidolgoznia a hazai „antidemokratikus” folyamatok visszafordításár, ahogy az amerikai elnök félredobálja az ukrajnai, gázai, iraki és szíriai jelentéseket, ad acta kerül az ebola megfékezésének ügye is, és a State Department minden erejével a magyar jogállamiság visszaállítására áll rá.) E terv fontos része lenne egy alternatív kommunikációs hálózat kiépítése, hogy az emberek ne csak az „állami médiából tájékozódjanak”. No, persze nem igazi, mindenre elszánt demokrácia-harcosokkal állnánk szemben, ha megelegédnének a Szabad Európa Rádió újraindításával. Sürgetik, hogy az USA támogassa Magyarország brüsszeli „megrendszabályozását”(!), sőt a Kongresszus hozzon határozatot Orbán illiberális demokráciájának „megfékezéséről”.
Persze a demokratikus lángpallos nem kímélhet a szélsőjobbot sem. Ellenük már nem is az amerikai kormánynak, hanem egyenesen a titkosszolgálatoknak kellene fellépniük. Ki kell deríteni, hogyan finanszírozza a Jobbikot Moszkva és Teherán, illetve milyen elvetemült hazai üzletemberek mernek támogatást nyújtani a gonosz fasisztáknak. Őket aztán pontosabban körül nem írt módon „el kell szigetelni”. Hogy ez alatt az üzleti életből való kirekesztést, rajtaütsésszerű NAV-vizsgálatokat, vagy esetleg a Hortobágyon felállított karantént értenek, az nem derül ki.
A jelentésnek Füzessy Zoltán egykori Jobbik-szóvivő öt évvel ezelőtti kijelentése után szabadon (Nem vagyunk rasszisták vagy nácik, de a romákkal baj van, és erről beszélnünk kell.”) a „Nem vagyunk nácik, de…” címet adták. Pedig lényegesen találóbb mottó lett volna, hogy „Demokraták vagyunk, de”… Demokraták vagyunk, de megengedhetőnek, sőt kívánatosnak tartjuk szuverén országok demokratikusan megválasztott kormányainak megbuktatását. Demokraták vagyunk, de szeretnénk, ha a nemzetbiztonsági feladatokra létrehozott titkosszolgálatok saját hatáskörüket sokszorosan túllépve idegen országok politikai pártjainak finanszírozását vizsgálnák. Demokraták vagyunk, de ebbe simán belefér, hogy világnézeti alapon kirekesszünk, egzisztenciálisan fenyegessünk, tönkre tegyünk embereket.
Izrael, az más
És nem utolsó sorban: demokraták vagyunk, de ez a demokrácia Izrael határainál véget ér. Ugyanis némi guglizás után szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy a HRF szigorú, de igazságos Amerika Kapitányainak szíve rendre meglágyul, ha a zsidó állam téved le a jogállamiság ösvényéről. A Human Rights First az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán évtizedek óta hadakozik lényegében az összes többi emberjogi szervezettel, akik szerintük túlságosan szigorúak Izraellel szemben. Kifogásolják, hogy Human Right Watch, vagy az Amnesty International a palesztinok elleni népirtásra olyan „démonizáló” (!) kifejezéseket hasnál, mint „a nemzetközi jog megsértése”, vagy „háborús bűncselekmény”. A Magyarország felett oly szenvedélyesen ítélkező HRF Izrael esetében „kiegyensúlyozottságra”, és „nagyobb körültekintésre” inti a jogvédőket.A háborút után még az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát is alaposan letolták, mert szerintük túl sokszor bírálták Izraelt, míg a Hezbollah-al szemben „túl elnézőek” voltak. Ebből a tanulságos táblázatból kiderül, hogyan nézett volna ki a „kiegyensúlyozott” tájékoztatás a HRF szerint. 2006-ban az Amnesty International 63, a Human Rights Watch 55, míg a HRF mindössze 3 (három) izraelt bíráló jelentést adott ki. (Honlapjukon a „Gaza” keresőszóra kidobott összesen 11 találatból 5 az antiszemitizmus erősödéséről szól, és egyetlen egy, ami magáról a konfliktusról – az is 2009-es.)
Forrás:jobbegyenes.blog.hu
Tovább a cikkre »
