A Kanadai Közegészségügyi Ügynökség olyan adatokhoz férhetett hozzá, amivel nyomon követhette az emberek mozgását a koronavírus miatt bevezetett lezárások alatt.
A Kanadai Közegészségügyi Ügynökség (PHAC) 33 millió mobilkészülék helymeghatározási adataihoz fért hozzá annak érdekében, hogy nyomon követhesse az emberek mozgását a koronavírus miatt bevezetett lezárás alatt – írja a National Post.
„A világjárvány sürgősségére való tekintettel a PHAC olyan mobilitási adatokat gyűjtött és használt, mint például a mobiltornyok helymeghatározási adatai” – mondta a National Postnak az ügynökség szóvivője.
A PHAC a helymeghatározási adatokat
Az adatokkal az ügynökség megérthette „a Kanadán belüli népességmozgás és a COVID-19 terjedése közötti lehetséges összefüggéseket” – mondta a szóvivő.
Márciusban az Ügynökség szerződést kötött a Telus Data For Good programmal, hogy az „azonosítatlan és összesített adatokat” szolgáltasson a Kanadában tapasztalható népmozgási tendenciákról. A szerződés októberben lejárt és a PHAC már nem fér hozzá a helymeghatározási adatokhoz – nyilatkozta az ügynökség szóvivője.
Az ügynökség
többek között más közegészségügyi kérdések, például „más fertőző betegségek, a krónikus betegségek megelőzése és a mentális egészség kezelése érdekében” – tette hozzá a szóvivő.
Adatvédelem
„Úgy vélem, hogy a kanadai közvélemény sok más hasonló, engedély nélküli megfigyelési kezdeményezésről fog értesülni, mielőtt a világjárvány véget ér – és utána is” – nyilatkozta David Lyon, a Pandemic Surveillance című könyv szerzője és a Queen’s University Surveillance Studies Centre korábbi igazgatója egy e-mailben.
Lyon figyelmeztetett, hogy a PHAC ugyanolyan „megnyugtató” nyelvezetet használ, mint a nemzetbiztonsági ügynökségek. Például nem említik a „azonosításra alkalmatlan” adatok újraazonosításának lehetőségét – tette hozzá a szakértő.
A mobilitási adatok elemzése „segíti a közegészségügyi célok előmozdítását” – mondta a PHAC szóvivője. Az ügynökség az eredményeket egy különleges tanácsadói bizottságon keresztül rendszeresen megosztotta a tartományokkal és területekkel, hogy „segítsék a közegészségügyi tervezést és a szakpolitikák kidolgozását” – mondta a szóvivő.
Lyon szerint több információra van szükség „arról, hogy pontosan mit tettek, mit értek el, és hogy ez valóban a kanadai polgárok érdekeit szolgálta-e vagy sem.”
A felügyeleti eszközök közegészségügyi célú alkalmazása a méltányosság kérdését is felveti, jegyezte meg Martin French, a Concordia Egyetem docense.
Új norma
A COVID-19 világjárvány idején a megfigyelési technológia fokozott használata a biztonság nevében új normát teremtett, mondta Lyon.
„A világjárvány számos szinten lehetőséget teremtett egy masszív megfigyelési hullámra – nemcsak a közegészségügy, hanem az otthonról dolgozók, vásárlók és tanulók megfigyelésére is” – nyilatkozta hozzá Lyon.
„Számos forrásból, a világ különböző országaiból érkeznek bizonyítékok arra, hogy
– tette hozzá.
Az előző év végén közzétett közleményben az ügynökség olyan vállalkozókat keresett, akik hozzáférnek „azonosítatlan mobiltorony-alapú helymeghatározási adatokhoz Kanada egész területéről, hogy azokat a koronavírusra adott válaszlépésekhez és más közegészségügyi feladatokhoz felhasználhassák.”
A vállalkozónak anonimizált adatokat kell szolgáltatnia a PHAC számára, és biztosítania kell, hogy a felhasználók könnyen lemondhassanak a helymeghatározási adatok megosztását célzó programokról – írja az ügynökség.
A PHAC adatvédelmi irányítási részlege értékelést végzett, és „megállapította, hogy mivel e szerződés révén nem szereznek személyes adatokat, az adatvédelmi törvény alapján nem merülnek fel aggályok” – mondta az ügynökség szóvivője.
Az adatvédelmi biztos hivatala azt nyilatkozta, hogy „nyomon követik a PHAC-ot, hogy további információkat szerezzenek a javasolt kezdeményezésről”, de egyelőre nem tudtak további észrevételeket tenni.
(Mandiner)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
