Az ünnepségen Keszegh Margit, a házigazda egyesület elnöke köszöntötte a jelenlevőket, többek között Venyercsan Pált – a pozsonyi Liszt Intézet igazgatóját, Nick Ferencet – a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnökét, továbbá a díj egyik ötletgazdáját, Végh József író-zsűritagot, valamint Hansági Ágnes Jókai-kutatót, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, illetve Molnárné dr. Taár Izabellát, dél-komáromi járási hivatalvezetőt, Keszegh Bélát, Komárom polgármesterét, Lakatos Róbertet – az Egressy Béni VMK igazgatóját és Paterka Pált, a Duna Menti Múzeum március 1-én hivatalba lépő direktorát. Üdvözölte a Magyar Kultúra Lovagjai közül jelen levő Boráros Imre, Kossuth-díjas színművészt és Stubendek Istvánt, a helyi Concordia Vegyes Kar karnagyát is.
Majd Hansági Ágnes Jókai-kutató, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanára Komáromtól Berlinen át Kínáig: Jókai a világirodalomban című, sok új ismeretet is tartalmazó előadása hangzott el.
Hangsúlyozta: a maga korában már a legnagyobb magyar írónak tartott Jókait kétszer is komolyan rá akarták beszélni arra, hogy ne magyarul, hanem világnyelven, azaz németül vagy franciául írja a műveit, s akár maradjon Párizsban, hiszen ahhoz a nyelvtudása is megvolt. Mindkét alkalommal elutasította az ajánlatot, és hazatért.
E döntését a hazája és anyanyelve szeretetén kívül az is indokolta, hogy nemcsak ragaszkodott a magyar nyelvhez, hanem annak titkait is kutatta, újabb és újabb szavakat gyűjtött.
Ahogy hallhattuk: Jókai megjelenő műveit gyorsan lefordították idegen nyelvekre, s például a német könyvpiacon is hatalmas sikert arattak, valamint az észt, finn, lengyel szerzőkre is nagy hatást gyakoroltak. Csehov pedig fogadásból Jókai stílusában írt meg egy novellát. Legmeglepőbbnek a kínai sikere bizonyult: A sárga rózsa című művével Kínában teljesen új zsánert teremtett. Az előadó végül leszögezte: mivel a fordítások idővel elévülnek, ezért Jókai születésének jövőre esedékes 200. évfordulója kapcsán le kéne fordítani több művét, ahogy azt például Portugáliából már meg is ígérték.
Azután a Jókai-díj társalapítója, Nick Ferenc az alapítványuk sokrétű tevékenységét ecsetelte, amelynek az irodalmi értékek közkinccsé tétele, a Magyar Kultúra Lovagja cím adományozása, valamint határokon átívelő, nemzetegyesítő programok megvalósítása, emlékoszlopok emelése, szobrok adományozása és kiadványok megjelentetése is részét képezi. Megemlékezett a díj másik kezdeményezőjéről, a 2005-ben elhunyt Szénássy Árpád helytörténész-íróról és a Magyar Kultúra Lovagjai közül a tavalyi díjkiosztó óta végleg távozott, felvidéki Balogh Gáborról is.
Majd Végh József, az Egyetemes Kultúra Lovagja a magyarországi és külhoni magyar irodalmárokat, magyartanárokat tömörítő bíráló bizottság nevében értékelte az idei “termést”:
Bár a zsűritagok bírálatokat is megfogalmazta, ám összességében kijelenthető, hogy a pályázók becsületes munkát végeztek, alaposan körüljárták a tavalyi díjátadón meghirdetett hálás témát, ami a Nemzeti dalaink, a Himnusz és a Szózat párhuzamos története volt”.
Az esemény fénypontjaként Keszegh Margit Nick Ferenccel és Venyercsan Pállal együtt átadta a Jókai-díjat, az arany okleveleket és a virágcsokrokat a legsikeresebb alkotóknak. Az arany oklevelet és Jókai Mór kezének márványlapon elhelyezett gipszmásolatát a ceglédi Veres Tamás vehette át. A tatabányai Borka Zsuzsanna szintén nívós pályaművét (Csillagsors) pedig arany díszoklevéllel jutalmazták.
Keszegh Margit megköszönte a pályázók szorgalmát, a bíráló bizottság tagjainak önzetlen munkáját és a Komáromi Művészeti Alapiskola fellépő művésztanárai, Sýkorová Eva fuvolaművész, Pastorek Ferdinand hegedűművész és Kisjakab Jozef zongoraművész nagyszerű játékát.
Majd meghirdette a Jókai-díj következő évfolyamának témáját, melynek címe: A magyar reformkor eszméi és héroszai Jókai műveiben. A legfeljebb 25 oldal terjedelmű munkákat 2024. október 31-ig várják a pályázat kiírói.
Nem győzik hangsúlyozni: örvendetes lenne, hogy azok beküldői között magyar nyelv és irodalom szakos, felvidéki egyetemisták és/vagy egyetemi oktatók is lennének…
A Himnusz közös eléneklése után Veres Tamás portálunknak elmondta:
Főállásban egy raktárban dolgozom, szabadidőmben pedig évek óta verseket, novellákat és színdarabokat írok. Magyarországon két színdarabomat már bemutatta a Nagyabonyi Színkör. Korábban több alkalommal arany oklevéllel jutalmazták erre a komáromi irodalmi pályázatra beküldött művemet. Ez az utolsó hálás téma volt, s nagyon örülök annak, hogy az Itt az írás, forgassátok rendületlenül! jeligével beküldött munkámért most én vehettem át a Jókai-díjat. Úgy tudom, hogy fődíjasként a következő három évben nem pályázhatok, de utána ismét próbálkozhatom. Eddig is kitartó voltam, s a jövőben is az leszek, vagyis később ismét küldök be írásokat. E hetekben pedig a Hogyan legyünk boldogok? című novelláskötetemnek több helyszínen tartjuk a bemutatóját. Nos, boldogok úgy is lehetünk, hogy pályázzunk és nyerünk, de főként akkor, ha minden embert olyannak fogadunk el, amilyen!”
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
