Taibéban, Ciszjordánia egyetlen teljes egészében keresztény településén a palesztin lakosságot rendszeresen támadják az izraeli telepesek. A gyújtogatások, a vandalizmus és az erőszak ösztönzi az elvándorlást, de a helyi egyház – Bashar Fawadleh plébános vezetésével – számos projekttel igyekszik maradásra ösztönözni.
Egy helybéli állattartó, Ramiz Taibé magaslatáról tekint le az istállóra, ahol az állatait – teheneket és kecskéket – tartja, miután legelni vitte őket arra a földre, amely generációk óta a családjáé. Ezután a mobiltelefonján fotókat és rövid videókat mutat, amelyek egy másik történetet mesélnek el: az izraeli telepesek – akiket itt settlereknek neveznek – betöréseit és támadásait, akik az állataikat az ő palesztin földjeiken legeltetik.
Taibé, Ciszjordánia egyetlen teljes egészében keresztény települése 30 kilométerre fekszik Jeruzsálemtől, és 15 kilométerre Ramallahtól. Ma négy izraeli település veszi körül: Rimonim, amely teljes egészében a falu földjeire épült; Ofra; Kawkab al-Sabah; valamint Amona előörs. „A telepesek részérül érkező nyomás – mesélik a lakosok – nemcsak a területi terjeszkedést célozza, hanem a félelem és bizonytalanság légkörének megteremtését is, amely a lakosságot arra készteti, hogy elhagyja a földjét.”
„Szélsőséges nacionalisták érkeznek, akik elbitorolják a földünket és kihasználják az erőforrásait – jelenti ki Ramiz. – Egyre gyakoribb, hogy felgyújtják a földeket, megrongálják a tulajdonokat, megverik azokat, akik megpróbálnak védekezni, és megfélemlítő feliratokat hagynak a falakon.”
Támadások hosszú sora
Az elmúlt hónapok erőszakos cselekményeinek listája hosszú. Tavaly június 25-én a telepesek tüzet gyújtottak a falu bejáratánál. Július 7-én felgyújtották a történelmi temetőhöz közeli területeket; a lángok elérték az V. századból származó ősi Szent György-templom romjait is, amely a helyi keresztény közösség számára felbecsülhetetlen érték. Néhány nappal később egy újabb gyújtogatás magántulajdonokat sújtott.
Még a jeruzsálemi latin pátriárka, Pierbattista Pizzaballa bíboros, a szent város keresztény egyházainak vezetői és több diplomáciai képviselő – köztük az Egyesült Államok izraeli nagykövete, Mike Huckabee – látogatásai sem tudták megállítani az erőszakot és a behatolásokat. A vandalizmus, a gyújtogatások és a rasszista graffitik októberben és novemberben jellemzőek voltak. A legutóbbi eset december 4-éről 5-ére virradó éjszaka történt, amikor álarcos telepesek több autót felgyújtottak, néhány órával a karácsonyi vásár megnyitása után.
Hitbéli döntés
„Nem azért üldöznek minket, mert keresztények vagyunk, hanem mert palesztinok” – magyarázza a SIR hírügynökségnek Bashar Fawadleh, Taibé latin plébánosa, aki hangsúlyozza, hogy az Egyház aktívan jelen van a lakosság mellett. „A helyzet most nyugodtnak tűnik, de szinte naponta megtörténik, hogy a telepesek állatai bejönnek a földjeinkre. Sem az izraeli hadsereg, sem a palesztin rendőrség nem avatkozik közbe, így kénytelenek vagyunk magunkat megvédeni.”
„Maradni hitbéli döntés és felelősségvállalás a népünk iránt” – hangsúlyozza a plébános, ismertetve a főbb területeket, ahol az Egyházban és a társadalomban felelősséget vállalnak. „Az első a munkahelyteremtés. Az elmúlt két évben a Latin Patriarkátus – számos egyház, különösen az olasz egyház támogatásának köszönhetően – sok foglalkoztatási projektet indított, amelyek a környék lakosságának több mint 10 százalékát vonták be, több mint ezer főt.” A kezdeményezések iskolákat, egészségügyi, ellátó létesítményeket, oktatási és sporttevékenységeket érintenek. „A második terület – folytatja Bashar – a lakásépítés, amely alapvetően fontos a családok stabilitásának biztosításához és az elvándorlás ellensúlyozásához.” Az építési engedélyekkel és a földtulajdonnal kapcsolatos nehézségek bonyolulttá teszik az új házak építését, és erősítik az elvándorlást. „Ma – árulja el a pap – több mint 14 ezer, Taibéből származó ember él külföldön, közülük 6 ezer az Egyesült Államokban.” A harmadik a nemzetközi kapcsolatok területe. „Arra kérjük a világ egyházait és a püspöki konferenciákat, hogy gyakoroljanak nyomást saját kormányaikra a telepesek erőszakosságának megállítása érdekében. Az elmúlt két évben – meséli Bashar – több mint 35 diplomáciai képviselővel találkoztam Jeruzsálemben és Ramallahban, rendszeres jelentéseket mutatok be közösségünk helyzetéről.” Közös vágyunk, hogy javuljanak az életkörülmények.
„A félelem és a bizonytalanság elsősorban a családokat és a gyermekeket sújtja – meséli Maria, Rima és Jacky. – Nemcsak a telepesek nehezítik meg az életünket, hanem a mozgásszabadság korlátozása is: Ramallahba az útlezárások és ellenőrzőpontok miatt akár öt órát is igénybe vehet az út, oda is, vissza is. Így élni nehéz.”
A kihívás, ami Taibé előtt áll
Mindezek ellenére Taibé továbbra is a reményről tanúskodik. „Az Egyház, amely itt gyakran az állam funkcióit pótolja, arra hivatott, hogy élő és konkrét jelenlét legyen, különösen a válság, a háború és az üldöztetés idején” – ismétli meg a plébános.
A felhívást a jeruzsálemi emeritus latin pátriárka, Michel Sabbah is támogatja:
Taibé és sok palesztin közösség az előtt a kihívás előtt áll, hogy továbbra is ellenálljon és helyben maradjon, anélkül hogy úgy fogadná el ezt az állapotot, mintha egy új, igazságtalan normalitás lenne.”
Forrás: AgenSIR
Fotó: Ilia Yefimovich / AFP; Jeruzsélemi Latin Patriarkátus
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
